Valentovič alatt tavaly is megingott a miniszteri bársonyszék

Pozsony. Újra Ivan Valentovič egészségügyi miniszter leváltásáról (vagy lemondásáról) szólnak a hírek, akár csak egy évvel ezelőtt. Akkor azt várták a minisztertől, hogy terjessze a kormány elé az egészségügy racionalizációjára vonatkozó elképzeléseit. Állítólag ez volt ugyanis a feltétele annak, hogy a kormány ne csak az első négy hónapban fizesse a 25 százalékkal magasabb egészségbiztosítási járulékot saját biztosítottjai után, hanem egész 2007-ben. A kabinet végül tavaly május végén elfogadott egy jelentést, mely azonban jobbára csak általános javaslatokat tartalmazott.

Az egészségügyi miniszter személyével elégedetlen volt a két kisebbik koalíciós partner is, de egyik sem követelte leváltását. Ján Slota, az SNS elnöke azonban kijelentette, hogy szerinte nem a miniszter irányítja a tárcát. „Úgy gondolom, hogy az egészségügyi minisztériumot valójában valaki más irányítja, nem Ivan Valentovič” – jelentette ki egy évvel ezelőtt Slota. Azt nem árulta el, hogy kire célzott. „Én tudom, hogy ki irányítja, de nem akarok erről beszélni” – mondta az SNS elnöke. Egyes információk szerint Pavol Paška, a parlament elnöke irányítja, alakítja a Smer egészségpolitikai elképzeléseit, tehát őrá célozhatott Slota. Egy évvel ezelőtt mindenesetre Valentovič a helyén maradt, majd elkészítette az egészségbiztosítási törvény módosítását, mely megfosztotta az egészségbiztosítókat a nyereségüktől. A kormányt jelenleg ebből kifolyólag több milliárd koronára perlik egyes egészségbiztosítók, és nem kizárt, hogy a nemzetközi bíróságokon sikert érnek el. Egy évvel ezelőtt sokkal komolyabb tervei voltak a kormánynak, vagy legalábbis Robert Fico kormányfőnek és egészségügyi miniszterének: vissza akarták állítani az egybiztosítós állami modellt, amibe azonban az SNS és a HZDS nem egyezett bele.

A miniszter hivatalba lépése után azonnal hozzáfogott a Smer egészségügyi programja megvalósításához, már augusztusban elkészítette az elődje által bevezetett ágy-, vizit- és receptdíj eltörlését. Az intézkedések 2006 őszén léptek életbe. Ugyancsak elérte, hogy a nagy állami kórházak nem alakultak át részvénytársasággá, ez meglátszik azon is, hogy ezek az intézmények rendelkeznek ma a legnagyobb adóssággal, tavaly év végén tartozásaik elérték az 5,8 milliárd koronát, az egészségügy mintegy 8 milliárd koronás össztartozásából. A miniszter szerint az eladósodás még jövőre is folytatódni fog. Szerinte ez a béremelés következménye, de paradox módon ennek ellenére védte az intézményeket, melyek ezen az áron is a béremelés mellett döntöttek. A parlament a minisztérium javaslatára tavaly elfogadta az egészségbiztosítási törvényt, mely szerint az egészségbiztosítók éves nyereségüket kötelesek a következő évben az egészségügyi kezelések költségeire fordítani. Ez a biztosítók szerint ellentétes a nemzetközi beruházások védelméről szóló nemzetközi szerződéssel, ezért döntőbírósághoz fordultak a törvény elfogadása miatt, több tízmilliárd koronát követelve a szlovák államtól.

A minisztérium tavaly ősszel elkészítette a kórházak minimális hálózatáról szóló kormányrendeletet, melybe az érintettek legnagyobb meglepetésére csak az állami kórházak kerültek be. Ez azt jelenti, hogy az egészségbiztosítók csak velük kötelesek szerződést kötni, miközben mindenki számára világos, hogy ezek az intézmények nem tudják ellátni a teljes lakosság gyógykezelését. Ezzel kivételezett helyzetbe kerültek a többi kórházzal szemben, mivel a kisebb, a megyék vagy nonprofit szervezetek által üzemeltetett kórházakkal nem kötelező a szerződéskötés.

A legtöbbet talán a gyógyszerpolitika területén tett Ivan Valentovič. Csökkent – 9 százalékponttal – a gyógyszerekre kivetett áfa, és tavaly egységesen, 6,6 százalékkal csökkentette a gyógyszerek árát is. Ezt a csökkentést a jó gazdasági eredmények, a korona jelentős erősödése tette lehetővé. Ezt az intézkedést idén újra megismétli, ezúttal már utoljára, mivel az euró bevezetése után erre már nem lesz lehetőség. (lpj)

Ivan Valentovič mérlege

Ami sikerült

megszüntette az ágy-, vizit- és receptdíjat

megállította az állami kórházak részvénytársasággá alakulását u lehetővé téve ezzel a további eladósodást

elfogadtatta a kórházak minimális hálózatáról szóló kormányrendeletet, melybe csak az állami intézmények tartoznak – ezzel lehetővé tette, hogy a biztosítók saját belátásuk szerint kössenek szerződést a többi kórházzal

elvonta az egészségbiztosítók nyereségét, ami miatt Szlovákiának nemzetközi perrel kell szembenéznie, a biztosítók részvényesei több tízmilliárd koronát követelnek

Ami nem sikerült

nem sikerült elérnie, hogy a kormány az átlagbér 5 százalékát fizesse a jelenlegi 4,5 százalék helyett az állami biztosítottak után, ahogyan az a kormányprogramban áll; ezzel milliárdoktól fosztotta meg az egészségügyet

nem javította az állami intézmények gazdálkodását

nem csökkentette a kórházi ágyak számát

alapvetően nem alakította át a Rudolf Zajac előző miniszter által kialakított, és a Smer által sokat bírált rendszert