Szinte gyerekjáték fegyverhez jutni

A sajtóban idén nagy visszhangot váltott ki Marian Kotleba pártjának parlamenti képviselője, Peter Krupa, aki legálisan tartott pisztollyal sétált be a parlamentbe. A fegyvert a bejáratnál leadta az őrző-védő szolgálatnak. Arra a kérdésre, miért hord magánál fegyvert, nem akart válaszolni. Miután a sajtó figyelmeztetett a képviselő gyűlöletkeltő megnyilvánulásaira a közösségi portálokon, a rendőrök elkobozták fegyvereit. Az elrendelt pszichológiai vizsgálat után viszont fegyvertartási engedélyét és fegyvereit is visszakapta.

Ha kell, ellenőrizhetnek

Az, hogy valaki elsőre sikeresen abszolválja a pszichológiai vizsgálatokat és megkapja a fegyver viselésére felhatalmazó engedélyt, még nem jelenti azt, hogy a rendőrség nem ellenőrizheti viselkedését, magatartását. A fegyvertartási engedély kiadásának egyik feltétele – a szakmai vizsgán és pszichológiai teszten kívül – az erkölcsi bizonyítvány és a megbízhatóság. Több lehetőségük van a hatóságoknak arra, hogy kiderítsék, megfelel-e a kérvényező ennek a kritériumnak. Érdeklődhetnek személyesen az illető szomszédainál, ismerőseinél, átvizsgálhatják a rendőrségi nyilvántartást vagy a titkosszolgálat adatbázisát. Azt nem tudni, milyen gyakran jár utána a rendőrség azoknak a személyeknek, akiknek már van fegyvertartási engedélyük. Például Krupánál csak a sajtó figyelmeztetése után léptek közbe, s küldték a képviselőt ismételt kivizsgálásra.

Hasonló forgatókönyv várt Jožo Ráž énekesre is egy cseh lapnak adott interjújában elhangzott gyűlöletkeltő kijelentései után. „Rengeteg kínai van, ezért tartok otthon két fegyvert – ha ideér ez az ázsiai hullám, akkor az első negyvenötöt elintézem, az utolsó három golyót pedig meghagyom magamnak és a családomnak” – mondta Ráž az interjúban. Nem sokkal később hozzá is bekopogtak a rendőrök, és pszichológiai kivizsgálásra küldték. Sikeresen abszolválta, tehát nem fedeztek fel nála agressziót, sem lelki betegség bármilyen formáját, ezért visszakapta az engedélyét.

Szigorított törvény

Lapunk kapcsolatba lépett egy személlyel, akinek A típusú fegyvertartási engedélye van – ez a legszigorúbb kategória, tulajdonosai az utcán is hordhatnak lőfegyvert. Az illető, akit Tamásnak fogunk hívni, valódi neve elhallgatását kérte.

Első engedélyét még 2005-ben kapta, abban az időben, amikor a pszichológiai kivizsgálás még nem volt kötelező. „Akkoriban a teszt, a vizsga csak formalitásnak tűnt, aki tanult, az a vizsgát gond nélkül letette. Kitöltöttem a tesztlapokat, megválaszoltam pár kérdést. A leginkább az érdekelte őket, miért akarok fegyvert hordani. Azt, hogy pincérként dolgozom, s gyakran kell éjjel jelentős készpénzt magamnál tartani, elégséges magyarázatnak vették. Olyan érzésem volt, hogy elég kifizetni az illetéket, a tesztelés csak formalitás, s az engedélyt megkapom” – ecsetelte tapasztalatait Tamás. A helyzet néhány évvel később változott meg. 2010 augusztusában Ľubomír Harman ámokfutó Pozsony-Dévényújfalun hét embert lelőtt, tizenötöt megsebesített, majd magával is végzett. Daniel Lipšic akkori belügyminiszter kijelentette, szigorítani fogják a fegyvertartás feltételeit. A bejelentett változások egy évvel később léptek hatályba. A legfontosabb újdonság az volt, hogy az engedély kiadását kötelező pszichológiai kivizsgáláshoz kötötték.

Kérdések halmaza

Tamásnak tíz év után lejárt a fegyvertartási engedélye, már az új szabályok szerint hosszabbították meg. Addig egyetlenegyszer sem keresték fel a rendőrök, nem kellett semmilyen próbatesztet vagy vizsgát abszolválnia, még azután sem, hogy a fegyvertartási engedély kiadásának szabályai 2011-ben megváltoztak. „Beadtam a kérvényt az engedély meghosszabbítására, voltam meghallgatáson, ahol közöltem, hogy a fegyvertartás oka nem változott. Tudom, hogy ismét kopogtattak a szomszédoknál és megkérdezték, nincsenek-e gondok velem, nem vagyok-e agresszív, nem szokták-e hallani, hogy gyakran veszekszem” – mondta Tamás. Ezt követően küldték el pszichológushoz kivizsgálásra, a szakértőt neki kellett kiválasztania.

Először általános kérdéseket tett fel neki az egészségi állapotáról és az is érdekelte, először kérvényezte-e az engedélyt vagy sem. „Aztán mindenféle képeket mutatott, amelyeken azonosítanom kellett bizonyos dolgokat, egy konkrét piros négyzetet és hasonlókat. A képek nagyon gyorsan váltakoztak. A teszt következő része szóbeli meghallgatás volt. Nagyon sok kérdésre kellett válaszolnom. Némelyik teljesen abszurdnak tűnt, például az is érdekelte, hogy szeretek-e néha állatokat kínozni, vagy szeretem-e az agresszivitást, imponálna-e, ha az emberek félnének tőlem, meg hasonlókat. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ha valaki fegyvertartási engedélyt akar, akkor ezekre a kérdésekre igennel válaszol” – ecsetelte tapasztalatait Tamás.

Prikler Szilvia pszichológus szerint az agresszivitás kiderítésére szolgáló tesztekben számos módszer, keresztkérdés szolgál arra, hogy az illető még akkor is elárulja magáról, milyen a valódi énje, ha nem akarja. Az, hogy nemmel válaszol az állatok kínzásáról szóló kérdésre, még nem jelenti azt, hogy a pszichológus nem tudja további kérdésekkel kideríteni, hogy valóban vonzódik-e a kínzásukhoz. „Meggyőződésem, hogy a valódi pszichopatákat, a komoly, súlyos pszichikai problémákkal küzdő embereket ezek a tesztek tökéletesen kiszűrik. Probléma lehet a rejtett agresszivitással, ennek kiderítése már valamivel bonyolultabb, bár erre is van számos lehetőség. Minden a pszichológustól és a módszerektől függ” – mondta lapunknak Prikler Szilvia.

Tamás szerint a teszt végén ismét ábrákról kellett beszélnie. „A pszichológus különböző képeket mutatott, és nekem rá kellett vágnom, mi jut eszembe a képről. Szomorú, vidám arcok, kézmozdulatok, ökölbe szorított kéz meg hasonlók voltak a képeken. Alig kaptam időt, némelyik ábrára több választ is kért a pszichológus. Ebbe – őszintén szólva – beleizzadtam, ám a végén azt mondta, a tesztet sikeresen abszolváltam” – mondta Tamás, aki ezt követően, az utolsó illeték kifizetése után ismét megkapta a tíz évre szóló fegyvertartási engedélyt.

A tesztek és kivizsgálások módszertanáról és pontos menetéről azok a pszichológusok sem beszélnek szívesen, akik ilyen szakértői véleményeken dolgoznak. Állítják, hogy a teszteket komplex módon kell értékelni, nem egy-egy kiragadott válasz alapján.

A rendszerhiba

Tamás szerint viszont legyenek bármennyire tökéletesek a pszichológiai vizsgálatok, a rendszer egyik legnagyobb hibája, hogy a fegyvertartási engedély igénylője maga választhatja ki a pszichológust, akinél a teszteket elvégzi. „Ez lehet ismerős vagy valaki, akivel aránylag jóban vagyok, esetleg olyan pszichológus, akit valamilyen úton-módon biztosítok arról, hogy meghálálom a pozitív véleményt. Ez nagy lehetőséget kínál a korrupcióra” – állítja Tamás.

Ugyanúgy önként választ pszichológust az, akit ismételt ellenőrzésre küldenek. A rendőrség ráadásul nem tanulmányozhatja át a kivizsgálás részleteit, a pszichológustól csupán pár mondatos véleményt kap, amelyben az áll, hogy alkalmas-e a fegyvertartásra az illető, vagy sem, tehát a teszt sem garancia arra, hogy az engedélyt csak az kapja meg, aki a fegyvertartás minden törvényes feltételét teljesíti. Ezt igazolja egy fővárosi pszichológus esete, akit 2014-ben a Korrupcióellenes Hivatal rendőrei tartóztattak le, amiért kenőpénzért állította ki a fegyvertartási engedély megszerzéséhez szükséges pozitív szakértői véleményeket. A hatóságok néhány ügyfele ellen is eljárást indítottak, az viszont nem derült ki, hogy az így megszerzett engedélyeket elkobozták-e vagy sem.