Változó helyesírási szabályok

Kötőjelek

Többszörösen összetett szavak. A többszörösen összetett szavakat a jövőben akkor is írhatjuk kötőjel nélkül, ha azok hat szótagnál hosszabbak.

Idegen elemek. Szintén a kötőjelekkel kapcsolatos, hogy az idegen elemek közül nem csupán azokat kell külön összetételi elemnek tekinteni, amelyek önálló szóként is használatosak (centi, deci, extra stb.), hanem azokat is, melyek ha önálló szóként nem használatosak is, önálló használatú utótag is járul hozzájuk (pl. szupra- a szupravezetőben). Korábban a szupravezetőgyártást egybe kellett írni, mivel csak egyszeres összetételnek minősült: most már többszörös összetétel lesz, ezért kötőjelesen írandó: szupravezető-gyártás. Ugyanakkor, mint azt fent jeleztük: az ilyen kötőjelek többé nem kötelezők, így a korábbi írásmód is helyes marad.

Nevek. A korábbi szabályozás szerint a kettős betűre végződő vezetéknevekhez kötőjellel kellett kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot (Wittmann-nál, Papp-pal), de a magyar keresztneveknél a három betű közül az egyik kiesett (Mariannál, Bernatettől). Az új szabályozás szerint most már a keresztnevek esetében is a kötőjeles megoldás alkalmazandó: Mariann-nal. Ez a szabályozás minden tulajdonnevet érint, nem csak a személyneveket.

Kisbetű, nagybetű

Szervezeti egységek. A korábbi szabályozás szerint „az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kiskezdőbetűvel írjuk” – ezentúl azonban megengedett lesz a nagybetűs írásmód is, tehát a pénzügyi osztály nemsokára Pénzügyi Osztályként is helyesnek minősül.

Vendéglők, mozik. Korábban a mozik és a vendéglátóipari egységek megnevezése nem lehetett a tulajdonnév része, azaz nem lehetett nagybetűvel írni (szemben a színházakkal). Ez is változik, a jövőben a Béke Moziban megnézhetünk egy filmet, majd a Holló Sörözőben ihatunk egy korsóval.

Lakóparkok. Kizárólag a kisbetűs, Fenyőliget lakópark típusú megoldás számít majd helyesnek.

Tárgyak neve, márkanevek. Az új szabályzat kitér arra is, hogy bizonyos tárgyak (ereklyék, fegyverek, drágakövek, járművek stb.) is viselhetnek nevet. A Szent Jobb és a Szent Korona már korábban is így szerepelt a szabályzathoz kapcsolódó szótárban, ám szabály nem vonatkozott rá. Innentől ezek nagybetűvel írandók, ahogy akár a Rózsaszín Párduc is (a képzeletbeli rózsaszín gyémánt). Szintén nagybetűvel írandók a fegyvernevek, melyek ezentúl hivatalosan is márkanévnek minősülnek: Uzi, Kalasnyikov.

Rendezvények. Ezentúl a rendezvények nevét is írhatjuk csupa nagybetűvel.

Idegen szavak

Mellékjelek. A jelenlegi helyesírási szabályzat lehetővé teszi, hogy nyomdatechnikai okokra hivatkozva idegen szavakról elhagyjuk a mellékjeleket. A magyar sajtó ennek következtében Jyväskylä városának nevét Jyvaskyla alakban írja, Łódźból Lódz (sőt Lodz) lesz, Menzel keresztneve Jiříből Jirívé (vagy Jirivé) válik stb., holott a mai technikai körülmények ezt semmivel sem indokolják. Ezentúl a mellékjelek semmilyen okból nem lesznek elhagyhatók.

Rövidítések

Bizonyos esetekben a helyesírási szabályzat csak egyféle rövidítést tett lehetővé, most azonban a Magyar Nyelvi Bizottság nem tanúsít többé ellenállást az írásszokással szemben, így a római katolikus nem csak r. k.-ként, de róm. kat.-ként is, az oldal nem csak o.-ként, de old.-ként is, a lásd pedig nem csupán l.-ként, de ld.-ként is rövidíthető lesz (lsd.-ként viszont továbbra sem). Ennél is radikálisabb változás történik a boldog új évet kívánok (-unk stb.) esetében: az eddig kizárólagos b. ú. é. k. többé nem lesz elfogadható, a korábban üldözött BÚÉK viszont az egyedüli helyes formává válik.

Dátum, idő

Változik egyes, keltezést kifejező számnevek toldalékolása: az elsején korábban számmal csupán 1-jén alakban volt írható, ezentúl elfogadható lesz az 1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is írható lesz. Korábban, ha órát és percet szerettük volna jelölni, kizárólag a 9.15 típusú megoldás minősült helyesnek: ezentúl azonban a 9:15 is elfogadható lesz.