Forró László a Magyar Koalíció Pártja, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) és a Demokrata Párt (DS) közös polgármester-jelöltje Érsekújvárott. Arról beszélgettünk, hogy megválasztása esetén mit kíván tenni a járási székhely érdekében, és hogyan képzeli el a város jövőjét.
„Vonzóbbá tenném a várost”
Tizenkét éve vagyok a tagja a helyi önkormányzatnak. Egy évtizede már nap mint nap szembesülök a város vezetése kapcsán felmerülő problémákkal. Tanúja és tevékeny résztvevője voltam az 1989-et követő, helyi szintű politikai és társadalmi változásoknak, az önkormányzatiság kialakulásának. Tudom, mely problémákat kell sürgősen megoldani ahhoz, hogy a lakók számára a város még élhetőbbé váljék. Sokéves távlatból nyílik lehetőségem megítélni a város életében bekövetkezett pozitív és negatív változásokat. Tizenkét év településigazgatással összefüggő tapasztalataival felvértezve indulok az önkormányzati választásokon. Született érsekújváriként emlékszem még a városban pár évtizeddel ezelőtt uralkodó hangulatra, a 70-es éveket megelőző időszakra, mikor a város még a régi, vonzóbb arcát mutatta. A hetvenes években a betelepülési hullám révén szinte megkétszereződött a lakosság, az emberek közti, korábban szorosabb kapcsolatok fellazultak, a város képe is jelentősen átalakult az egész települést átfogó, nagy arányú területrendezéseknek köszönhetően. Anélkül, hogy kiemelném a jelenlegi városvezetés hibáit és mulasztásait, szükségesnek tartom megjegyezni, Érsekújvár fejlődését a múltban több esetben gátolták az önkormányzat tevékenységére jellemző kommunikációs hiányosságok, emiatt a város számos problémája mindmáig megoldatlan. Szeretném, ha a jövőben hatékony párbeszéd folyna minden területen, a város vezetése és lakossága közt.
Melyek a városfejlesztéssel öszszefüggő főbb tervei?
A város jelenlegi arculatának kialakítása némi túlzással ad hoc jelleggel történt, anélkül, hogy kikérték volna városfejlesztési szakemberek véleményét. A jövőben szerintem mindenekelőtt egy átfogó területrendezési, városfejlesztési koncepciót kell kidolgozni, ehhez azonban szakemberekre van szükség. Polgármesterként első lépésként egy főépítészt neveznék ki. Nagy gondot okoz a közterületek tisztántartása, szeretném, ha Érsekújvár a jövőben lényegesen tisztább lenne. Szintén problémát jelent a település katasztrofális állapotban lévő úthálózata és a szennyvízelvezetés hiányosságai. Bár Érsekújvár járási székhely, földes utcái is vannak, az úthálózat számos szakasza igényelne felújítást, esetenként teljes burkolatcserét. A problémák kezelése és felszámolása rendkívül költségigényes.
Futja mindezekre a város jövő évi költségvetéséből?
A jövő évre elfogadott teljes költségvetési összeg csupán 10 százalékát fordíthatjuk a városfejlesztési programok finanszírozására. Ez a mintegy 10-15 millió korona gyakorlatilag semmire sem elég. Ha sikerrel szerepelek a választásokon, mindenekelőtt szeretném felmérni a város valós pénzügyi helyzetét, és a lehetőségek függvényében kérni fogom a vonatkozó költségvetési tétel módosítását. Úgy gondolom, a helyi magántőke bevonásával is növelhetnénk az összeg nagyságát, éppen ezért szeretnék tárgyalni a kis- és középvállalkozókkal is a kölcsönös együttműködés lehetőségeiről.
Milyen konkrét intézkedéseket kíván tenni a munkahelyteremtés érdekében?
A legfontosabb célok közé sorolom a helyi munkanélküliség visszaszorítását, ugyanakkor fontosnak tartom leszögezni: mivel a városi önkormányzat nem munkahelyteremtő intézmény, csupán közvetett módon járulhat hozzá ehhez. Az önkormányzatnak mindenekelőtt a munkahelyteremtő vállalkozások támogatásával nyílik erre lehetősége. A vállalkozások csak abban a városban telepednek meg, ahol megfelelő az úthálózat, a település könnyen megközelíthető, gyorsforgalmi utak érintik. A többi mellett ezért is fontos az úthálózat mielőbbi felújítása és fejlesztése. Ezenkívül a turizmus fellendülése is teremthet munkahelyeket, a turisták azonban elsősorban a tiszta és biztonságos városokat kedvelik. Ezért kell kiemelt figyelmet szentelni a közterületek tisztántartására és a műemlékeink védelmére.
Jelenleg gyakorló pedagógus. Polgármesterként bizonyára másképp látja majd a tanárok problémáit, mint az, aki sosem állt a katedrán. Hogyan kíván segíteni a pedagógusokon, javítani a helyi oktatásügy helyzetén?
Tisztában vagyok azzal, hogy milyen kevés pénz jut országos szinten is az oktatásügyre, s milyen kevés pénzből kényszerülnek fenntartani önmagukat és eltartani a családjukat. Ismerem a tanárok problémáit. Mint az ország megannyi településén, Érsekújvárott is egyre kevesebb gyerek születik, a diákok száma egyre alacsonyabb. Ezt a problémát előbb-utóbb kezelnie kell a város vezetésének. Én legfontosabb törekvésemnek azt tartom, hogy színvonalasabbá váljék a település iskoláiban az oktatás, szeretném, ha a jelenleg felcseperedő nemzedék már nyitottabb és műveltebb lenne, és sikerességével öregbítené a város hírnevét. A színvonalas oktatás biztosítása érdekében nagy súlyt kell fektetni a megfelelő körülmények kialakítására. Az anyagiak ehhez sajnos szűkösek, de az önkormányzat mindent el fog követni, hogy a szükséges pénzt előteremtse. Az iskolák zavartalan működése érdekében inkább az önkormányzattal, a városi képviselőkkel szemben lesznek elvárásaim és igényeim, semmint a pedagógusokkal. Fontos, hogy határozatainkkal ne sértsük az iskolák érdekeit.
Mivel tudja maga mögé állítani a jelentős számú szlovák lakosságot?
Számomra valamennyi érsekújvári polgár egyenlő, éppen ezért városvezetőként mindannyiuk érdekét szeretném képviselni nemzetiségi és felekezeti hovatartozás, illetve vallási meggyőződés megkülönböztetése nélkül. Nem szeretném azzal elnyerni a szlovák választópolgárok szimpátiáját, hogy feladom magyarságomat. Magyarnak vallom magam, bár őseim közt voltak magyarul nem beszélő szlovákok is.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.