Százezreket sújt a szegénység

A Statisztikai Hivatal friss kutatásai szerint Szlovákia lakosságának 16,1 százalékát, csaknem 863 ezer embert sújtja a szegénység. Az előző évekhez képest javuló tendencia figyelhető meg: 2010-ben – vagyis a gazdasági világválság idején – a lakosság csaknem 20,6 százalékát fenyegette a szociális kirekesztődés, azóta évről évre csökken az arány.
Az Európai Unió tagországaival összevetve Szlovákia előkelő helyen áll, csak Csehországban és Finnországban jobbak a mutatók, mint nálunk. A cseheknél a lakosság 12,2 százaléka elszegényedett, a finneknél pedig a lakosság 15,5 százaléka. A legrosszabb eredményt a bolgárok érték el, náluk a lakosság csaknem 40 százaléka áll a szociális kirekesztettség szélén, őket pedig a románok követik valamivel több mint 35 százalékkal. Magyarországon a lakosság 25 százaléka tartozik a veszélyeztetett csoportba.

650 ezren túl keveset keresnek

Az elszegényedés mértéket a Statisztikai Hivatal 3 fő szempont alapján méri, ezek közül legalább egy (de néhány család esetében több tényező is) érinti a már említett 16,1 százalékot. Az első és egyben legmeghatározóbb szempont a jövedelmi szegénység. A Statisztikai Hivatal szerint egy egyfős háztartás esetében a rizikós határ az évi 4477 eurós bevétel, vagyis havi 373 euró. Akinek a bevétele nem éri el ezt az összeget, statisztikai értelemben szegénynek számít. A rizikós határ a családtagok számával ugyan nő, de nem egyenesen arányosan: egy négytagú család (két felnőtt, két 14 év alatti gyerek) esetében a határ 783 euró havonta. A jövedelmi szegénység a lakosság 12,2 százalékát sújtja, vagyis körülbelül 650 ezer személyt.

Korcsoportok tekintetében a gyerekek szenvednek leginkább a jövedelmi szegénység következményeitől. A 0-tól 18 évig terjedő korcsoportnál az arány 20,1 százalék, vagyis minden ötödik gyerek elszegényedett családban nő fel.
A szociális kirekesztődés veszélye legkevésbé a 65 év feletti korosztályt érinti.

Régiók közti különbségek

A jövedelmi szegénység mértéke jelentősen eltér az országban. Pozsony megyében a legkevesebb az elszegényedett család, a lakosok 4,4 százaléka van rossz anyagi helyzetben. A keleti régiók ehhez képest jelentősen elmaradnak: Kassa megyében az emberek 16 százaléka, Eperjes megyében pedig a lakosok 19 százaléka szenved az elszegényedés következményeitől. Fontos megjegyezni, hogy míg Pozsony megyében évről évre csökken a szegény családok száma, addig a keleti régiókban fokozatosan nő: Kassán és környékén 2014-ben a családok 13,7 százalékát érintette a szociális kirekesztettség, Eperjes megyében pedig 16 százalékát.

Alapvető dolgok is hiányoznak

A jövedelmi szegénység mellett további fontos szempont az anyagi depriváció, mely tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy a szegény családoknak mennyire kell nélkülözniük a megfelelő életminőséghez szükséges alapvető dolgokat. A deprivációt mértékét 9 tényező alapján állítják határozzák meg, ilyenek például, hogy egy család el tud-e menni egy egyhetes kirándulásra az adott évben, vagy hogy van-e lehetőségük kétnaponta húsételt fogyasztani. Azok a családok, akik 9 tényezőből 4-nek nem felelnek meg, már az elszegényedett kategóriába tartoznak. Szlovákiában a lakosság 7 százalékát érinti az anyagi depriváció.
A felmérés alapján a legtöbb szegény családnak a kirándulások jelentik a legnagyobb problémát. A megkérdezettek csaknem 40 százaléka nem tud elmenni egy egyhetes nyaralásra. Szintén nagy gondot okoznak a váratlan kiadások, a családok 31,5 százaléka szenved ettől (a Statisztikai Hivatal a váratlan kiadások alsó határát 348 euróban határozza meg). Az elszegényedett családok 15 százaléka azt sem engedheti meg magának, hogy minden második nap húsételt fogyasszon.

A deprivációt meghatározó tényezők:

• A számlák vagy a kölcsön fizetése
• a megterhelő váratlan kiadások
• a fűtés bebiztosítása
• minden másnap húsételt tenni az asztalra
• autó, mobiltelefon, színes TV, mosógép mellőzése
• egy egyhetes kirándulás fedezése

Sokan keveset dolgoznak

A harmadik szempontnál az emberek munkapotenciálját vizsgálták. Ezt az alapján határozzák meg, hogy az emberek egy évben hány hónapot dolgoztak ahhoz képest, amennyit elméletben dolgozhattak volna. Vagyis ha egy egészséges felnőtt évi 12 hónapot dolgozhatott volna, ez a teljes munkapotenciálja. Ha az adott személy az éves munkapotenciálja mindössze 20 százalékát teljesítette (vagyis körülbelül 2 hónapot), már elszegényedett kategóriába kerül. Ez a szempont a lakosság 5,5 százalékát érinti, vagyis nagyjából 220 ezer embert.

Mégis elégedettek

A Statisztikai Hivatal felmérésében azt is vizsgálta, hogy az emberek mennyire elégedettek az életükkel. Egy 1-től 10-ig terjedő skálán lehetett értékelni az általános elégedettséget, a legkevesebb pontot adó lakosok számítottak a legelégedetlenebbeknek. Az átlagos pontszám 7 lett, vagyis az adatok azt mutatják, hogy az emberek inkább elégedettek az életükkel. A legmegfelelőbbnek a családi állapotukat (8,6 pont) és a munkahelyüket (7,1 pont) tartják, ugyanakkor elégedetlenek az anyagi helyzetükkel (5,9 pont).