Tóásó-ügy - Halasztják Tóásó Előd szabadlábra helyezését

A hatóságok szerint az úgynevezett terroristacsoport az elnök, Evo Morales ellen tervezett merényletet.

A rajtaütés két túlélője, a magyar Tóásó Előd és a horvát-bolíviai állampolgár Mario Tádic azóta a La Paz-i San Pedro börtön rabja, de vádemelés még nem történt ügyükben. Az érvényes bolíviai törvények értelmében hétfőn mindkettőjüket szabadlábra kellene helyezni, és le kellene zárni az ügyet.

Tóásó Elődöt vasárnap a San Pedro börtönben, nyilvános telefonon érte el Lukács Csaba újságíró. Tóásó elmondta:

- A bolíviai hatóságok egy évvel a letartóztatásom után hoztak egy új jogszabályt az előzetes letartóztatás maximális hosszáról. A 2010/007-es számú törvényt az én esetemben visszamenőlegesen alkalmazzák annak ellenére, hogy ezt tiltja minden nemzetközi egyezmény és súlyosan sérti a személyem és más foglyok szabadsághoz való jogát. Ez a törvény meghosszabbítja az előzetes letartóztatás maximális idejét 18 hónapról 36 hónapra, de ez is lejár április 16-án. Az extrém helyzetet az is jól mutatja, hogy Bolívia büntető törvénykönyvének 133-as cikkelye kimondja: egy eljárás időtartama maximum három év lehet. Ha ez alatt a három év alatt nem hoznak ítéletet, akkor az ügyet le kell zárni. Ez idáig nem kezdődött el a tárgyalás sem, nemhogy ítélet született volna az ügyemben. Hiába kértük az ügyvédemmel többször is a szabadlábra helyezésemet, folyamatosan halasztják a kérelmem megtárgyalását, más részről pedig újabb és újabb indokokat találnak ki a bent tartásom érdekében, de ezeknek nincs semmilyen jogi alapjuk.

Arra kérdésre válaszolva, hogy mire számít a hétfői napon, Tóásó Előd úgy vélte:

- Holnap ugyanolyan nap lesz, mint a többi hétfő az elmúlt három év alatt. A kormány és az ügyészség folytatja a nyomásgyakorlást az igazságszolgáltatásra. A jogi dokumentumok átszámozása, hamisítása tovább folytatódik - a per dossziéiből több mint ezer lap eltűnt, hiányzik. Nem számítok semmifajta változásra az állam hozzáállásában, sőt, tovább erősödik a feszültség és az agresszív hozzáállás az ügyünkben. Épp most tudtam meg, hogy az egyik vádlott védőügyvédje késelés következtében, tisztázatlan körülmények között meghalt, és a vádlott-társam dokumentumait és védőbizonyítékait elrabolták. Fél évvel ezelőtt egy tényfeltáró újságírót öltek meg, aki az ügyünkben, az úgynevezett terrorista sztorin dolgozott, és állítólag fontos bizonyítékokra bukkant. Már nem tudja őket bemutatni: a torkán lenyomtak egy dinamitrudat, majd felrobbantották. A hatóságok szerint öngyilkosság volt. Ez a hétfő viszont mégiscsak kicsit más lesz, mert meggyújtok egy szál gyertyát a halottakért, visszaidézem az emléküket és imádkozni fogok azért, hogy a Jóisten igazságot szolgáltasson az ő ügyükben is.

A börtönben lévő magyar férfit és horvát társát április első napjaiban meglátogatta Gay Mitchell Európai Parlamenti képviselő. Tóásó elmondása szerint rendkívül megalázó körülmények között találkozhattak az ír néppárti képviselővel: az alig tíz perces, az igazgató irodájában zajló beszélgetésen állva, kizárólag spanyol nyelven szólhattak a politikushoz úgy, hogy végig jelen voltak és mindent rögzítettek az ügyészség képviselői. Gay Mitchell a hazatérés után az ír áldozat, Martin Dwyer szüleivel együtt meglátogatta az unió közös kül- és biztonságpolitikájának irányításáért felelős főképviselőt, Catherine Ashton asszonyt. A találkozás után azt mondta: független nemzetközi vizsgálatot fog szorgalmazni a három kivégzett és a három éve fogva tartott uniós állampolgár ügyében.

Mint ismeretes, a testvére kiszabadításáért kemény harcot folytató Dénes Edit elérte, hogy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának speciális eljárásokkal foglalkozó részlege vizsgálatot indítson az ügyben. Az önkényes fogva tartásokat vizsgáló munkacsoport független jogi szakértők vizsgálata alapján tavaly év végén felszólította Bolívia kormányát, hogy mivel jogtalanul tartják fogva a magyar állampolgárságú Tóásó Elődöt, azonnal engedjék szabadon. A munkacsoport tízoldalas jelentésében megállapította, hogy a latin-amerikai ország kormánya több ponton megszegte az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, megsértették a független, tisztességes bírósághoz és tárgyaláshoz való jog nemzetközi szabályait. Az ENSZ-határozatot Bolívia megtámadta.