Szlovákiában 22 éve nem nőttek ilyen gyorsan az árak

Hogy az infláció milyen gyorsan robbant be az életünkbe, azt a Statisztikai Hivatal adatai érzékeltetik a legjobban. Az elmúlt év elején, 2021 januárjában csupán 0,7 százalékos volt az infláció, ami az elmúlt hónapokban egyre nagyobb sebességbe kapcsolt. Idén januárban már 8,4 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest, ami mostanra 11,8 százalékra ugrott.

„Ilyen látványos drágulásra Szlovákiában 2000 júniusa óta nem volt példa”

– nyilatkozta Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője, aki szerint manapság már minden drágul, az egyes termékkörök között azonban továbbra is látványos különbségek vannak. Az élelmiszerekért átlagosan 14,3 százalékkal fizetünk többet az egy évvel korábbinál, az étolaj azonban ugyanekkor 30, a zöldség 26, a kenyér 16, a tejtermékek 13, a hús 12 százalékkal drágult. Az üzemanyagok ára 31 százalékkal ugrott meg, a rezsiköltségek pedig 16 százalékkal nőttek.

Érzékeny fogyasztók

„Szlovákiában a családi költségvetésünkből a legtöbb pénzt élelmiszerre és lakhatásra költjük. Valójában a kiadások mintegy ötödét az élelmiszerek, a negyedét pedig a lakhatással kapcsolatos költségek teszik ki. Ezért a fogyasztók ezek esetében jóval érzékenyebben reagálnak a drágulásra”

– mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Az élelmiszerek drágulásának szerinte számos oka van. „A gyártók a termelésükhöz szükséges drágább energiára hivatkoznak. A másik ok a magas üzemanyagár, hiszen az élelmiszereket el is kell juttatni az üzletekbe. Ugyanakkor a kereskedők arra is felhívták a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett higiéniai és biztonsági intézkedések is növelték a költségeiket. És akkor még nem beszéltünk a nyersanyagválságról, amely az elmúlt hónapokban az ukrajnai háború miatt tovább súlyosbodott” – sorolja az élelmiszer drágulásának az okait a Wood & Company elemzője. A lakhatási költségek megugrása az elemző szerint legfőképp az energiaárak 2022 januárjában bekövetkezett erőteljes – kétszámjegyű – növekedésével magyarázható. Tovább drágultak azonban az építőanyagok is, nem beszélve a lakásbérleti díjak csaknem 20 százalékos növekedéséről.

Lesz még rosszabb

Mire számíthatunk az elkövetkező hónapokban? „Az aktuális előrejelzéseink szerint az idei év egész tekintve nagyjából 10 százalékos inflációra számíthatunk. Azt sem zárhatjuk ki azonban, hogy a drágulás üteme ennél is gyorsabb lesz. Továbbra is az élelmiszer, az üzemanyagok, a rezsiköltségek és az építőanyagok esetében számíthatunk a legnagyobb drágulásra. Az igazat megvallva, nem számítunk arra, hogy a közeljövőben bárminek is csökkenne az ára” – vallotta be Sadovská. Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint minden attól függ, milyen irányt vesz az ukrajnai háború.

„Ha nem romlik tovább a helyzet, arra számíthatunk, hogy az infláció növekedési üteme az elkövetkező hónapokban eléri a csúcspontját, az év vége felé pedig már visszafogottabb lehet”

– vallja Horňák.

Bajban a nyugdíjasok

„A drágulás továbbra is a nyugdíjas háztartásoknak okozza a legnagyobb érvágást, az ő kiadásaikat mérő nyugdíjas infláció csaknem 13 százalékra ugrott” – figyelmeztet Morháčová. A mostani drágulást azonban már mindenki megérzi.

„Arra számíthatunk, hogy az alkalmazottak többségének idén lassabban nő majd a fizetése mint az árak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb munkavállaló idén kevesebbet engedhet meg magának a fizetéséből, mint tavaly”

– teszi hozzá Sadovská. Ő sem vitatja azonban, hogy a drágulás a nyugdíjasokat, az alacsony jövedelmű háztartásokat, a munkanélkülieket, a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket és a fogyatékkal élőket érinti majd a legsúlyosabban.

Ügyeljünk a pénzünkre

A gyors áremelkedés azonban nem jó hír a pénztárcánknak sem. A magas infláció ugyanis nemcsak a reálbérek növekedését ássa alá, hanem az emberek bankszámlákon elhelyezett megtakarításainak az értékét is csökkenti. „Az elmúlt öt évben az infláció mértéke Szlovákiában rendre meghaladta a folyószámlák és a lekötött betétek kamatlábait. Ez idén sem lesz másképp” – figyelmeztet Sadovská, aki szerint épp ezért már a konzervatívabb befektetőknek is át kellene gondolniuk, hogy kire bízzák a megtakarításaikat, a folyószámlákon tartott pénzük ugyanis napról napra veszít az értékéből.

„Az átlagemberek számára a legjobb, amit most tehetnek, hogy a lehető legnagyobb mértékben stabilizálják a pénzügyeiket, és arra koncentrálnak, hogy ha tudnak, legalább 3–6 hónapra elegendő biztonsági tartalékot halmozzanak fel a nehezebb időkre. Fontos, hogy ne növeljük tovább az adósságainkat, és ha lehetséges, a legmagasabb kamatokkal terhelt adósságainkat egy összegben rendezzük. Ha mégis eljutunk arra a pontra, hogy nem tudjuk tovább fizetni a tartozásainkat, a legfontosabb, hogy kommunikáljunk a hitelezőinkkel, megelőzve a még nagyobb bajt” – tanácsolja Martin Musil, a Szlovák Követeléskezelő Társaságok Szövetségének (ASINS) az elnöke.