A nemzetközi helyzet fokozódik - a Biztonsági Tanácsban és az ENSZ-ben is átrendeződnek az ukrán erőviszonyok, az Egyesült Államok miatt (TASR-felvétel)
Az egész régióban nagy visszhangot váltott ki két, a legutóbbi ENSZ-közgyűlésen megszavazott – és elbuktatott – határozat. Magyarország az Egyesült Államok és Oroszország mellett foglalt állást, Szlovákia nem, amit Andrej Danko (SNS) kifogásolt.
Az ENSZ közgyűlésein viszonylag gyakran előkerül a jelenlegi talán legnagyobb súlyú fegyveres konfliktus, az ukrajnai orosz invázió kérdése, összesen nyolc határozatról is szavaztak az elmúlt évek folyamán. Az orosz támadás harmadik évfordulójára időzítve két különálló javaslatot nyújtottak be, melyeket aztán módosításokkal is elláttak. Egy, az ukrajnai orosz háborút elítélő javaslatot az európai államok és Ukrajna szövegeztek, ezzel szemben benyújtásra került egy amerikai javaslat is, amely „mindössze” a háború mielőbbi befejezését sürgette.
Magyarország a közgyűlésen az uniós országok közül egyedüliként a sokkal keményebb szövegezésű európai-ukrán javaslat ellen szavazott, ezzel nem csak az Egyesült Államokkal és Izraellel, de Oroszországgal és a szövetségeseivel (köztük több diktatúrával) is egy platformra került.
Furcsa szövetségek
Az ENSZ javaslatainak nincs kötelező érvénye, sem pedig jogi következménye – a komolyabb horderejű döntéseket a Biztonsági Tanácsban hozzák (az ukrán vonatkozású kezdeményezések egyhangú elfogadását pedig Oroszország, mint állandó tanácstag, blokkolja is). A hasonló szavazások azonban tanulságosak, hiszen a különféle blokkok összetartanak, vagyis felszínre hozza, melyik államok állnak ki egymásért a nemzetközi színtéren is.
A hétfői szavazási procedúránál megmutatkozott, hogy Oroszország most már nem csak a hagyományos szövetségeseire számíthat, mint a klasszikus diktatúrának számító Észak-Korea és Fehéroroszország, hanem az Egyesült Államok is nyíltan síkra lépett a moszkvai olvasat mellett. Az USA egy korábban következetesen támogatott, nyugati konszenzusra épülő határozathoz nem csatlakozott, melyben az orosz csapatok Ukrajnából való haladéktalan kivonását követelték. A határozatot 93 tagország támogatta – köztük a nyugat-európai államok –, tizennyolcan ellenezték, hatvanöten pedig tartózkodtak.
Washington nem egyedül „váltott tábort.” Magával vitte legközelebbi szövetségesét, Izraelt, amely a palesztinkérdés kapcsán is számíthat a feltétel nélküli amerikai támogatásra, valamint egyelőre közelebbről nem pontosított körülmények között Magyarország is csatlakozott az amerikai – vagy ha úgy tetszik, orosz – stratégiához.
Szlovákia a többi európai állammal összhangban az orosz csapatok haladéktalan kivonulását követelte, a kontinens államai közül a Moszkvát támogató fehéroroszokon és magyarokon kívül egyedül Macedónia tartózkodott.
Az amerikai ellenjavaslat ezzel szemben a közgyűlésben elbukott, a Trump-kormányzat egy rövid szövegben (melyhez Magyarország is beterjesztőként csatlakozott) a háború mielőbbi befejezése mellett szállt síkra, hiányzott azonban belőle két fontos kitétel. Az egyik Oroszország felelősségének megnevezése a háború kirobbantásában. A másik Ukrajna területi egységének hangsúlyozása. Ezeket a szempontokat csak több utólagos, európai állami kezdeményezésre született javaslat tüntette csak fel, az Egyesült Államok pedig végül tartózkodott. Érdemes megemlíteni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa tíz szavazattal elfogadta a feldúsított amerikai javaslatot, a tanács öt európai tagországa viszont nem volt hajlandó megszavazni azt.
Csökkenő támogatás
A hasonló szavazások voltaképpen erődemonstrációk is: megmutatkozik, hogy melyik tagország mögött milyen széles a támogatók listája. Oroszország, bár a szavazáson elbukott, ebből a szempontból kimondottan erősebbnek tűnt, mint korábban.
Ukrajna baráti országainak hálózata most gyorsuló ütemben morzsolódik le.
A háború megindítása után, 2022 márciusában az ENSZ például ugyanúgy határozatban követelte az orosz hadsereg kivonását Ukrajna területéről, azon a szavazáson 141 ország támogatta a kezdeményezést – köztük Magyarország és egész Európa –, Oroszország pedig csak a legközelebbi szövetségeseire, Fehérororszországra, Eritreára, Észak-Koreára, valamint az azóta megbukott szíriai rezsimre számíthatott.
Az ENSZ azóta is többször foglalkozott a kérdéssel, még hatszor napirendre került a háború kirobbanása óta az orosz helyzet. A Biden-kormányzat azonban hangsúlyosan Ukrajna mellé állt. Mutatja ezt az is, hogy 2023 márciusában, az erőteljes lobbitevékenység ellenére is csak Mali és Nicaragua kormányait sikerült meggyőzni az oroszoknak. Tavaly már nem született külön határozat a kérdés kapcsán, de Dmitro Kuleba akkori ukrán külügyminiszter felkereste New Yorkot és az ideiglenesen megszállt ukrajnai területek helyzetéről szóló vitában is részt vett.
Danko haragos
A legújabb ukrajnai szavazás nagyon furcsa utólagos (ellen)szimpátianyilvánítási aktussá változott. Míg Magyarország különösebben nem magyarázta meg, miért is változott az ország álláspontja, más, a határozatot támogató országokban utólag bukkantak fel kritikus hangok.
Aleksandar Vučić szerb elnök például órákkal a szavazás után kijelentette, hogy az országnak nem kellett volna megszavaznia az Ukrajna területi integritását megerősítő javaslatot.
Az államfő úgy véli, hogy Szerbiának tartózkodnia kellett volna a szavazásnál. „Magam viselem érte a felelősséget, mert fáradt és túlterhelt vagyok, és nem tudok mindennel foglalkozni” – nyilatkozta Vučić a szerb televízióban. A szomszédos Horvátországban az oroszokkal többször is nyíltan szimpatizáló, a közelmúltban újraválasztott és kiemelten népszerű Zoran Milanović államfő bírálta a kormányt, amiért elfogadta a határozatot. A horvát külügyminisztérium állítja, hogy konzultáltak az elnökkel.
Szlovákiában szintén sajátos csavart kapott a történet: Andrej Danko, az SNS elnöke saját koalíciós partnereit bírálta a fejlemények miatt.
Danko arra kíváncsi, vajon ki is döntött a szlovák álláspontról, miközben az SNS egyértelműen elutasítja azt és bocsánatkérést követel a szlovák diplomáciától.
Juraj Blanár külügyminiszter elutasította a vádakat: az álláspontja szerint a szlovák ENSZ-nagykövet az ő instrukciói alapján járt el és az uniós országok által támogatott határozat szövege egy kompromisszum eredménye.
Blanár szerint a szlovák álláspont a kérdésben elvi: Koszovót is azért nem ismerik el, mert az ország létrejöttét a nemzetközi jog és Szerbia területi integritása megsértéseként kezelik.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.