További drágulást hozhat a szárazság

Az SPPK képviselői szerdán egy Torna menti kukoricaföldön tartottak sajtótájékoztatót, ezzel is felhívva a figyelmet azokra az éghajlati problémákra, amelyekkel a gazdáknak az utóbbi időszakban meg kellett küzdeniük. Emil Macho, a kamara elnöke hangsúlyozta, a tíz hónapja tartó rendkívüli szárazság eredményeként már nemcsak a növénytermesztésben, hanem a hazai állattenyésztésben is jelentős problémák merültek fel.

Mint mondta, Nyugat-Szlovákiában a gazdák most kezdik meg a kukorica betakarítását, amelynek egy részét takarmányként szeretnék raktározni.

„Az első eredmények alapján legalább 50 százalékos kiesések vannak a kukoricatermesztésben”

– jelentette ki. Megjegyezte, nemcsak a kukoricával vannak problémák, a szárazság rosszul hatott a szójára és a cukorrépára is, utóbbi esetében szintén 30–40 százalékos kieséssel számolnak.

Áremelkedés

Ami a hegyvidéki területeket illeti, a szárazság a legelőkre is komoly hatással van. Macho állítja, az ottani gazdák most azzal küszködnek, hogy egyre kevesebb helyen tudják legeltetni a juhokat és a szarvasmarhákat.

Szlovákiában a haszonállatok száma hosszabb távon egyébként is csökkenő tendenciát mutat: 1989-ben még 300 ezer tejelő szarvasmarha volt az országban, mára viszont a számuk 110 ezerre esett vissza. Macho szerint nem csodálkozhatunk, ha a számuk az év végére 100 ezer alá csökken, hiszen ilyen gyenge termény mellett nincs is mivel etetni az állatokat.

A kukorica mellett az olyan takarmánynövényeket is megviselte a szárazság, mint a lucerna, így a gazdáknak nem marad más választása, mint külföldről vásárolni az élelmet az állatoknak. Ez azonban nagyobb kiadást jelent a gazdáknak is, amit végső soron a kész termékek vásárlói fognak megérezni. Az infláció az élelmiszerárak esetében az első negyedévben már így is 16 százalék körül mozgott, de az SPPK elnöke szerint az sem zárható ki, hogy szeptemberre vagy októberre eléri a 20 százalékot.

Ez azonban csak a probléma egyik része. Mivel tovább csökkenhet a haszonállatok száma, ezért a szlovák mezőgazdaság a hiánytermékek tekintetében még inkább rá fog szorulni a behozatalra, aminek következtében tovább csökkenhet a hazai termékek aránya a boltok polcain. Itt elsősorban a tejre és az egyéb tejtermékekre kell gondolni.

Konkrét példa

A kamara a Kassai járás példáján szemléltette a rendkívüli szárazság következményeit. Ladislav Bajo, az SPPK helyi irodájának vezetője elmondta, a lucerna termesztésében szintén 50 százalékos a kiesés az előző évekhez képest, de a takarmánytermő gyepek esetében sem túl rózsás a helyzet. Mint mondta, az első kaszálásnál is már látszottak a károk, viszont a második kaszálásnál szinte semmilyen terményt nem tudtak betakarítani.

„Ami a harmadik kaszálást illeti, nem marad más számunkra, mint reménykedni, hogy a július végi esőzések után végre valami kinő a talajból”

– magyarázta Bajo. A kukoricatermesztéssel kapcsolatban megjegyezte, a járásban mintegy 2200 hektáron zajlanak a munkálatok, de a termés felemásnak mondható. Rámutatott, hogy vannak olyan területek, ahol a növények alig nőttek meg egy méteresre, aminek eredményeként a kukoricacsövek sem fejlődtek ki rendesen, így ezeken a földeken nem sok hasznosítható termés lesz.

A Kassai járásban az állattenyésztéssel kapcsolatos gondok is megjelentek. Itt már csak 2500 fejőstehén van, de Bajo szerint a jelenlegi körülmények mellett a számuk még tovább csökkenhet.

Mi a megoldás?

Andrej Gajdoš, az SPPK ügyvezető alelnöke elmondta, a jelenlegi előrejelzések szerint a következő napokban még jöhet esős idő, de ez a legtöbb növényen már nem segít. Úgy véli, ideje lenne, ha a földművelésügyi minisztérium megkezdené a károk felmérését, és kompenzálná azoknak a gazdáknak a kiesését, akiknek a munkáját az éghajlati körülmények a leginkább tönkretették. Mint mondta, a kamarán belül már végeztek egy saját kárfelmérést, és az látszik, hogy mintegy 700 ezer hektár termőföldet sújt a rendkívüli szárazság, s körülbelül 150 millió eurós károkat okozott. Gajdoš hozzátette, az egyszeri kompenzációk mellett azonban rendszerszintű megoldásokra is szükség van, hiszen a globális felmelegedés miatt feltehetően a következő években is hasonló éghajlati körülményekre készülhetnek a gazdák. Azokat a takarmánynövényeket, amelyeket eddig az ország déli részében termesztettek, lassan már a hegyvidéki területeken kell kitermelni. Éppen ezért Gajdošék egy úgynevezett kockázati alap létrehozását sürgetik, amellyel bebiztosíthatnák az ehhez hasonló károk fedezését.

A kamara felhívásával kapcsolatban megkerestük az agrártárcát is, de egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre.