Találgatják, honnan ered a Pered helynév

A Pered szláv eredetű helységnév, állítják a kormány döntését bírálva közös nyilatkozatukban a Népi Platform pártjai. „A Prěděslav név rövidített változatából ered, Szvatopluk egyik fiát hívták így” – vélekedik az SDKÚ, a KDH és a Híd. Ez az érvelés nem állja meg a helyét, állítja Pavel Dvořák történész. Szerinte nem tudjuk biztosan, volt-e Szvatopluknak harmadik fia. A nagymorva fejedelem három fiáról, és a vesszőtörésről szóló történet ugyanis egy elterjedt motívummal dolgozó mítosz, figyelmeztet Dvořák. „Két fiáról tudunk, II. Mojmírról és II. Szvatoplukról” – szögezte le. A történész nem tartja helyesnek, hogy Pered ügyében mondai elemekkel érvelnek, egyes feltételezések szerint ugyanis Predslavnak hívták a fejedelem harmadik fiát, és az ő nevéből származik a Bratislava elnevezés.

1251-ben a falut Purud néven említik. Décsy Gyula történész szerint a Pered a Petered névre vezethető vissza, melynek jelentése „Péternek fia”. „Az ilyen típusú, tisztán személynévből, helynévképző toldalékok nélkül keletkezett helységnevek még ómagyar eredetűek, keletkezésük a 10–11. századra valószínűsíthető” – írja Décsy.

A Pered magyarul hangzó név, állapították meg a döntés előtt a belügyminisztérium nevezéktani bizottságának tagjai. Mária Kohútová történész Lipszky János 1812-es szótárával érvelt. „Abban az áll, hogy a Pered magyar megnevezés, és nincs más nyelven változata” – mondta Kohútová a Sme napilapnak. Eva Kowalská történész szerint ez nem elégséges érv az elutasításra. „Persze hogy magyar név, hisz mindig magyarok éltek ott. De ez nem jelenti azt, hogy egy elnevezést nem vehet át egy másik nyelv” – tette hozzá. Szerinte a Pered is bekerült volna a szlovák hivatalos helynevek közé, ha 1948-ban a kommunisták nem neveztek volna át sok dél-szlovákiai települést, köztük Peredet.