Védőháló a madárinfluenza ellen

Hattyútetem Párkánynál. Vajon mitől pusztult el? Willant Zoltán felvételeA tárcavezető a peredi Agro-Váh Kft.-be és a királyrévi Agro Staar KB Kft.-be látogatott el, az előbbi az ország egyetlen nyitott libanemesítő tenyészete, az utóbbi pedig az országban az egyetlen nyílt kacsanemesítő telep. Mindkét helyen csak speciális védőruha felöltése után és fertőtlenítő árkon keresztül engedték be a farmra a tárcavezetőt, és az őt kísérő népes újságíró csapatot.

A tenyészeteket elsősorban a vadon élő madarakkal, főleg a vándormadarakkal való érintkezéstől kell védeni. Ezt egyrészt úgy érik el, hogy fedett helyen, tenyészcsarnokokban tartják a baromfit, a kifutókat pedig védőhálóval veszik körül. Mészáros Győző, a peredi Agro-Váh Kft. igazgatója elárulta, a védőhálókat mintegy háromszázezer koronáért szerezték be, de szükségesnek tartják ezt a beruházást, hiszen csak a libatörzsállományuk értéke eléri a másfélmillió koronát. A farmon egyelőre a tenyészlibák óljai mellett lévő kifutókat védték hálóval, de fokozatosan a szélesebb kifutókat is lefedik. A farm körül a helyi vadásztársaság tagjai tartanak „madárügyeletet”, puskával járőröznek a farm körül, és szükség esetén elriasztanák a betévedő vadmadarakat, ám erre eddig nem volt szükség.

A királyrévi kacsafarmon is hasonló védelmi intézkedéseket foganatosítottak, itt annyival bonyolultabb a helyzet, hogy a kacsáknak feltétlenül szükségük van fürdővízre, a farmon lévő mesterséges tavakon úsztatják őket. „Az egész tavat természetesen nem tudjuk hálóval befedni, itt úgy oldjuk meg a védelmet, hogy naponta kétszer, reggel és este egy-egy órára engedik a gondozók a kacsákat a vízre” – tájékoztatott Szikura Ferenc igazgató.

Simon Zsolt tárcavezető hangsúlyozta, igaz, hogy Magyarországon, Ausztriában, Olaszországban, Szlovákiában is előfordult már a madárinfluenza, de mindenütt kizárólag hattyúkban azonosították a vírust, háziállatokra a környéken még sehol nem terjedt át, ezért nem kell pánikot kelteni. A miniszter szerint nem kell félni a baromfihús-fogyasztástól, mert a megfelelő hőkezeléssel a betegségek megelőzhetők. A földművelési tárca ingyenes telefonvonalat létesített – 0800 127 127 –, ahol az elhullott szárnyasokról lehet bejelentést tenni. A tárca ezenkívül a madártetemek likvidálásának költségeit is megtéríti az önkormányzatoknak.

Simon azt is elmondta, az országban 290 szárnyastenyészet van, ebből 251 tenyészetben zárt helyen tartják a szárnyasokat, 39 az úgynevezett nyílt tenyészet, ebből egyetlen liba- és egyetlen kacsafarm van – a peredi és a királyrévi –, a többi az fácános és egy-két strucctenyészet, de mindegyik védve van a szabad madarakkal való érintkezéstől.

Lehet-e szárnyasok húsát fogyasztani?

Szakértők szerint a hetven fok feletti hőmérsékleten elkészített szárnyasokban biztosan elpusztulnak a vírushordozók, így a megfelelően elkészített húsételeket nyugodtan el lehet fogyasztani. A kereskedelmi forgalomba kerülő húsokról is elmondható, hogy szigorú egészségügyi ellenőrzéseken mennek keresztül, így ezek fogyasztása sem okozhat problémát. (MTI)