Az első számú terrorista

Oszama bin Ladent hivatalosan az 1998-as kenyai és tanzániai amerikai követség felrobbantása miatt keresi az FBI, de más terrortámadással is gyanúsítják. Az ellene szóló vád hivatalosan: amerikai állampolgárok meggyilkolása az Egyesült Államok területén kívül, több ember halálát okozó támadás szövetségi épületek ellen. Több álneve ismert: Muhammad bin Ladin, Sejk Oszama bin Ladin, Emir, Abu Abdallah, Mudzsahid Sejk. Balkezes, általában bottal jár. Dúsgazdag szaúdi vállalkozócsalád sarja, apjától 300 millió dollárnyi vagyont örökölt. Már tizenévesen kapcsolatba került szélsőséges iszlám csoportokkal. Közgazdaságtant tanult, majd apja építési és szállítmányozási vállalkozásait vezette, de már ekkor komoly összegekkel támogatott iszlám fegyvereseket. 1979-ben Afganisztánba utazott, hogy részt vegyen a szovjet megszállók elleni harcban a mudzsahidek oldalán. Ekkor került kapcsolatba a CIA-val, mivel az USA több szovjetellenes fegyveres csoportot is támogatott.

Bin Laden feladata elsősorban az volt, hogy – vállalkozói tapasztalatait és szervezőkészségét hasznosítva – kiépítse a lázadók támaszpontjait és megszervezze utánpótlási vonalaikat. Közben saját szervezetet hozott létre al-Kaida (az Alap) néven. 1989-ben visszatért Szaúd-Arábiába. Az Öbölben megerősödött az amerikai jelenlét, bin Laden ekkor fordult egyértelműen az USA ellen. Székhelyét a fundamentalisták uralta Szudánba tette át, de amerikai nyomásra kiutasították. Afganisztánba ment, ahol az ország nagy részét már a tálibok ellenőrizték. Bin Laden dollármilliókkal támogatta a Talibánt, Mohammed Omárral baráti viszonyt ápolt. Az 1998-as kenyai és tanzániai merényletek után az Egyesült Államok ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. (i-x)