A NATO kiépíti a rakétapajzsot

A NATO a 2010-es lisszaboni csúcson elhatározottak szellemében, miszerint a 21. század kihívásainak megfelelően kell új életre kelteni a szövetséget - mondta Daalder. Mint rámutatott, a szövetség ki fogja dolgozni a NATO-erők 2020 elnevezésű koncepcióját, amely azt vázolja majd, hogy milyen irányban kell fejleszteni a szövetség kapacitásait, hogy szembe tudjon nézni a nyolc év múlva várható kihívásokkal is.

Az szövetség elrettentési és védelmi keretek felülvizsgálatával kapcsolatban döntöttek arról, hogy a NATO-nak milyen konvencionális, nukleáris és rakétavédelmi erőkkel kell rendelkeznie a képességek fejlesztése tekintetében. Daalder szerint a szövetségnek fel kell készülnek az Európába telepített, nem  stratégiai nukleáris erő "átgondolt és kölcsönös" csökkentésére.

A NATO-országok vezetői egyetértettek abban, hogy létre kell hozni  a NATO "átmeneti rakétavédelmi kapacitását", ami kezdeti szakaszban korlátozott lesz ugyan, de idővel ki fog terjedni.

A rakétavédelem parancsnokául James Stavridis tengernagyot, az európai szövetséges erők parancsnokát nevezték ki.  Az amerikai nagykövettől függetlenül a csúcson olyan értelmű tájékoztatás hangzott el, hogy a rakétapajzsról szóló döntés értelmében ramsteini parancsnoksága alá rendeltek egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM-3-as elfogó rakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó Aegis osztályú amerikai fregattok és Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása is.

Ivo Daalder kijelentette, hogy az "átmeneti képesség" 2011 vége óta rendelkezésre állt, de vasárnapig még csak az Egyesült Államok számára, s az csak most vált hozzáférhetővé a szövetség számára is.

A szövetségesek beleegyezésüket adták ahhoz, hogy 1 milliárd dollárt költsenek a rakétavédelem vezetési, irányítási és kommunikációs rendszerének kiépítésére. A rakétapajzs kezdeti operációs képességét 2015-re, a teljes kapacitását pedig 2018-ra éri majd le.

A NATO megállapodott a szövetségi  felszínellenőrzési rendszer létrehozásában, amelyek öt olyan Global Hawk drónból állnak majd, amilyeneket az amerikaiak Líbiában alkalmaztak. A tagállamok egyetértek a közös balti légi ellenőrzés biztosításában, hogy az érintett államok más irányú kapacitásaikat tudják fejleszteni.

A NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen kezdeményezésére a tagállamok a nehéz gazdasági körülmények közepette, a költséghatékonyság érdekében támogatják a specializálódás elmélyítését és a többoldalú együttműködést.

A NATO Chicagóban megerősítette, hogy mindaddig nukleáris szövetség marad, ameddig ilyen fegyverek léteznek, és ameddig ezek a szövetség szempontjából biztonságosak és hatékonyak maradnak, de továbbra is cél az ezektől való függőség csökkentése.  Az amerikai NATO-nagykövet megerősítette, hogy a szövetség sohasem vet be atomfegyvert olyan, nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok ellen, amelyek betartják az atomsorompó-egyezményt.

Franciaországgal kapcsolatban az amerikai NATO-nagykövet  kijelentette, hogy a harcoló csapatok idei kivonása ellenére is maradnak francia kiképző egységek Afganisztánban, és ilyen értelemben Párizs is teljesíti a szövetség "együtt be, együtt ki" elvét.