Az ENSZ adatai szerint több mint 9000-en haltak meg az ukrán válság kezdete óta

Taye-Brook Zerihoun emlékeztetett arra, a legutóbbi incidens április 27-én történt a kelet-ukrajnai Donyeck városa közelében fekvő Olenyivka településen, ahol a tűzharcokban legkevesebb négy polgári lakos meghalt és nyolcan megsebesültek. A főtitkár-helyettes azt mondta, az utóbbi hetekben a fegyveres konfliktus a 2014 augusztusa óta nem tapasztalt hevességgel lángolt fel.

Zerihoun az ellenségeskedés beszüntetésére szólította fel a feleket, és bírálta őket, amiért akadályozzák a 2015. február 14-én Minszkben Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország által megkötött tűzszüneti megállapodásban foglalt nemzetközi megfigyelő misszió munkáját.
    
Az ENSZ BT 2015 decembere óta először tűzte napirendjére az ukrán válság megvitatását. 
    
Az ülés alatt az orosz és ukrán felek egymást vádolták a harcok ismételt elharapódzása miatt. 
    
Oroszország 34 ezer fős, orosz, valamint külföldi és helyi fegyveresekből álló katonai erőt vezényelt a Donyec-medencébe, és ezt az erőteljesen felfegyverzett egységet közvetlenül orosz tábornokok és tisztviselők irányítják - mondta Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter-helyettes. Azt hangoztatta, hogy az egységet jobb fegyverekkel látták el, mint a legtöbb NATO-tagállamot, pedig az oroszok azt állítják, hogy a fegyvereiket a helyi vaskereskedésekben szerezték be.
    
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet véleménye szerint az ENSZ-t a válság ideje alatt propagandaplatformként használták, és úgy vélte, a csütörtöki ülés is csupán időhúzás, mialatt Ukrajna a minszki megállapodásban kijelölt semleges zónában fekvő városokat foglal el.
    
Az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia elítélte a konfliktust szító orosz agressziót, a Krím félsziget több mint két évvel ezelőtti megszállását és Moszkva szeparatistáknak nyújtott támogatását.