A kormány módosította az energiatámogatásra vonatkozó szabályokat. Az új rendelet értelmében a háztartások jövedelmi mutatójának kiszámításakor ezentúl az osztalékokat is figyelembe veszik. Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter azt is szerette volna elérni, hogy a képviselők ne lehessenek jogosultak az energiatámogatásra, de nem világos, hogy ez sikerült-e neki.
Az eredeti szabályozás értelmében előfordulhatott, hogy például egy cég ügyvezetője csak 450 eurós, minimális díjazást vett fel, miközben osztalékbevétele ennek többszöröse volt, amely összeg viszont eddig nem számított bele a jövedelmébe. Így nagyobb eséllyel juthatott hozzá az energiatámogatáshoz.
A kormány azt állítja, hogy ezt a jövedelmet azért nem vették korábban figyelembe, mert az állami nyilvántartásokban nem állt rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy egyértelműen meg lehessen állapítani, kinek fizették ki az osztalékot. Mivel azonban a módosultak az adózásra vonatkozó szabályok, ez már lehetségessé válik.
Mi a helyzet a képviselőkkel?
A miniszter már kedden kilátásba helyezte, hogy úgy módosítják az energiatámogatási rendszert, hogy a parlamenti képviselők ne legyenek jogosultak a segélyre, ezt azonban Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke elutasította, mondván, egy ilyen módosítás alkotmányos jogokat sértene.
A szóban forgó kormányrendeletben ennek ellenére szerepel a következő mondat: „Amennyiben az energetikai háztartás tagja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője, az energetikai háztartás jövedelmi mutatója (bonita) magasabbnak minősül, mint az energetikai háztartás jövedelmi mutatójának határértéke.”
Ez azt jelenti, hogy a parlamenti képviselők a bevételeiktől függetlenül automatikusan elveszítik a jogosultságot a támogatásra.
A rendeletnek ezen pontja ellen azonban a kormány törvényelőkészítő tanácsa kifogás emelt. A dokumentumot végül ezzel a kifogással együtt fogadta el a kormány.
Július Jakab, a Szlovákia mozgalom képviselője korábban rámutatott: az átlag feletti jövedelemmel rendelkező képviselők azért lehetnek jogosultak a segélyre, mert a bevételeik részét képező, átalány jellegű költségtérítéseket nem veszik figyelembe a jogosultság megállapításakor.
Mi az a jövedelmi mutató (bonita)?
Az energetikai háztartások jövedelmi mutatójának határértéke havi 1930 euró. Ha a háztartás összbevétele – a megfelelők együtthatók beszámításával – meghaladják ezt a határt, a család elveszíti a támogatásra való jogosultságát.
Az alkalmazottak esetében a háztartás tagjainak bruttó jövedelmeit adják össze, majd ezt elosztják a tagok számával, meghatározott együtthatók szerint. A család első, 14 évnél idősebb tagjának együtthatója 1, a másodiké 0,7. A 14 év alatti gyerekek együtthatója 0,5.
Több tízezer háztartás tehet majd panaszt
Az ellenzéki SaS szerdán arról számolt be, hogy a becsléseik szerint mintegy 50 000 háztartás esetében merülhetnek fel problémák az energiatámogatással összefüggésben. Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter is elismerte, hogy lesznek „problémás” háztartások, de szerinte legfeljebb 20 ezer, ami az összes háztartás 1 %-a.
Karol Galek, az SaS képviselője szerint az új rendszer egyik leggyakoribb hibája, hogy míg valaki az egyik energiatípusra (például áramra) kap támogatást, a gázra vagy a távfűtésre nem.
A másik probléma, hogy olyan személyek bevételét is figyelembe veszik a jogosultság meghatározásakor, akik ténylegesen nem tagjai az adott háztartásnak, bár oda van bejelentve az állandó lakcímük.
Az SaS ezért lehetőséget adna az állampolgároknak, hogy egy becsületbeli nyilatkozatban tisztázzák, „hol laknak, vagy hol nem laknak”. Ezt követően fél év állna a rendelkezésükre, hogy lakcímüket hivatalosan is rendezni tudják.
Azokat az eseteket, amikor az emberek jogosultak lennének az energiatámogatásra, mégsem kapták meg, az államnak egyedileg és proaktívan kellene kezelnie. Ha valaki problémát jelez, Galek szerint a minisztériumnak kellene felvennie az illetővel a kapcsolatot, és amíg ez nem történik meg, automatikusan folyósítani kellene neki a támogatást.
Kapcsolódó cikkünk
A párt összeállított egy megoldási listát, amelyet eljuttattak a gazdasági minisztériumnak.
Az ügyben szerdán sajtótájékoztatót tartott a KDH is, szerintük a gazdasági minisztérium nem alkalmas az energiatámogatás elosztására. Mivel ez lényegében szociális juttatás, Viliam Karas, a KDH alelnöke szerint inkább a munka-, szociális és családügyi minisztériumra kellene azt bízni, amely rendelkezik a megfelelő tapasztalatokkal és szakértőkkel ezen a téren.
Ezt olvasta már ?
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.