Stratégiát váltottak az áfacsalók

„A tavalyi utolsó negyedévtől figyeltünk fel arra a trendre, hogy a korábbi nagy áfa-visszaigénylések helyett a csalók a kisebb összegűekre tértek át. Többnyire 200 és 5 ezer euró közötti visszaigénylésekről van szó, egyelőre azonban nem tudjuk felmérni, hogy ezzel mekkora kárt okoznak az államnak” – mondta Imrecze, aki szerint ehhez cégek egész láncolatát használják fel. A társaságok a kisebb, készpénzes tranzakciók után próbálják meg jogosulatlanul visszaigényelni az áfát, ezek azok az esetek, amikor nem kötelező a számlázás. A csalásban részt vevő cégek így abban bíznak, hogy az adóellenőröknek kisebb az esélyük a visszaélések felderítésére.

A körbeszámlázásos csalás az Európai Unión belüli és a belföldi adózási szabályok eltérését használja ki. Az uniós tagállamok közötti ügyletek esetében az eladó ugyanis áfa felszámítása nélkül végezheti értékesítését, az áfa megfizetésének kötelezettsége a vevőt terheli, a hazájának megfelelő áfakulcs besorolását figyelembe véve. Az uniós tagság következtében azonban bonyolultabbá vált annak megállapítása, hogy az általános forgalmi adót kinek, mikor és hogyan kell megfizetnie, illetve a levonási jogot mikor és hogyan gyakorolhatják. A csalásban résztvevők ahelyett, hogy a terméket belső piacon értékesítenék (és így az áfát megfizetnék), az unión belül, de más tagállam felé értékesítenek és egyben számláznak. Ezzel elérhető, hogy a folyamatban résztvevők áfamentes értékesítéseket számlázzanak, de ugyanakkor az áfa-visszaigénylésüket is érvényesíthessék.

Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány szerint jelenleg 26 olyan eseten dolgoznak, amely a kisebb összegű áfa-visszaigénylésekkel kapcsolatos. Ezek együttesen 1,455 millió eurót tesznek ki. Az említett esetek szaporodása miatt azonban kénytelenek lesznek megerősíteni az ezzel foglalkozó osztályt a rendőrségnél. Imrecze szerint az elkövetkező időszakban az adóellenőrzéseket is megduplázzák (vlv,