Arányosabbá teszik a választási rendszert és csökkentik a képviselők számát Franciaországban

A köztársasági elnök pénteken hivatalában fogadta a nemzetgyűlés kormánypárti elnökét, Francois de Rugyt és a szenátus jobboldali elnökét, Gérard Larcher-t, hogy kompromisszumos javaslat szülessen a reformról. Az egyeztetésen Edouard Philippe miniszterelnök is jelen volt. 

"Történtek előrelépések valamennyi témában az Elysée-palotában tartott megbeszélésen, de még nincs megállapodás" a képviselők számának legalább 30 százalékos csökkentéséről - mondták szenátusi források, cáfolva ezzel az elnöki hivatal bejelentését, miszerint megállapodtak a csökkentés arányáról. 

A francia alsóházban, a nemzetgyűlésben jelenleg 577 képviselő dolgozik, a szenátusnak 348 tagja van, ami a lakosság arányához viszonyítva az európai átlagnak felel meg. 

A négy politikus abban sem tudott megállapodni, hogy milyen arányban tegyék arányosabbá a nemzetgyűlési választás rendszerét. 
 

Az alsóház, az 577 tagú nemzetgyűlés tagjait öt évre, közvetlenül választják egyéni választókörzetekben. A tisztán többségi elvű voksolási rendszer kétfordulós, de a jelölt már az első fordulóban győzhet, ha megszerzi a leadott szavazatok 50 százalékát plusz egy szavazatot. A második fordulóba kerüléshez a szavazatok 12,5 százalékának megszerzésére van szükség, és ekkor már a relatív többség is elég a győzelemhez. 

A miniszterelnök 10-25 százalék közötti arányban vezetné be a képviselők arányos, azaz pártlistán történő megválasztását annak érdekében, hogy a kisebb pártok jobb parlamenti képviselettel rendelkezzenek. A szenátus elnöke az ellenzéki jobboldalhoz hasonlóan a lehető legkisebb arányt támogatna, míg a nemzetgyűlés kormánypárti elnöke, Emmanuel Macronhoz és a centristákhoz hasonlóan, legalább 25 százalékot javasol. 

A kormányfő jövő hét közepén mutatja be a reform legfontosabb javaslatait, amelyek között az is szerepel, hogy ezentúl maximum három egymást követő ciklusban lehetne egy politikus képviselő vagy polgármester.