Vállalkozó politikusok, politikus vállalkozók

Igor Matovič ráfaraghat, hogy parlamenti képviselőként érvényes egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezett, bár ilyen formában nem voltak vállalkozásból származó bevételei. Vannak azonban bőven olyan köztisztviselők, akik formálisan ugyan nem szegnek meg semmilyen szabályt, ám valószínűleg vállalkoznak, ha csak a háttérből is. 

A törvény mindezt lehetővé teszi. A politikusoknak a köztisztviselők funkciójának gyakorlásáról szóló alkotmánytörvény ugyanis csak azt tiltja, hogy vállalkozói tevékenységet folytassanak: nem lehetnek egyéni vállalkozók, ügyvivők, aláírási joggal rendelkező képviselők, az igazgatótanácsok vagy felügyelőtanácsok tagjai vállalkozási tevékenységet folytató jogi személyeknél. Cégtulajdonosok ugyanakkor lehetnek, és ebből bevételük is származhat. 

A kormánytagok és parlamenti képviselők meglehetősen nagy része köztisztviselői munkája előtt vállalkozó volt. A törvény nem követeli meg tőlük, hogy megváljanak vállalkozásaiktól, így sokan meghagyták tulajdonrészeiket, és házastársukra, rokonaikra bízták a cégek irányítását, mások a teljes vállalkozásukat átadták a hozzájuk közel állóknak. Ugyanakkor a háttérben, családjukon vagy bizalmi embereiken keresztül tulajdonképpen ellenőrzés nélkül irányíthatják vállalkozásaikat. 
Ilyen például Igor Matovič is. Az Egyszerű Emberek vezetőjét most banális hibája miatt akarják megbüntetni másodszor is, és akár képviselői mandátumát is elvesztheti. 

Zuzana Wienk, a Fair-play Szövetség vezetője az Új Szónak úgy nyilatkozott, helyes dolog megbüntetni a köztisztviselőket minden törvénysértésért, még a formálisakért is, ezek felett nem lehet szemet hunyni. Hozzátette azonban: elfogadhatatlan, hogy egyes politikusok sokkal komolyabb szabálysértéseket úsznak meg. „Több eljárás is folyt, ám nem vezettek sehová. Működőképessé kell tenni az ellenőrző szerveket, hogy hatékonyak és függetlenek legyenek” – jelentette ki. 

Az Egyszerű Emberek (OĽaNO) vezetője ugyanakkor közvetve valószínűleg folytatott vállalkozói tevékenységet, ezért azonban nem akarta megbüntetni senki. 
Korábbi vállalkozását, a RegionPRESS nevű reklámanyag-kiadó vállalatot ugyanis – a szabályokkal összhangban – feleségére ruházta át. Mikor azonban 2014-ben Radoslav Procházkával – az államfőválasztás későbbi harmadik helyezettjével – kampányhirdetésekről tárgyalt, egyértelműen úgy viselkedett, mint a cég képviselője. A beszélgetésről akkor maga készített hangfelvételt, melyet aztán nyilvánosságra hozott azzal, hogy Procházka „baráti alapon”, számla nélkül szeretett volna hirdetési felületet nála, de ő akkor már hivatalosan nem volt a cég tulajdonosa.

Nem vállalkoznak, csak majdnem

A jelenlegi kormánytagok és parlamenti képviselők vagyonbevallásait vagy a cégjegyzéket böngészve bőven találunk olyanokat, akik tulajdonrésszel rendelkeznek vállalkozásokban. 
Azt azonban nagyon nehéz megállapítani, ők irányítják-e ezeket a vállalatokat a háttérből, és az sem mindig világos, mennyi pénzt keresnek velük. 

Mindenkinek alkotmányos joga van a tulajdonhoz, ezt a jogot nem lehet elvitatni senkitől akkor sem, ha köztisztviselői posztra lép – mondta lapunknak Zuzana Wienk, az Aliancia Fair-play civilszervezet munkatársa. Elmondása szerint a vállalkozást tiltó törvény nálunk teljesen standard. Külföldön ugyanakkor léteznek olyan modellek, melyek elejét veszik annak, hogy a köztisztviselők a háttérbenvállalkozásaikat kezeljék. „A köztisztviselők ebben a rendszerben egy vállalkozáskezelő cégre vagy ügyvédi irodára ruházzák át tulajdonukat. Szlovákiában is jól jönne a javulás ezen a téren, bár el tudom képzelni, hogy a köztisztviselők igyekeznének megkerülni a törvényt” – magyarázta. 

Baloldali üzletemberek 

A legtöbb szó az utóbbi hónapokban Robert Kaliňák belügyminiszterről esett, aki élénk vállalkozói tevékenységet folytatott politikai karrierje előtt Ján Počiatek volt közlekedési miniszterrel – utóbbi az előző kormányidőszak végeztével eltűnt a politikából. A miniszter állítása szerint nem vállalkozik, ám több részvénye és tulajdonrésze is van hazai és külföldi cégekben, melyek tavaly 327 ezer eurós mellékest hoztak neki miniszteri fizetése mellett. Évekig titkolta ugyan, de mint a nyáron kiderült, üzletel is a tulajdonrészekkel, vásárolt például részesedést a luxusingatlanokkal foglalkozó B. A. Haus vállalatban Ladislav Bašternák hírhedt pozsonyi vállalkozótól is. 

A Smerben további vállalkozói hátterű miniszterek is vannak: A Denník N rámutat, Peter Žiga gazdasági miniszter, a párt „kassai szárnyának” tagja, miután belépett a politikába, fakereskedő cégét rokonaira hagyta. A Taper nevű cégben – melynek tavaly a lap szerint 40 millió eurós forgalma volt – továbbra is tulajdonrésze van, ám vagyonbevallása szerint az elmúlt három évben a bevételekből egy centet sem látott. 

Segít a család 

Bugár Béla, a koalíciós Híd elnöke a BB&G Kft. 50 százalékos tulajdonosa, és az övé a Parcus Rt. részvényeinek 50 százaléka is. Utóbbi az a cég, mely a nagyszarvai kastélyt birtokolja, és idősotthont működtet ott – tavalyi nyeresége 83 ezer euró volt. A cég vezetőségében a politikus lánya, Bugár Krisztina is helyet foglal. 

Bugár Komáromi párttársa, Bastrnák Tibor négy cégben is tulajdonosként szerepel, a Medifit Kft.-ben és a Pediater Be Kft.-ben 50, míg a Kvadrál Kft.-ben 75 százalékos tulajdona van, mindháromban felesége tölti be az ügyvivői posztot. Nem képviselői tevékenységéből tavaly azonban csak 3120 eurónyi bevétele származott. 

Andrej Danko, az SNS elnöke az S&D House ingatlanok bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó cég ügyvivője volt, mielőtt a parlamentbe került volna. Posztját átadta édesanyjának, Júlia Dankovának, ám továbbra is a cég 100 százalékos tulajdonosa. 

Érdekes összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel Štefan Zelník (SNS) jelenlegi helyzete is. Az egészségügyi törvénykezésen dolgozó parlamenti egészségügyi bizottság vezetője ugyan többségi tulajdonosa egy zsolnai rendelőintézetnek, ám hivatalosan nemvállalkozik, a cég ügyvivője egy rokona. A választások előtt Zelník több cégben is ügyvivőként tevékenykedett, ám vagyonbevallásában nem közli tavalyi bevételeit. 

Zuzana Wienk lapunknak azt mondta: a köztisztviselők vagyonbevallásai elégtelenek, mivel túl kevés információt tartalmaznak. „Az Aliancia Fair-play többször is konkrét elképzeléseket mutatott be arról, hogy kellene ezt csinálni, de nem volt visszhangja. Képmutatónak tartom a politikusok részéről, hogy az összes eddigi kudarc ellenére nem eszközöltek változásokat” – zárta.