Váhostav-ügy: a Smer botránya

Komoly botrányok nélkül - eddig ez volt a második Fico-kormány egyik jellemzője. A Váhostav-ügyben minden adott ahhoz, hogy ez megváltozzon. A történet tömören nem sokban különbözik a többi, csődbe ment vállalat esetétől: adott egy nagy cég, amely nem tudja kifizetni beszállítóit, csődvédelembe menekül, aminek következtében a neki dolgozó kisvállalkozók pórul járnak. Kisemberek a pácban  Amiben egyedi a történet: az a szereplők személye. Az egyik oldalon a Smer „házi sztrádaépítője“, a Váhostav, melynek tulajdonosát, Juraj Širokýt a párt 1999-es alapítása óta a Smer egyik szponzorának tartják. Robert Fico a közelmúltig nem is tagadta, hogy jó kapcsolatot ápol a nagyvállalkozóval. A történet érdekes mellékszála Široký múltja - egykori ŠtB-ügynök, aki a privatizáció során gazdagszik meg, cégeinek egy részét pedig adóparadicsomokban bejegyzett vállalatokon keresztül irányítja. A másik oldalon pedig ott állnak a kis beszállítók és az egyéni vállalkozók, sokszor kétkezi munkások, akik hosszú hónapokon keresztül dolgoztak kvázi ingyen a Váhostavnak, abban a reményben, hogy a vállalat előbb-utóbb kifizeti tartozásait. Ám a cég a fizetésképtelenség miatt a csődvédelembe menekült, ami azt jelenti, hogy legfeljebb a bankok kapják vissza teljes egészében a kinnlevőségeiket. Egyszer már eljátszották A Váhostav nem először van hasonló helyzetben. Az ezredforduló után Širokýék egyszer már eljátszotta ezt a történetet: az adósságokat bennhagyták a csődbe jutó Váhostavban, az aktívumokat - mindent, aminek értéke volt - pedig átmentették a Váhostav-SK nevű, pénzügyileg és jogilag tiszta vállalatba. Alapos a gyanú, hogy most is hasonló forgatókönyvben gondolkodtak Širokýék. Erre utalhat, hogy hivatalosan a Váhostavnak több ismeretlen hátterű, ciprusi bejegyzésű cég is kölcsönzött pénzt - nagy a valószínűsége, hogy ezek mögött a cégek mögött is Široký állt, aki papíron adott saját cégének kölcsön, hogy a csődvédelem során kifizesse „saját magát“, a beszállítók előtt. Az állatorvosi ló  A Váhostav-ügy a politikusok és az oligarchák kapcsolatának, illetve a pártszponzorok cégvezetési képességének demonstrációjaként szolgálhat. A Váhostav éveken keresztül profitált tulajdonosának politikai kapcsolataiból. A Široký-impériumába tartozó cégek csak a második Fico-kormány három éve alatt 641 millió euró értékű állami megrendeléshez jutottak - ennek döntő többségét a Váhostav hozta a sztrádaépítéseken keresztül, de ők végzik a pozsonyi vár költséges felújítását is. A hátszél - 2010 előtt több esetben kartellgyanú is fennállt - viszont csak a tenderek begyűjtéséhez volt elég, a cég még így sem tudott hatékonyan működni és kénytelen lett csődvédelmet kérni. Robert Ficónak nehéz lesz ebből a történetből jól kijönnie, ugyanis nincsenek jó megoldások. Ha az állam kimenti a beszállítókat, több száz, más vállalat csődje miatt pórul járt vállalkozó is kárpótlást követelhetne.  Marketingszempontból kimondottan rosszul jött a Ficóéknak a botrány, hiszen egy velük kapcsolatba hozható oligarcha nem fizeti ki azokat a munkásokat, akiknek a Smer 2012-ben biztonságot és stabilitást ígért. Közben pedig az ügy apropóján sorban esnek ki a csontvázak a szekrényből, s derül ki, hogy milyen, az állammal kapcsolatban lévő cégek (pl. a Falck mentőszolgálat) tartoznak még a Široký-impériumba -stílszerűen ciprusi offshore cégeken keresztül.