Változhatnak a rokkantság feltételei

Tavaly év végéig a Szociális Biztosító (SP) 235 131 embernek folyósított rokkantsági nyugdíjat, közülük 135 148-nál 40–70% közötti munkaképesség-csökkenést állapítottak meg, és 99 983-nál 70% feletti rokkantságot. 2016-ban 45 880 személy állapotát ellenőrizték. 40 531 személynek meghagyták a korábbi besorolását, 3 708 személynek romlott az állapota, így nőtt a rokkantságuk százalékos mértéke. 1252 embernél javulást tapasztaltak, az ő rokkantságuk mértéke csökkent, 389 esetben pedig úgy ítélték meg, állapotuk olyannyira javult, hogy képesek ismét dolgozni, s megvonták a rokkantsági nyugdíjukat.

Sokan attól tartanak, ha módosítják a rokkantsági ellátás megítélésekor figyelembe vett diagnózisok listáját és azok pontozását, hirtelen nem számítanak rokkantnak, elveszíthetik jelenlegi járandóságukat. A szociális ügyi minisztérium és a Szociális Biztosító is cáfolta ezeket a híreket, szerintük csak politikai ijesztgetésről van szó.

Nem visszamenőleges

Hangsúlyozták: nem fogják tömegesen átértékelni a munkaképesség csökkenését, és főleg nem azzal a szándékkal, hogy lefaragjanak a rokkantság százalékos mértékéből. „Az olvasókban olyan benyomás alakulhat ki, hogy a szociális biztosításról szóló törvény 4. mellékletének tervezett módosításával tömegesen megvonják a rokkantsági nyugdíjakat, éspedig visszamenőleges hatállyal, vagyis azoktól is, akiknek már jóváhagyták. Ez nem igaz” – olvasható az SP állásfoglalásában.

Michal Stuška, a szociális ügyi minisztérium szóvivője hangsúlyozta: a tervezett módosítás szakmai kérdés, mellyel a legújabb orvosi ismeretekre és a páciensek igényeire reagálnak. A jelenlegi lista már 13 éves, szakemberek szerint ideje bővíteni, illetve pontosítani kell az egyes diagnózisokat. Egyúttal a legújabb kutatások és orvostudományi ismeretek tükrében felülbírálják, hogy egyes betegségek milyen mértékben csökkenthetik a munkaképességet. Ezzel összhangban bizonyos betegségek több százalékot „kaphatnak”, és persze az is előfordulhat, hogy néhány betegség ezentúl hivatalosan nem befolyásolja a munkavégzést. „A változások az új igénylőket érintik, nem lesz visszamenőleges hatályuk” – szögezte le a szóvivő.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"267633","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","style":"width: 600px; height: 484px;","title":"Kattintásra nagyobb lesz!","typeof":"foaf:Image"}}]]

2016-ban 27 349 személy igényelte a rokkantsági nyugdíjat – 148-cal kevesebb, mint egy évvel korábban. 22 295 személy járandóságát jóváhagyták, közülük 5 672 személynél 70%-os rokkantságot, 16 623-nál 40–70% közötti munkaképesség-csökkenést állapítottak meg. 5054 kérvényt elutasítottak, mert nem volt megfelelő a diagnózis. Egyébként a mozgásszervi problémák, a rákbetegségek, a különböző viselkedészavarok és a lelki betegségek voltak azok a leggyakoribb egészségi problémák, melyek esetében elismerték a munkaképesség-csökkenést, derül ki az SP statisztikai adataiból.

Minél több évet tölt valaki munkával, és minél nagyobb a fizetése, annál magasabb a nyugdíja is. Akinél viszont olyan mértékű egészségromlás következik be, hogy nem képes dolgozni, akár már huszonévesen nyugállományba vonulhat. A rokkantsági nyugdíj az egészségkárosodás miatt elvesztett fizetést pótló ellátás, amely addig jár, amíg az illető képessé válik ismét dolgozni.

Ki a rokkant?

A munkaképesség-csökkenés mértékének megállapítása orvosszakmai kérdés, minden eset egyedi, általánosságban azonban elmondható: rokkantnyugdíjasnak minősülhet az, akinek a munkaképessége – egészségromlás következtében – több mint 40 százalékkal csökkent, és ebben az állapotában több mint 1 évig nem várható javulás.

A hangsúly a munkaképesség csökkenésén van, ugyanis nem minden egészségkárosodott személy számít rokkantnak, hiszen bizonyos egészségromlás mellett lehet dolgozni. A kerekesszékhez kötött személynek sem biztos, hogy a munkavégzés okoz gondot – bizonyos munkákat ő is el tud végezni –, hanem a munkahelyre jutás. Ezért a megállapított funkciózavar miatt kialakult hátrányos helyzetet az állam szociális támogatásokkal próbálja kompenzálni, melyeket az egészségkárosodott személyek a szociális ügyi hivatalban igényelhetnek.

Akinek viszont tényleg csökkent a munkaképessége, vagy egyáltalán nem képes dolgozni, az a szociális biztosításról szóló törvény értelmében a Szociális Biztosítóhoz fordulhat, kérheti a rokkantsági nyugdíjat.

Mit vesznek tekintetbe?

A munkaképesség csökkenését úgy állapítják meg, hogy összehasonlítják az egészséges és az egészségkárosult személy testi, lelki és értelmi állapotát, képességeit. A munkaképesség csökkenésének megvizsgálásakor nem veszik figyelembe azt az egészségromlást, illetve testi vagy szellemi fogyatkozást, melyre a rokkantsági szolgálati nyugdíjra való jogosultság megítélésekor voltak tekintettel. A munkaképesség-csökkenés mértékét a Szociális Biztosító felülvizsgáló orvosa vizsgálja meg.

Már a nyugdíjkérelemhez csatolni kell az igény jogosultságát alátámasztó teljes egészségügyi dokumentációt, mely tartalmazza a szakorvosi leleteket, a korábbi kezelés értékelését, az állapot stabilizálásáról szóló információkat, a végső diagnózist, a betegség várható lefolyását, az esetleges további gyógymódot. Elsősorban arra összpontosítanak, hogy a beteg állapota milyen mértékű munkavégzést tesz lehetővé, képes-e felkészülni valamilyen tevékenység végzésére, van-e lehetőség a munkaerőpiacra való visszatérést elősegítő rehabilitációra, esetleg átképzésre.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"267635","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","style":"width: 600px; height: 906px;","title":"Kattintásra nagyobb lesz!","typeof":"foaf:Image"}}]]

Egy diagnózis

A felülvizsgáló orvos az előterjesztett dokumentumokból indul ki, de ha szükség van rá, a rokkantsági nyugdíjat igénylő személyt is berendelheti konzultációra, sőt újabb kivizsgálásokat is kérhet. A munkaképesség csökkenését végül százalékban fejezik ki. Előfordulhat, hogy valakinek több betegsége van, és mindegyiknél kiszámolják a munkaképesség csökkenésének mértékét, ám az egyes százalékokat nem lehet összeadni.

Ahhoz, hogy valakit rokkanttá nyilvánítsanak, egyetlen diagnózis alapján kell legalább 40%-os munkaképesség-csökkenést kimutatni. „Ha a biztosított személy több betegségben szenved, a legsúlyosabbat értékelik. Az összes többi diagnózis együtt legfeljebb még 10 %-kal növelheti a rokkantsági szintet” – tájékoztatott a Szociális Biztosító.

Ha feltételezhető, hogy a beteg egészségi állapota változhat, az SP felülvizsgáló orvosa a zárójelentésében előre meghatározhat egy időpontot, amikor felülbírálja a rokkantnak minősített személy állapotát. Új vizsgálatot akkor is elrendelhetnek, ha egy másik természetes vagy jogi személy hívja fel a figyelmet a rokkantnyugdíjas állapotának a változására.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"267634","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","style":"width: 600px; height: 595px;","title":"Kattintásra nagyobb lesz!","typeof":"foaf:Image"}}]]

A rokkantsági nyugdíj kiszámítása

A rokkantsági nyugdíj összege a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő hosszától és a rokkantság fokától függ.

3 csoport

A rokkantság fokának megfelelően a biztosítottakat 3 csoportba sorolják: 1. a munkaképesség több mint 70 százalékkal csökkent; 2. a munkaképesség több mint 40, de legfeljebb 70 százalékkal csökkent; 3. a rokkantságot – alkohol vagy más függőséget okozó szerek fogyasztásával – saját maguk okozó személyek. A nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati időhöz hozzászámolják az ún. hozzáadott időszakot (pripočítané obdobie), vagyis annyi évet, amennyi hiányzik a rendes nyugdíjkorhatár eléréséig.

3 képlet

Az összeget 3 képlettel állapítják meg. Kell hozzá az átlagos személyi bérpont (priemerný osobný mzdový bod – POMB. Ez az adat a nyugdíjbiztosítási számlán található, de a Szociális Biztosítóból is ki lehet kérni. A rokkantságinyugdíj-képletben emellett szerepel az aktuális nyugdíjérték (aktuálna dôchodková hodnota – ADH) és a teljes nyugdíjbiztosítási időszak (obdobie dôchodkového poistenia – ODP) –, vagyis a szerzett szolgálati idő és az ún. hozzáadott időszak összege.

1. Ha a munkaképesség több mint 70%-kal csökkent, a nyugdíj összege: POMBxODPxADH

2. Ha a munkaképesség több mint 40, de legfeljebb 70 százalékkal csökkent, a rokkantsági nyugdíj összegét a következő képlettel számolják ki: (POMBxODPxADH)x(a csökkenés mértéke)

3. Ha a rokkantságot – alkohol vagy más függőséget okozó szerek fogyasztásával – az igénylő saját maga okozta, a rokkantsági nyugdíj összegét a következő képlettel számolják ki: (POMBxODPxADH)/2 vagy (POMBxODPxADH)x(a csökkenés mértéke).

A Szociális Biztosító honlapján egy nyugdíjkalkulátor segítségével kiszámítható a nyugdíj összege.

Több nyugdíjtípus

Aki egyszerre többféle nyugdíjra jogosult, nem kapja meg mindegyiknek a teljes összegét. Aki már kap rokkantsági szolgálati nyugdíjat, annak csak a magasabb összegű járadékot fizetik ki. Ha egyforma összegűek, a biztosító azt folyósítja, amelyiket az ügyfél választja.

Aki teljesíti a feltételeket mindkét (a rendes és az ún. ifjúkori) rokkantsági nyugdíj megítélésére is, a magasabb összegű járadékot fogja kapni. Ha egyforma összegűek, a biztosító azt folyósítja, amelyiket az ügyfele választja. Ha a rokkantsági nyugdíjra jogosult személy már kap túlélő hozzátartozói (özvegyi, árvasági) nyugdíjat, neki a magasabb járadék teljes összegét fizetik ki, az alacsonyabb nyugdíjnak csak a felét folyósítják. Ha egyforma összegűek, az ügyfél teljes rokkantsági és megfelezett túlélő hozzátartozói nyugdíjra számíthat.

Aki több hozzátartozói nyugdíjat kap, csak a legmagasabb járadék teljes összegét fizetik ki neki, az alacsonyabb nyugdíjaknak a felét folyósítják. Ha a járandóságok összege egyforma, az ügyfél teljes rokkantsági nyugdíjra számíthat, a többi járadéknak csak a felét kapja. Ha a rokkantsági nyugdíjra olyan személy jogosult, akinek a munkaképessége több mint 70 százalékkal csökkent, nem kaphat egyszerre árvasági nyugdíjat is – az ilyen árva ugyanis a nyugdíjbiztosítási rendszer szempontjából nem számít eltartott gyermeknek.

2004. január 1-jétől rokkantsági nyugdíjnak számítanak azok a részleges rokkantnyugdíjak is, melyeket 2003. december 31-éig hagytak jóvá. Ha a rokkantnyugdíjas eléri a rendes nyugdíjkorhatárt, járandóságát nem minősítik át öregségi nyugdíjjá. 2007-ig a rokkantsági nyugdíj öregségire változhatott, a jelenleg érvényes szabályok szerint azonban a rokkantnyugdíjas státus addig érvényes, amíg az illető csökkentett munkaképességű – ezt az állapotot a nyugdíjkorhatár elérése nem befolyásolja. (sza)