Többet fizethetnek a munkaadók

Richard Raši (Smer) terjesztette be azt a módosító indítványt, amely részben eltörli a Robert Fico előző kormányának első szociális csomagjába tartozó egyik intézkedést. A 2015-ben elfogadott módosítás eltörölte az egészségbiztosítási járulékot a minimálbérért dolgozók számára – a minimálbér akkor 380 euró volt –, majd az emelkedő bérrel együtt fokozatosanállítottavisszaúgy,hogyaz 570 eurót keresők fizették csak a teljes járulékot. Ez az intézkedés ma is érvényes, igaz, a minimálbér jelenleg már 435 euró, vagyis már a minimálbérért dolgozók is fizetnek egészségbiztosítási járulékot, igaz, alacsonyabb mértékűt, mint az 570 euró felett keresők. Raši javaslata alapján azonban a munkaadók kedvezménye teljesen megszűnne, már a legalacsonyabb bérből is kénytelenek lennének kifizetni a 10 százalékos járulékot. Az alkalmazott kedvezménye továbbra is megmarad, vagyis a járulék mértéke fokozatosan éri el a bruttó 570 eurós bérig az alkalmazottakra érvényes 4 százalékos kulcsot. Két évvel ezelőtt Robert Fico azzal magyarázta az intézkedés bevezetését, hogy az alacsony képzettségű munkaerő felvételére ösztönözze a munkaadókat. Raši szerint a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet, a munkanélküliség csökkenése miatt ez már indokolatlan. A leírható járuléktétel megszüntetésével az egészségbiztosítók bevételeit akarják növelni. 

Az ellenzék szerint a javaslat rendkívüli módon növeli a munkaadók járulékterheit, ezek a minimálbér 480 euróra való emelését is beszámítva 88 euróval nőnek havonta. Ebből mindössze 29 euró jut az alkalmazottnak, 59 eurót kap az állam, ennek legnagyobb része az egészségbiztosítókba folyik be. 

Elbocsátásokhoz vezethet és növelheti a feketemunka arányát is egyes régiókban az egészségbiztosítási járulék emelése az alacsonykeresetűek esetében, állítják szakértők. „Nagyobb akadályt kell legyűrniük majd a munkakeresésben az alacsonyabb képzettségű, tartósan munkanélküli embereknek” – magyarázta Peter Goliáš, az Ineko vezetője a Sme napilapnak. Szerinte főleg a hátrányos helyzetű régiók számára lesz kedvezőtlen a törvénymódosítás, mint például a Rimaszombati járásnak, mivel ott még mindig nagyon magas a munkanélküliség, és különösen nagy a tartósan munkanélküliek aránya. „Még ha nem is fog emelkedni a munkanélküliség, egyre többen alkalmazzák majd inkább feketén a képzetlenebb munkaerőt” – véli a szakértő. 

Az ellenzék szerint ugyanis az intézkedés a minimálbér emelésével együtt mintegy 88 euróval növeli majd a munkaadók költségeit. Ebből ugyan 29 euró az alkalmazott nettó bérét emeli, 59 viszont az államkassza egyes fejezeteit gazdagítja majd. A legnagyobb rész az egészségbiztosításra jut. Jozef Mihál (SaS) azt is kifogásolja, hogy a módosítás képviselői javaslatként érkezett, vagyis a munkaadókvéleményezni sem tudták. Ő Tomáš Drucker egészségügyi minisztert sejti Raši javaslata mögött. „Drucker miniszter úr partizánként, a vitát elkerülve igyekszik megvalósítani a módosításokat. Igaz, nem egyedül találta ezt ki, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter is egyetért vele” – jelentette ki az ellenzéki képviselő. 

Raši is elismeri, hogy javaslatával elsősorban az egészségbiztosítóknak, mindenekelőtt az állami Általános Egészségbiztosítónak (VŠZP) akar segíteni. Az egészségbiztosítási járulék ugyanis már jövőre 30 millió euróval emelkedne, a biztosítók pedig egy évvel később, a járulékelszámolás alkalmával újabb 72 millió eurós csomagra számíthatnának. Javaslatával egyetért az egészségügyi minisztérium is. „Azokat a változásokat figyelembe véve, amelyeket a költségvetési törvény tervezetének elkészítése óta jelentettek be, különösen az éjszakai bérpótlékot, a 13.és a 14. fizetésre adott kedvezményeket figyelembe véve, támogatjuk a javaslatot” – ismertette a szaktárca álláspontját Zuzana Eliášová szóvivő. A javaslatot egyelőre csak a parlament egészségügyi bizottsága fogadta el, várhatóan téma lesz az érdekegyeztető tanács szombati, rendkívüli ülésén is. A parlamenti plénum jövő héten tárgyal róla. (lpj, TASR)