Alexander Dubčekre emlékeznek Budapesten

Jana Tomková, a Szlovák Intézet igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a mostani megemlékezésre eljön Jozef Banás író, publicista, volt gazdasági diplomata,  és bemutatja a közönségnek Állítsátok meg Dubčeket! című, Egy ember története, aki szembeszállt a hatalommal alcímű kötetét. Levetítik a szlovák közszolgálati televízió dokumentumfilmjét a politikusról, melyben szerepel fia, Pavol Dubček sebészorvos, Ivan Laluha, aki Dubček közeli munkatársa és barátja volt, és aki szintén részt vesz a budapesti megemlékezésen. Negyven korabeli fekete-fehér  fotóból készült, 1968-ról megemlékező kiállítás is látható lesz az intézetben - tette hozzá.

Alexander Dubček 1921. november 27-én született a trencsényi régióhoz tartozó Zayugrócon, és Kirgizisztánban nőtt fel. A család 1938-ban visszaköltözött Csehszlovákiába, és Dubček belépett a Szlovák Kommunista Pártba. A II. világháború idején részt vett az ellenállási mozgalomban. 1955-ben a párt központi bizottságának tagja lett, majd Moszkvába küldték tanulni. Az 1960-as években a csehszlovák gazdaság súlyos válságba került. 1967 októberében néhány reformer, köztük Ota Sik akcióba lépett, és a Központi Bizottság ülésén megtámadták Antonín Novotny első titkárt, aki Moszkvától sem kapott támogatást, ezért kénytelen volt lemondani. Így lett Dubček az új első titkár 1968. január 5-én. Az 1968 márciusától augusztusig tartó időszakban, amelyet prágai tavasznak neveznek, megpróbálta megteremteni az "emberarcú szocializmust".

Dubček Moszkvának azzal érvelt, hogy a reformokat belügynek kell tekinteni. 1968. augusztus 21-én Moszkva vezetésével a Varsói Szerződés öt tagországának  hadserege  megszállta Prágát. Mielőtt Dubčeket egy katonai szállítógépen a padlóhoz láncolva Moszkvába vitték volna, felszólította a csehszlovák népet, hogy ne álljon ellen. Miután kényszerből engedett a szovjet követeléseknek, augusztus 27-én Dubčeket és néhány reformer társát visszaszállították Prágába, ahol megtarthatta elsőtitkári pozícióját, de 1969-ben lemondott, utóda a főtitkári székben Gustáv Husák lett, ő pedig törökországi nagykövet. 1970-ben kizárták a pártból.

1989-ben a Václav Havel által vezetett civil fórumot támogatta, majd december 28-án megválasztották a szövetségi parlament szóvivőjének. 1992. november 7-én halt meg egy néhány héttel korábbi autóbaleset következtében. Pozsonyban temették el.

Dubček élete legnagyobb részében kiállt Csehország és Szlovákia uniója mellett. Dubček egykori cseh munkatársa, Čestimír Císar egy írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy "Szlovákia polgárait büszkeséggel töltheti el, hogy az újjászületési folyamat élén egy olyan szlovák ember állt, aki példával szolgált a cseheknek is".