Újabb ellentmondások a Malina Hedvig-ügyben

A lassan két éve húzódó Malina Hedvig-ügyben egyre több az ellentmondásSomogyi Tibor felvételeA diáklány elleni támadás ügyében folytatott vizsgálatot vezető nyomozó, Peter Horák és kollégái a kihallgatásokon több pontban is ellentmondtak egymásnak. Másként emlékeztek arra, milyen indokkal hozták be a 2006. szeptember 9-ei kihallgatásra Nyitrára Malina Hedviget, és arra is, hogy az okmányait tartalmazó borítékot mikor és ki vette át tőle.

Tudták, hogy hazudik, de a támadót keresték

A nyomozó nem tudott kielégítő választ adni arra a kérdésre, miért nem küldte biológiai elemzésre Hedvig blúzát. A ruhadarabot csak vegyi elemzésnek vetették alá, de ennek eredményeit sem vették figyelembe, például nem vizsgálták tovább a rajta talált olajnyomok eredetét.

Az ügyész nem kapott magyarázatot arra sem, miért nem kért a nyomozó Hedvigtől írásmintát, és honnan volt olyan biztos benne, hogy az útlevélkérelmét évekkel korábban ő töltötte ki. Saját állítását, mely szerint szeptember elején már egyre inkább az volt a meggyőződése: Hedvig hazudik, cáfolja az a tény, hogy a lány egyetemi tanárai telefonbeszélgetéseinek átiratát azzal az indokkal kérte a bíróságtól, hogy megtalálja a támadót. Hedvig ügyvédje, Roman Kvasnica szerette volna megtudni, a nyomozó azt feltételezte-e, hogy a tanároknak köze volt a támadáshoz, ám Horák erre nem válaszolt.

Arra a kérdésre, miért nem vette figyelembe a neurológus által megállapított poszttraumás sokkot, azt felelte, számára a rendőrség által felkért szakértő véleménye volt a mérvadó.

A mai napig nem derült ki az sem, honnan szerezte Robert Kaliňák belügyminiszter az információt, hogy Hedvig bankkártyáját nem tiltották le. Ebből az információból a tárcavezető azt a következtetést vonta le, hogy tulajdonosa jól tudta: nem is tűnt el. A kártyát a lány édesanyja még a támadás napján zároltatta. A rendőrök pedig – a banktitkot megsértve – anélkül érdeklődtek a Szlovák Takarékpénztárban, hogy kérték volna az alkalmazott felmentését a titoktartási kötelezettség alól.

Az eső és az újságírók miatt nem helyszíneltek

Két rendőr 2006. szeptember 4-én járt a pénzintézet egyik nyitrai fiókjában, ott átadtak egy kérvényt, melyben információt kértek a kártyával folytatott tranzakciókról. Az ott szóban kapott információ alapján valaki kézzel ráírta ugyanennek a kérvénynek a másolatára, hogy nem zárolták, holott ez csak arra a bizonyos napra, vagyis szeptember 4-ére vonatkozott. Hivatalos válasz a takarékpénztárból azóta sem érkezett a rendőrségre, legalábbis a jegyzőkönyvben nincs ilyen.

Felettébb érdekes az is, honnan tudta a nyomozó a bankkártya számát, amikor Hedviget erről egyáltalán nem kérdezte. Saját verziója szerint a dunaszerdahelyi kórházban folytatott kihallgatáson kérdezett rá, de a másik két jelenlévő rendőr egyér?telműen úgy emlékszik, hogy a bankkártyáról nem esett szó. Az ott felvett jegyzőkönyvben mindenesetre nincs nyoma, igaz abból más is kimaradt.

A kihallgatáson kézzel jegyzetelő Smreček százados ugyan pontosan leírta, Hedvig azt mondta: nem emlékszik pontosan, hogy telefonált vagy találkozott valakivel, de talán találkozott, ám a géppel másolt jegyzőkönyvbe ez a mondat nem került bele. Smreček szerint ez csak gépírói hiba lehetett, semmiképp sem szándékosság. Arra a kérdésre, hogyan vezethetett kihallgatást – ő hallgatta ki a nyitrai neurológust, aki agyrázkódást állapított meg Hedvignél –, miközben próbaidős nyomozóként ehhez nem volt joga, azt felelte, a nyomozást vezető Peter Horák bízta meg ezzel. A kérdéseket is ő adta neki.

Azt, hogy a támadás helyszínén, a nyitrai nyírfaligetben nem végeztek alapos szemlét fémdetektorral és nyomkövető kutyákkal, a nyomozó azzal magyarázta, hogy az eső, valamint a tévéstábok zavarták őket a munkában.

Hogyan írják a Dunát magyarul?

A kriminalisztikai kutatóintézet írásszakértője, Daniela Novosádová az ügyészségen is megismételte, hogy a lány blúzán talált írás nehezen volt értékelhető minta, és semmiképp nem lehetett belőle egyértelmű következtetéseket levonni. Ennek oka az, hogy puha textíliára írtak, nyomtatott betűkkel, és amikor a rendőrök először bevitték a blúzt, nem vittek hozzá összehasonlítási anyagot.

Az írásszakértő elmondása szerint csak az érdekelte őket, hogy a „Maďari za Dunaj” feliratban I, vagy J van a mondat végén, mert az I esetében azt látták volna bizonyítottnak, hogy magyar személy írta a szöveget. „Megmondtam nekik, hogy tudomásom szerint magyarul Duna a folyó neve és sem I sem J nincs benne” – olvasható a jegyzőkönyvben.

Később a nyomozók bevitték a kutatóintézetbe a borítékot, Hedvig indexét, valamint útlevélkérelmét is. A boríték címzésének, és a blúzon található feliratnak az összehasonlításából kiderült, hogy ezeket egy személy írta. Az indexben és az útlevélkérelemben talált írás ugyan mutatott azonos jegyeket a blúz és a boríték feliratával, de a szakértői jelentés szerint ez nyomtatott betűk esetében szokványos. Ahogy a grafológus fogalmazott: „épp ezért nem lehet egyértelmű azonosságról beszélni”.

Csak a kék foltokat számolta meg

A kihallgatott szakértők közül a jelek szerint a legtöbbet a Hedviget megvizsgáló bírósági orvos szakértő, Šimon Kóňa vétett a szakma szabályai ellen.

Mint elmondta, tizenegy nappal az elszenvedett támadás után, 2006. szeptember 4-én látta először Hedviget. Egy órán keresztül vizsgálta, és nyomát sem látta egyik sérülésnek sem, amelyekről a kollégái által írt jelentésekben szó van.

Nem talált ütésből eredő foltokat a lány arcán és combjain, nem látta őt zavarodottnak, ezért arra a következtetésre jutott, hogy nem szenvedett semmilyen sérüléseket. Arra a kérdésre, mivel magyarázza a többi orvoskolléga megállapításait, azt felelte, hogy nem foglalkozott velük, ő a saját tudása alapján döntött.

A saját tudása alapján viszont figyelmen kívül hagyta az agyrázkódás okozta emlékezetkiesés lehetőségét, azt a tényt, hogy a sűrű hajszálerek miatt az arcon könnyebben gyógyulnak az ütések nyomai, mint más testrészeken, valamint azt is, hogy a lány poszttraumás sokk hatása alatt van.

Mint elmondta, neurológiai és pszichológiai szempontból nem is vizsgálta Malina Hedviget, csupán a kék foltjait nézte, és ezek alapján állapította meg, hogy munkaképes.

Mint utóbb kiderült, a lány idegi és lelki értelemben sokkal súlyosabb sérülést szenvedett, mint fizikai értelemben, de ennek lehetőségére már a nyitrai kórházban a támadás napján felvett jegyzőkönyvek is utalnak. Šimon Kóňa válasza erre az volt, hogy bár nem vonja kétségbe a kollégái következtetéseit, az általuk felállított diagnózisok nem egyeznek az objektív leletekkel, így ő továbbra is kitart álláspontja mellett.