A Frankfurter Allgemeine Zeitung a szlovák-magyar viszonyról Berlin

Bécsi keltezésű írásának alcímében Reinhard Olt, a konzervatív napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója úgy értékelte, hogy a kapcsolatok továbbra is feszültek.
    A tudósító úgy látja, a Budapest és Pozsony közötti vita enyhüléséhez az évforduló idején fűzött remények korainak bizonyultak. Reinhard Olt utalt arra: Balázs Péter magyar külügyminiszter szerint országa álláspontját erősítette meg az Európai Bizottság főtitkárságának a vitatott törvénnyel kapcsolatos, belső használatra szánt, de nyilvánosságra került jogi értékelése. A külügyminiszter szerint az értékelés megerősít egy sor magyar aggodalmat azzal kapcsolatban, hogy a nyelvtörvény gyakorlati megvalósítása diszkriminálja a több mint 500 ezres szlovákiai magyar kisebbséget.
    Reinhard Olt szerint a konfliktus enyhüléséhez fűzött reményekben szerepet játszott az, hogy az EBESZ kisebbségi  főbiztosa, Knut Vollebaek intenzíven foglalkozik az üggyel, miután mindkét fél közreműködését kérte. A magyar kormány elviekben üdvözölte ugyan Vollebaek legutóbbi, a törvénnyel kapcsolatos állásfoglalását, de nem teljes mértékben elégedett vele -  írta a tudósító, ismertetve a főbiztos állásfoglalását. A lap munkatársa idézte ugyanakkor a szlovák kulturális minisztert is, aki szerint "a nyelvtörvény ügye lezárult."   A miniszter szerint országa a főbiztossal együttműködve kidolgozta a nyelvtörvény végrehajtási utasításait, és Vollebaek legtöbb kifogását elfogadta.
    Bajnai Gordon magyar miniszterelnök ezzel szemben  utalt arra, hogy a szlovák nyelvtörvény továbbra is  ellentétes az Európai Unió alapértékeivel, továbbá azzal a megállapodással is, amely közte és Fico szlovák kormányfő között jött létre  tavaly szeptemberi szécsényi találkozójukon. Ha a szlovák fél mindezt nem orvosolja, Magyarország  Bajnai szerint az emberi jogok strasbourgi európai bíróságához fordul - írta Reinhard Olt.
    A tudósító  idézte a szlovák külügyminisztert, aki szerint Magyarország a nyelvtörvény kapcsán saját "bombasztikus nyilatkozatainak csapdájába" került. Pozsonyban - mint a továbbiakban írta - aggodalmat vált ki a magyar ellenzék, konkrétan a Fidesz és a kereszténydemokraták bejelentése arról, hogy a külföldön élő magyarok számára haladéktalanul biztosítani kell a magyar állampolgárságot, amennyiben a jelenleg közös frakciót alkotó két párt megnyeri a tavaszi parlamenti választásokat. Ezzel nemcsak a magyar közvélemény-kutatók számolnak, hanem erre számít a szlovák vezetés is - mutatott rá a tudósító: Pozsonyban az állásfoglalás mögött azt a koncepciót látják, amelyet a Fidesz vezetője, Orbán Viktor " a Kárpát-medencében élő magyarok közös jövőjének" formájában fogalmazott meg.
    Pozsonyban már akkor megszólaltak a vészharangok, amikor karácsony előtt a Fidesz benyújtott egy törvényjavaslatot, amelyben választójogot adott volna a külhoni magyaroknak, a javaslat azonban a többségi erőviszonyok miatt  meghiúsult. A szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke, Juraj Horváth biztosra veszi, hogy a Fidesz-kormány hivatalba lépése után a magyar állampolgársági jog területén várható módosítással a szlovákiai magyarok kettős állampolgárságot kapnak. Emiatt pedig tovább romolhatnak a már most is erősen megterhelt kapcsolatok - írta a tudósító.