Törvénnyel venné el a magyar állam az MTA kutatóintézeteit

Nyolc pontban utasította el a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa a kormány törvénytervezetét az akadémiai kutatóhálózat önállóságának megszüntetéséről. A Magyar Narancs által megszerzett dokumentumban az olvasható, hogy mind a tizenöt akadémiai kutatóintézetet kiszerveznék az MTA alól. 

Egyszerű többség

Az intézetek már augusztustól az újonnan alapított Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányítása alá kerülnének, közvetlen állami irányítás alá, a hálózat 13 fős irányító testületének elnökét és tagjait ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök nevezné ki. Bár a törvénytervezet lehetőséget ad arra, hogy a 12 tagból hatot az akadémikusok közül jelöljön a miniszterelnök, a döntéseket egyszerű többséggel elég lenne meghozni, így a hat állami delegált és az elnök bármikor leszavazhatja a hat akadémikust. Bár, mivel Orbán Viktor kiválasztási szempontjai között ilyen esetekben mindig a kormányhoz való lojalitás az elsődleges szempont, az is borítékolható, hogy a hat tudós sem olyan lesz, aki szembemenne a kormányzati akarattal. Az MTA ezt követően nem alapíthatna új kutatóintézetet. 

Államosított intézetek

Nem világos, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat mellett milyen szerepe lenne a hazai tudomány irányításában a szintén újonnan létrehozandó Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsnak, amelynek feladatai közé tartozna elvileg „a kormány tudománypolitikájának irányítása és a kutatásokra fordítható források kezelése”. Vagyis elvileg ez a tanács kezelné azokat a forrásokat, amelyeket elvileg a hálózatnak kellene, hiszen oda tartoznak majd a kutatóintézetek. Ezen kívül az MTA kutatóintézeteinek teljes vagyonát állami használatba kellene adni, térítésmentesen. Ez azért is felháborító, mert a kutatóintézetek minden évben rengeteg pályázatot nyújtanak be nemzetközi tudományos támogatásokra, ezek egy része eszközbeszerzés, vagyis ezeket a felszereléseket, melyeket nem is állami pénzből szereztek be, az állam most egyszerűen kisajátítja.

Sértik az alkotmányt

A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa már említett állásfoglalásában többek között azt írta, „a javasolt törvénymódosítások nem felelnek meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között lezajlott tárgyalásokon elfogadott megállapodásoknak és a sokszor hivatkozott német főhivatású kutatóhálózati modelleknek; a tervezett törvénymódosítások nyilvánvalóan sértik az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonhoz való jogot, mert kártalanítás és szerződés nélkül határozatlan időre vagyonának ingyenes használatba adására kötelezi az MTA-t mint magánjogi jogalanyt”. Ezen kívül a tervezet ellehetetlenítené az alapkutatásokat, a tudomány autonómiáját, ráadásul a tervezett változások egyáltalán nem felelnek meg a Palkovics László miniszter által oly sokat emlegetett német tudományszervezési modellnek sem.

Magánosított közpénz

Ez persze aligha fogja meghatni a kormányt, mint a Magyar Narancs hangsúlyozta, a tervezet lényegi elemét valószínűleg az a paragrafus rejti, amely a jövőben lehetővé tenné, hogy a kutatóhálózatok cégei már magántulajdonú vállalkozásokban is tulajdonrészt szerezzenek (eddig ilyenre csak állami tulajdon esetén volt lehetőség). A következő hétéves uniós pénzügyi ciklusban várhatóan a korábbinál jóval több pénz áll majd rendelkezésre kutatási célokra, így ez a terület is kellően csábítóvá válhatott néhány NER-közeli vállalkozó számára. Könnyű elképzelni, hogy ha egy uniós kutatási milliárdokhoz jutó akadémiai intézet tulajdonosként beszállhat egy magánvállalkozásba, onnantól kezdve sokkal nehezebb lesz nyomon követni, hogy a pénz nem vándorol-e esetleg néhány kormányközeli oligarcha zsebébe.

Szilágyi Emese, az Akadémiai Dolgozók Hálózatának egyik alapítója azt mondta a tervezetről a Népszavának, hogy az „de facto kisajátítás”, az MTA magánjogi intézmény, ezért a kormány eljárása alapján innentől akár bármely magáncéget is arra lehetne kötelezni törvényi úton, hogy ingyenesen adja át vagyontárgyait az államnak. Ráadásul a törvénytervezet semmit nem szól az 1826-ban Teleki József adományából alapított akadémiai könyvtár további sorsáról, nem tudni, mi lesz a hatalmas állománnyal, tudományos gyűjteménnyel.

A kormány részéről egyelőre a szokásos módon, hallgatással válaszoltak a törvénytervezet nyilvánosságra kerülésére, de az biztos, hogy ha a kormány már augusztus elejétől államosítani akarja az MTA intézeteit, akkor még a július eleji parlamenti szünet előtt el kell fogadnia.