Az EU életben tartaná az iráni atomalkut

Az unió 28 tagállamának vezetői ezenkívül elfogadtak egy cselekvési tervet azokkal a vámtarifákkal kapcsolatban, amelyeket Trump az unió Egyesült Államokba irányuló acél- és alumíniumexportjára akar kivetni, leszögezve, hogy "az EU nem fog úgy tárgyalni, hogy közben pisztolyt tartanak a fejéhez".

"Az EU - a klímaváltozásról, a vámokról és az Iránról nemrég hozott (amerikai) döntések ellenére - folytatni fogja küzdelmét egy szabályokon alapuló nemzetközi rendszer megteremtéséért" - mondta el egy forrás a francia hírügynökségnek az uniós vezetők szerda esti munkavacsoráját követően.

Egységük felmutatása előtt néhány órával Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke keményen kikelt Trump ellen, kijelentve, hogy "legutóbbi döntéseinek tükrében még az a kérdés is feltehető, hogy ilyen barátokkal kinek van szüksége ellenségekre".

Irán ügyében tervet fogadtak el, amely egyebek közt azt ígéri, hogy az EU támogatni fogja az Iránnal 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást mindaddig, amíg azt Irán is betartja. A felek egyetértettek abban is, hogy lépéseket tesznek az Iránnal szembeni szankciók amerikai visszaállítása által sújtott európai vállalatok védelmében.

Míg azonban Washington azt állítja, azért vonult ki az atomalkuból, mert kételkedik annak iráni betartásában, addig az Európai Unió vezetői megállapodtak, hogy "kezelni fogják" az Irán térségben játszott szerepével, ballisztikusrakéta-programjával és az atomalku 2025 utáni sorsával kapcsolatos aggodalmakat is.

Kereskedelmi kérdésekben az EU vezetői támogatásukról biztosították az Európai Bizottságot abban, hogy a június 1-jével visszaállítani tervezett amerikai importvámok alóli állandó mentességről tárgyaljon - mondta el az AFP forrása.

Amennyiben megkapja a vámmenteséget, az EU kész az Egyesült Államokkal közös lépésekre, beleértve egy "önkéntes szabályozási együttműködést" is, valamint arra, hogy részt vegyen az Egyesült Államokat Trump szerint igazságtalanul kezelő Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformjának kidolgozásában.

Készek továbbá "az egymás piacaihoz való kölcsönös hozzáférés javítására az ipari termékek, egyebek mellett az autók vonatkozásában, továbbá a közbeszerzések liberalizációja terén".

A 28 tagállam vezetőinek munkavacsorájára egy nappal a hat balkáni ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Macedónia és Szerbia) vezetőivel tartandó csúcstalálkozójuk előtt került sor. A szófiai csúcs kitűzött célja az volt, hogy az unió szorosabbra fűzze kapcsolatát a nyugat-balkáni térséggel, amelyben Oroszország ki szeretné terjeszteni a befolyását. Az EU és Donald Trump közötti feszültségek azonban teljesen felborították az európai vezetők napirendjét.