Az Európai Bizottság a titkos adatgyűjtésről

A brüsszeli testület rendszeres déli sajtótájékoztatóin napok óta faggatják az újságírók a szóvivőket, hogy mi a bizottság álláspontja ezekről az ügyekről, nem sértettek-e a brit hatóságok Brüsszel szerint alapvető jogokat. A testület mindeddig kitérő vagy semmitmondó válaszokat adott a kérdésre.    Csütörtök reggel Viviane Reding, a testület alapjogokért felelős tagja a Twitteren osztotta meg Thorbjorn Jagland szerdai keltezésű levelét, amelyben az Európa Tanács norvég főtitkára aggodalmát fejezi ki a két incidens miatt. Reding valamivel fél tíz után először mindössze annyit fűzött a Twitteren a levélhez, hogy "teljesen egyetértek", majd negyedórával később módosította az üzenetet, mondván: "teljesen osztom Jagland úr aggodalmait".    A brit belügyminiszternek, Theresa Maynek írott levélben Jagland arra kéri a tárcavezetőt, hogy szolgáltasson információkat a hatóságok akcióiról és foglaljon állást azzal kapcsolatban, hogy szerinte összeegyeztethetőek-e ezek a lépések Nagy-Britanniának az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadó kötelezettségeivel.    "Ezek az intézkedések (...) potenciálisan dermesztő hatással lehetnek az újságírók önkifejezési szabadságára, amelyet az egyezmény tizedik cikke garantál" - foglal állást az ügyben a norvég főtitkár.    David Miranda a The Guardian újságírójának, Glenn Greenwaldnak az élettársa. Greenwald a baloldali brit lapban feltárta az Edward Snowden által kiszivárogtatott, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett titkos adatgyűjtés részleteit. Mirandát a hétvégén a terrorizmus elleni brit törvényre hivatkozva több órára feltartóztatták a rendőrök a londoni Heathrow reptéren. Kihallgatták, elkobozták számítógépét, mobiltelefonját, digitális fényképezőgépét és memóriakártyáit. Mirandának fel kellett fednie az elektronikus postafiókjához és a közösségi oldalakhoz használt jelszavait is.    A héten pedig arra is fény derült, hogy a brit kormány heteken át nyomást gyakorolt a The Guardianre, hogy adja át vagy semmisítse meg azokat az adathordozókat, amelyeken a kiszivárogtatásból származó információk voltak. A megsemmisítést végül a lap főszerkesztője szerint a GCHQ brit titkosszolgálat ügynökei személyesen felügyelték. Alan Rusbridger szerint ez volt az egyik legbizarrabb pillanat a The Guardian hosszú történetében. Brazília visszaköveteli a Greenwald élettársától elkobozott számítógépet A brazíliai külügyminisztérium azt követeli a brit külügyi tárcától, hogy szolgáltassa vissza azt a számítógépet és más elektronikus adatrögzítőket, amelyeket elkoboztak Glenn Greenwald újságíró élettársától, David Mirandától, amikor vasárnap több órára feltartóztatták a Heathrow repülőtéren. Antonio Patriota brazil külügyminiszter azt közölte szerdán újságírókkal, hogy tárcája felvette a kapcsolatot Mirandával, hogy teljes betekintést kapjon az ügybe, és nyomon kövesse azokat a jogi lépéseket, amelyekhez Miranda folyamodik magánszemélyként a történtek miatt.    Glenn Greenwald az az újságíró, aki elsőként hozott nyilvánosságra az amerikai hírszerzés volt informatikusa, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokat. Élettársát, David Mirandát vasárnap a terrorizmus elleni brit törvényre hivatkozva több órára feltartóztatták a Heathrow repülőtéren, kihallgatták, elkobozták számítógépét, mobiltelefonját, digitális fényképezőgépét és memóriakártyáit. Mirandának fel kellett fednie az elektronikus postafiókjához és a közösségi oldalakhoz használt jelszavait is.    Glenn Greenwald azzal fenyegetőzött, hogy élettársa feltartóztatása miatt újabb, Snowdentől kapott titkos dokumentumokat fog közzétenni és Londonról is közölni fog bizalmas anyagokat.    A brazil külügyminiszter szerint a Mirandával történtek semmivel sem igazolhatók. Antonio Patriota felhívta telefonon William Hague brit külügyminisztert, hogy aggodalmát fejezze ki emiatt.    Miranda ügyvédjei keresetet kívánnak benyújtani Londonban, hogy megkössék a brit hatóságok kezét az adathordozókon talált anyagok használatában. Emellett Miranda feltartóztatásának a jogosságát is meg akarják kérdőjelezni a bíróságon.