Szabadesésben a szlovák gazdaság

Hogy nagy a baj, arra már az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat is figyelmeztetett. Most közzétett jelentése szerint Szlovákia gazdasági teljesítménye az idei év első három hónapjában 5,2 százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest, ugyanolyan mértékben, mint Spanyolországé, és csak hajszálnyira maradt el az Európai Unióban legnagyobb, 5,3 százalékos visszaesést produkáló Olaszországtól és Spanyolországtól. Csehország ezzel szemben alig valamivel több mint 3, a magyar és a lengyel gazdaság pedig nem egész fél százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest. Vagyis, míg ez utóbbiak a legjobb mutatókkal büszkélkedhetnek, Szlovákia a legnagyobb zuhanást produkálókkal van egy csoportban.

Az igazi hideg zuhany azonban a szlovák jegybank részéről érkezett, amely szerdán bemutatta legfrissebb előrejelzését arról, mire is számíthatunk idén és jövőre. Szlovákia eszerint idén 10,3 százalékos gazdasági visszaesésre számíthat, a koronavírus-járvány miatti átmeneti leállás és a külföldi kereslet látványos csökkenése miatt.

„Szlovákia gazdasága épp a szabadesés fázisában tart. Valójában olyan ez, mint egy időutazás, amely során visszatértünk 2017-be”

– állítja Peter Kažimír jegybankelnök. Szerinte jövőre ugyan már több mint 8, egy évvel később pedig 4,5 százalékos gazdasági növekedésben reménykedhetünk, az újrakezdés azonban korántsem lesz olyan gyors és látványos, mint azt korábban feltételezték. „Míg korábban azzal számoltunk, hogy a szlovák gazdaság már jövőre elérheti a mostani válság előtti szintet, a legfrissebb előrejelzések szerint erre leghamarabb 2022-ben kerülhet sor” – mondta el Ódor Lajos, a jegybank alelnöke.

„Egy ideig óriási bizonytalanságban kell majd élnünk. Ez az év rossz lesz, de lehetett volna rosszabb is”

– tette hozzá Kažimír, aki szerint a kormánynak aktívan hozzá kellene járulnia a gazdaság felpörgetéséhez, olyan jogi környezetet teremtve, amely ezt lehetővé teszi.

A recesszió katasztrofális hatással lesz az elmúlt években látványos javulást felmutató munkaerőpiacra.

„Csak idén nagyjából 70 ezer állás szűnhet meg, vagyis nagyjából annyi, mint amennyit az elmúlt 2,5 évben létrehoztak”

– mondta el Kažimír. Az elbocsátások azonban jövőre is folytatódnak, a foglalkoztatottság idei, 2,1 százalékos csökkenését jövőre további, 0,8 százalékos zsugorodás követi, és csak 2022-ben nőhet újra – nem egész 1 százalékkal – a foglalkoztatottak száma. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek aránya, a tavalyi 5 százalék körüli szintről idén 7,4, jövőre pedig 8,5 százalékra nőhet, és csak 2022-ben várható egy enyhébb javulás.

A válság azonban az alkalmazottak pénztárcáját sem hagyja érintetlenül. A magánszférában például a reálbérek tavaly még átlagosan 3,5 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest, idén azonban már több mint 6 százalékkal eshetnek vissza. Az egyedüli jó hír, hogy az elkövetkező két évben az árak sem nőnek majd olyan gyorsan, mint eddig: az idei évre 1,9, jövőre 0,8 százalékos drágulást jósol a jegybank.

Az egyes ágazatok között az elkövetkező időszakban is látványos különbségek lehetnek. „Jelenleg ott tartunk, hogy míg egyes ágazatok csaknem teljesen a padlóra kerültek, mások viszonylag jól vészelték át az elmúlt időszakot. Ha például a kiskereskedelmet nézzük, alig látni a járvány hatását” – mondta el Ódor, hozzátéve, hogy a gazdaság látványos zuhanásához hozzájárult az is, hogy nálunk gyorsabban vezették be a járványellenes intézkedéseket, mint másutt. A jegybank alelnöke szerint az elkövetkező időszakban rendkívül fontos lesz, hogy milyen gyorsan tud majd talpra állni a szlovák gazdaság motorjának számító autóipar.

E tekintetben azonban egyelőre csak rossz hírek érkeznek.

„A Statisztikai Hivatal legfrissebb, szerdán közzétett felmérése szerint a szlovák ipari termelés idén áprilisban 42 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Ekkora zuhanásra Szlovákia történetében még soha nem volt példa. És ha ez még nem lenne elég, az autóipar az említett hónapban majd 80 százalékkal zuhant vissza, mivel a négy legnagyobb autógyár csaknem teljesen leállt”

– nyilatkozta lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szerinte az iparban áprilisban volt a mélypont, és már a májusi mutatók is valamivel jobbak lesznek, a „rózsaszín szemüvegünket azonban még nem érdemes elővenni”.

Az elkövetkező időszakban súlyos gondok lesznek az állam gazdálkodásával is. Míg az elmúlt években egyre közelebb kerültünk a kiegyenlített gazdálkodáshoz, amikor az állam nem költ többet a bevételeinél, a járvány által kikényszerített állami mentőcsomagok miatt a költségvetési hiány idén elérheti a 8,2, jövőre pedig az 5,9 százalékot. „A jelenlegi helyzetben a legfontosabb mindent megtenni azért, hogy a gazdaságot talpra állítsuk. A kiadási oldalon ezért megugranak a számok, a deficit pedig nagy lesz, idővel azonban vissza kell térnünk a fenntartható állami gazdálkodáshoz” – tette hozzá Ódor.