Újraindulhat az eljárás Lexáék ellen

A tíztagú taláros testület nyolc bírája az amnesztiák és a kegyelmi rendelet eltörlése mellett, Milan Ľalík és Peter Brňák pedig ellene voksolt. A két bíró döntése nem meglepetés, utóbbi a HZDS parlamenti képviselője volt. A döntést Ivetta Macejková, Ľudmila Gajdošíková és Mészáros Lajos másképpen indokolta. A döntés azt is jelenti, hogy az ügyben más – így például Ivan Lexa vagy Vladimír Mečiar – nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz (AB).

A bíróság eddig a Mečiar által 1998-ban kihirdetett amnesztiák miatt nem léphetett ifj. Michal Kováč elrablásának ügyében. Most viszont a Pozsonyi III. Járásbíróságon a sor, ott őrzik a Michal Serbin ügyész által kidolgozott vádiratot ifj. Kováč elrablásának ügyében. „Amint az Alkotmánybíróság döntése megjelenik a törvénytárban, a bíróság elnöke véletlenszerű kiválasztással odaítéli az ügyet a bíróság egyik bírájának, mivel az ügyben korábban eljáró bíró már nem dolgozik a Pozsonyi III. Járásbíróságon” – tájékoztatott Pavol Adamčík szóvivő. A bíróságnak tehát most indítványoznia kell az ifj. Michal Kováč elrablására vonatkozó bűnvádi eljárás megnyitását, illetve az ügyet ott kell folytatni, ahol az amnesztiák kihirdetésekor abbamaradt.

Michal Serbin, az ügyben korábban eljáró ügyész által kidolgozott vádiratban 13 személy ellen, köztük Ivan Lexa, az SIS volt igazgatója ellen javasolt vádemelést. A nyomozást tehát lezárták, elméletileg a több ezer oldalas ügyirat áttanulmányozását követően a bíró kitűzheti a tárgyalás időpontját.
A gyakorlatban azonban egyelőre nem lehet megjósolni, hogy erre mikor kerülhet sor. Nem lehet kizárni olyan forgatókönyvet sem, hogy az elrablási ügyben eljáró új bíró ismét elrendeli a tanúk kihallgatását, ez pedig még tovább halaszthatja az ítélet meghozatalát. „Nem ilyen döntést vártam, de az Alkotmánybíróság nyilván törvényesen járt el, most már csak az van hátra, hogy bebizonyosodjon, a tett megtörtént” – mondta Fegyveres Oszkár. Az elrablási ügy koronatanúja kész ismét vallomást tenni, ha beidézi a bíróság. Egyelőre kérdéses, ha Lexát esetleg sikerül is elítélnie a bíróságnak, az elrablást állítólag jóváhagyó akkori kormányfő, Vladimír Mečiarfelelősségre vonható-e.

Több eljárás is újraindulhat

Az Alkotmánybíróság (AB) tegnap megerősítette, hogy a mečiari amnesztiák és Michal Kováč államfő fiára vonatkozó kegyelmi rendeletének eltörlése nem sérti az alkotmányt. Ennek köszönhetően több ügyben előrelépés várható.

A taláros testület 6 nappal a 60 napos határidő lejárta előtt foglalt állást az amnesztiák eltörléséről. A részletes indoklás csak azután lesz nyilvános, miután az államfő, a parlament és a kormány is kézhez kapta. A mečiari amnesztiák eltörlésének köszönhetően a hatóságok ifj. Michal Kováč elrablási ügye mellett foglalkozhatnak az 1997-ben Gustáv Krajčí belügyminiszter által meghiúsított referendummal is. Krajčí két nappal a népszavazás előtt az eredeti négy kérdésből egyet – az államfő közvetlen választására vonatkozó kérdést – kihúzott. Az AB helyben hagyta az ifj. Michal Kováčra vonatkozó elnöki kegyelmi rendelet törlését is. A volt államfő 1997-ben azért adott kegyelmet fiának, hogy a Technopol-ügy kapcsán, a kétmillió dolláros csalási ügyben bíróság elé állhasson Németországban. A müncheni kerületi bíróság hat évig tárgyalta az ügyet, majd ifj. Kováčot felmentették a vád alól. Itthon viszont leállították a Technopolügyben folytatott eljárást, melyben ifj. Kováč mellett számos érintett volt, köztük a maffialistán szereplő Marian Kočner is. Mivel csak az elnök fiának kegyelmi rendeletét törölte a parlament, ezt az ügyet a rendőrség nem tudja megnyitni.

Az elnök fiának elrablásával szorosan összefügg Robert Remiáš rendőr, Fegyveres Oszkár egykori titkosszolgálati ügynök összekötőjének meggyilkolása is. Bár erre az ügyre nem vonatkozik Mečiar amnesztiája, mégsem vizsgálták ki. Remiáš 1996. április 29-én halt meg, miután felrobbantották az autóját. Fegyveres vallomást tett Michal Kováč fiának elrablása ügyében, majd elmenekült az országból. Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány még 2015-ben azt állította, az amnesztiák miatt nem történt előrelépés a gyilkossági ügyben, tavaly februárban viszont a rendőrség folytatta a korábban félbeszakított nyomozást. Azt nem tudni, most hol tart az ügy. A gyilkossággal korábban Jozef Roháčot gyanúsították, aki Magyarországon életfogytiglani börtönbüntetését tölti. A merénylet megrendelője a nyomozók szerint a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) akkori vezetője, Ivan Lexa volt. 2006-ban viszont mindkettőjüket felmentették. Pozitívum, hogy az érintettek a mai döntést követően nem fordulhatnak panasszal az AB-hoz. „A Peter Kresák által kidolgozott és elfogadott konstrukcióval azt is elértük, hogy most már senki más nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, mivel az kimondta, hogy a mečiari amnesztiák eltörlése összhangban van az alkotmánnyal. Minden korábbi javaslatnál fennállt ennek a veszélye” – magyarázta Bugár Béla.

Hogyan értékeli a mečiari amnesztiák eltörlését?

Andrej Kiska köztársasági elnök:

Az Alkotmánybíróság döntése 19 év után teret nyit annak, hogy az áldozatoknak és a károsultaknak igazságot szolgáltassanak. Azt várom, hogy Mečiar amnesztiáinak megszüntetése után olyan per indul, amelynek végén kiderül, hogy ki viseli a személyes és a büntetőjogi felelősséget ifj. Michal Kováč külföldre hurcolásáért, és az ehhez kapcsolódó bűncselekményekért. A bíróságok feladata, hogy kezdjék meg a tárgyalását minden olyan ügynek, amelyben az amnesztiák miatt nem tudtak lépni. Azt kell elérni, hogy az amnesztiákat ne csak „papíron” szüntessük meg.

Robert Fico kormányfő:

Az a megoldás, amit a kormánykoalícióban előkészítettünk, teljesen összhangban van az alkotmánnyal. Újra bebizonyosodott, hogy nagyot tévedtek azok, akik tisztességtelen játékkal vádoltak bennünket.

Bugár Béla, a Híd elnöke:

A Híd nélkül ez nem valósulhatott volna meg. Azzal, hogy ennek a koalíciónak tagjai vagyunk, azzal, hogy a megfelelő pillanatban ezt a témát az asztalra tettük, elértük, hogy a parlament megszavazza a mečiari amnesztiák eltörlését. A javaslatot képviselőnk, Peter Kresák készítette, majd védte az Alkotmánybíróság előtt, Lucia Žitňanská pedig igazságügyi miniszterként beterjesztette a parlament elé.

Egyedüli frakcióként mi szavaztuk meg teljes számban. Isten malmai lassan őrölnek, de végre 19 év után sikerült lezárni azt a korszakot, azt az ügyet, amely az embereket folyamatosan traumatizálta. Az, amit nem sikerült más kormánykoalíciók idején megoldani, azt sikerült ebben a felállásban. Most szabad kezet kapott a bíróság, eljuthat oda, hogy a bűnösöket meg is büntethetik. Amit a parlament megtehetett, megtette, akárcsak a kormány és az Alkotmánybíróság is. Igazolódott az a sejtésünk, hogy az AB nem emel majd kifogást az általunk kidolgozott megoldás ellen.

Ján Budaj (OĽaNO):

Nagyra értékelem, hogy az Alkotmánybíróság nem taposta el az emberek reményét, és megerősítette a mečiari amnesztiák eltörlését.

Hangsúlyozom, hogy ez a nyilvánosság sikere, az alulról jövő nyomás eredménye. Győzelem azoknak, akik a mečiari amnesztiák miatt esélyt sem kaptak az ügyük igazságos kivizsgálására. Győzelem Szlovákia lakosságának, mert bebizonyosodott, hogy megtörhető olyan hosszú ideig tartó igazságtalanság is, mint a mečiari amnesztiák. Végül ez az ész győzelme a jelenlegi kormánykoalícióban.

Külön szeretném megdicsérni Robert Ficót, mert a mečiari amnesztiák kérdésében képes volt engedni.

Martin Poliačik (SaS):

„Mečiar amnesztiáit mindig is Szlovákia történelmének egyik legsötétebb fejezetének tartottuk. A mai döntést egy fontos szimbolikus gesztusnak tartjuk, amely azt mutatja, hogy Szlovákia képes megbirkózni saját történelmének sötét oldalaival is. Bízunk benne, hogy ez a döntés jelzés lesz az illetékes szerveknek arra, hogy minden erejükkel azon legyenek, hogy ezt a szimbolikus gesztust igazságos ítéletek kövessék. (lpj, TASR)