Az ukrán flotta új parancsnoka felesküdött az oroszbarát krími hatóságokra

Gyenyisz Berezovszkij ellentengernagy ezt a fekete-tengeri orosz flotta szevasztopoli főparancsnokságán tartott sajtótájékoztatón jelentette be. A tengernagyot pénteken nevezte ki Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő az ukrán flotta élére.     Az ITAR-TASZSZ hírügynökség tudósítása szerint Szerhij Akszenov, az autonóm terület oroszbarát miniszterelnöke írta alá a parancsot arról, hogy Berezovszkijt (akit két nappal korábban az ukrán haditengerészet parancsnokává nevezett ki az ideiglenes ukrán elnök) vasárnap a Krími Autonóm Köztársaság haditengerészeti erőinek a főparancsnoki posztjára helyezi.     A nyugati hírügynökségek ezt a fejleményt úgy értékelték, hogy az ellentengernagy "átállt az oroszbarát erők" oldalára. Berezovszkij - mint arról az ITAR-TASZSZ beszámolt - azután esküdött fel a krími hatóságokra, hogy hármasban találkozott Akszenovval és a fekete-tengeri orosz flotta parancsnokával.     Berezovszkij hűséget esküdött a "krími népnek". "Esküszöm, hogy hű leszek a Krími Autonóm Köztársaság és a hős város, Szevasztopol lakóihoz. Esküszöm, hogy méltóképpen teljesítem katonai kötelességemet, bátran megvédem a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol lakóinak életét és szabadságát" - jelentette ki az ellentengernagy Szevasztopolban tartott sajtótájékoztatóján.    Kijevben ugyanakkor hazaárulásért vádat készülnek emelni Berezovszkij ellen - írta a Reuters az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács helyettes titkárára hivatkozva, aki kijelentette: az ellentengernagy az oroszok által bevezetett blokád idején elmulasztotta az ellenállást, letette a fegyvert és feladta az ukrán haditengerészeti erők főhadiszállását. Hatszázan jelentkeztek önkéntes katonai szolgálatra egy nap alatt KárpátaljánKözel hatszáz önkéntes jelentkezett katonai szolgálatra vasárnap Kárpátalján, miután a megyei hadkiegészítő parancsnokság és a Jobboldali Szektor (PSZ) is bejelentette, hogy várja azokat, akik készek Ukrajna megvédésre a külső agresszióval szemben. Az önkéntesek nagy része, akik közül százan a PSZ-nél jelentkeztek szolgálatra, teljes menetfelszerelésben jelent meg a toborzóhelyeken. A jelentkezők kora 18–40 év, de a többséget fiatalok teszik ki – adta hírül a Csasz Zakarpattya nevű kárpátaljai hírportál.    Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság vezetője a portálnak elmondta, hogy Kárpátalja nem került azon ukrajnai megyék közé, amelyekben általános mozgósítást rendeltek el. Hozzátette: közel 600 férfi – Ungváron 100, Munkácson 50, Técsőn, Szolyván és Volócon több tíz – jelentkezett a hadkiegészítő parancsnokságokon, hogy kész megvédeni Ukrajnát katonai konfliktus esetén. Elmondta, a népi önvédelmi alakulatok is jelezték, szükség esetén 400 főt tudnak kiállítani.    A parancsnok közölte: egyelőre nincs szükség több önkéntesre, mivel szükség esetén be tudják vetni a 128. számú munkácsi hegyivadász gépesített dandárt is. Szerinte mindenekelőtt az államhatár és a megye létfontosságú intézményeinek őrzését kell biztosítani. Másfél ezer afganisztáni orosz veterán utazott a KrímbeTöbb mint 1500 afganisztáni háborút megjárt orosz veterán utazott a Krím félszigetre - jelentette be az egykori katonák szövetségének vezetője vasárnap. Franc Klincevics az Interfax orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy a szervezet tagjaiból álló népes küldöttséget az ukrajnai "internacionalista harcosok" hívták meg a Krími Autonóm Köztársaság területére.     Az Afganisztáni Veteránok Oroszországi Szövetsége elnökének tájékoztatása szerint tagjaik azért utaztak a Krímbe, hogy baráti és erkölcsi segítséget nyújtsanak ukrán sorstársaiknak és megvitassák velük az Ukrajnához tartozó félszigeten kialakult helyzetet.     Moszkvában és Szentpéterváron összesen mintegy 40 ezer ember részvételével az orosz fegyveres beavatkozást kilátásba helyező orosz vezetést és az Ukrajnában élő "orosz honfitársakat" támogató megmozdulásokat tartottak vasárnap. A megmozdulást a magukat hazafias erőknek nevező szervezetek kezdeményezték, közöttük az Orosz Tisztek nevű csoport, az Orosz Történelmi Társaság, és a Harci Testvériség nevű veterán szervezet.    Az orosz fővárosban és Szentpéterváron is akadtak néhány százan olyanok, akik tiltakoztak a szerintük háborúval fenyegető orosz katonai beavatkozás ellen. Moszkvában mintegy 300 engedély nélküli tüntetőt állítottak elő.     A dél-oroszországi Krasznodari területen is szimpátiatüntetés zajlott, amelynek résztvevői gyűjtést kezdtek a krími oroszok támogatására.     Moszkvában szombaton hagyta jóvá az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin elnök, a hadsereg főparancsnoka kérését, hogy "az ukrajnai rendkívüli társadalmi-politikai helyzet stabilizálódásáig fegyveres erőket alkalmazhasson Ukrajna területén". Románia felkéri Oroszországot, függessze fel katonai műveleteit Ukrajna területénRománia felkéri az Orosz Föderációt, függesszen fel minden katonai műveletet Ukrajna területén és térjen vissza a kétoldalú egyezmények előírásaihoz, amelyek az orosz flotta szevasztopoli állomásozását szabályozzák - jelentette ki vasárnap Traian Basescu román államfő. A román elnök szerint az Orosz Föderáció csapatai agressziót követnek el Ukrajna ellen. Úgy értékelte, hogy az Ukrajna függetlenségét és szuverenitását garantáló 1994-es budapesti memorandum aláíróinak - az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és Oroszországnak - kötelességük azonnal tárgyalásokat kezdeniük, hogy ismét érvényt szerezzenek a nemzetközi jognak.    Basescu vasárnap esti sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai válság nem jelent közvetlen veszélyt Románia függetlenségére és területi épségére, de egy újabb "befagyott konfliktus" megjelenése a Fekete-tenger térségében középtávon az egész régió stabilitását veszélyeztetné és Románia biztonságát is fenyegetné.    Basescu azt kérte az ukrajnai román etnikumú állampolgároktól, hogy továbbra se vegyenek részt erőszakos cselekményekben. Románia elismeri az új ukrán vezetés legitimitását, amelytől elvárja a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását - tette hozzá.    A román elnök kijelentette: Janukovics elvesztette a 2010-es választásokon szerzett legitimitását azáltal, hogy éles tölténnyel a civil lakosságba lövetett és elhagyta az országot egy nehéz helyzetben. Janukovicsnak mielőbb le kell mondania, hogy megkönnyítse a belső helyzet és az orosz-ukrán nézeteltérések rendezését - állapította meg Basescu.    Az Oroszország elleni esetleges szankciókat firtató kérdésre Basescu azt mondta, hogy Románia szövetségeseivel összhangban fog cselekedni. A jóindulatú szolidaritási nyilatkozatokon túl a román elnök szerint Kijevnek elsősorban az lenne sürgős, hogy egyezményt kössön a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, ezáltal megelőzze az ország fizetésképtelenné válását és finanszírozni tudja az ukrán állam gyors korszerűsítésére irányuló reformokat.