Az északír katolikusok is népszavazást tartanának az elszakadásról

London |

<p>Észak-Írországnak is népszavazást kellene tartania arról, hogy elszakadjon-e az Egyesült Királyságtól, és csatlakozzon-e az Ír Köztársasághoz - mondta hétfőn a legnagyobb északír katolikus politikai párt egyik vezetője.</p>

A skót kormányfő, Alex Salmond a múlt héten hivatalosan bejelentette, hogy Skócia 2014-ben referendumot tart függetlenné válásáról.

Martin McGuinness, az Észak-Írországot a britpárti protestánsokkal koalícióban kormányzó katolikus Sinn Féin második embere - egyben az északír kormány miniszterelnök-helyettese - az Irish Examiner című ír lapnak hétfőn kijelentette, hogy a következő parlamenti időszakban Észak-Írországban is hasonló népszavazást kellene rendezni.

McGuinness az újság internetes kiadásában megjelent nyilatkozatában kijelentette, hogy elképzelése szerint az északír népszavazást 2016 és 2021 között lehetne megtartani. Hozzátette: semmilyen okot nem lát arra, hogy "ezt miért ne lehetne megfontolás tárgyává tenni".

A politikus közölte azt is: nem hiszi, hogy az euróövezeti tag Írország súlyos gazdasági-pénzügyi gondjai elriasztanák az északíreket az Egyesült Királyság elhagyásától.

A lap felvetése szerint demográfiai szakértők egy nemzedéknyi idő múlva tartják valószínűnek, hogy Észak-Írországban többségbe kerül a katolikus lakosság. McGuinness ezzel kapcsolatban azonban annak a véleményének adott hangot, hogy a tartomány választói nem feltétlenül szigorúan felekezeti hovatartozásuk alapján döntenének egy esetleges népszavazáson.

A Nagy-Britanniához nem tartozó, de vele együtt - a brit korona fennhatósága alatt - az Egyesült Királyságot alkotó Észak-Írországban a közös protestáns-katolikus kormányzást az 1998-as nagypénteki békeegyezség alapozta meg, de azután is még csaknem egy évtizedig tartott, mire a korábban egymást engesztelhetetlenül gyűlölő két politikai mozgalom meg tudott állapodni a hatalommegosztás alapelveiről.

Jelenleg a protestáns britpárti, illetve az ír egyesítést pártoló katolikus oldal két legradikálisabb politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt és az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevű katolikus milícia politikai szárnyának tekintett Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot, korábban teljesen elképzelhetetlen koalíciót alkotva.

Az IRA három évtizedes terrorhadjáratát - amelyben háromezren haltak meg, köztük hétszáz brit katona - az 1998-as rendezési megállapodás zárta le. A tényleges áttörés azonban 2007-ben történt, amikor az IRA leszerelte fegyverzetét, és bejelentette, hogy a továbbiakban lemond az erőszak alkalmazásáról. A katolikus mozgalom ugyanakkor az ír sziget politikai egyesítéséről nem tett le.

Ha Skócia és Észak-Írország is kiválna az Egyesült Királyságból, a brit korona fennhatósága alatt csak az angol-walesi unió maradna, jóllehet Alex Salmond skót miniszterelnök a függetlenségi népszavazás múlt heti bejelentésével egy időben megerősítette, hogy a független Skócia továbbra is elismerné államfőjének a mindenkori angol uralkodót.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?