Sokat lehetne spórolni a hajléktalanokon, hiányoznak a megelőző intézkedések

A Környezetpolitikai Intézet friss tanulmányában arra mutatott rá, hogy az állam hajléktalanokkal kapcsolatos intézkedései nem működnek hatékonyan. Az intézet szerint pontosabb adatgyűjtésre lenne szükség, és el kellene fogadni egy széles körű nemzeti stratégiát, mely jelentősen csökkenthetné a hajléktalanok számának növekedését.

Számok nélkül

A probléma ott kezdődik, hogy a hajléktalanok pontos száma sem ismert. Az utolsó országos adatgyűjtés 8 évvel ezelőtt, még a 2011-es népszámláláskor történt. Ennek adatai szerint legalább 23 ezer hajléktalan él az országban. A munka- és szociális ügyi minisztérium ennek ellenére nem végez olyan éves vizsgálatokat, melyekkel pontosítani lehetne a hontalanok számát.
Az IEP elemzői továbbá hangsúlyozták, hogy a hajléktalanság mögött nemcsak emberi tragédiák vannak, hanem az államnak is komoly anyagi megterhelést jelentenek. Ezek a kiadások azonban szinte láthatatlanok, mert az ellátásuk különféle közigazgatási intézmények költségvetését terheli, melyek nincsenek szorosan összekapcsolva. Az elemzők szerint a hajléktalanok gondozása sokkal nagyobb kiadást jelent, mint megelőzni azt, hogy az utcára kerüljenek.

Költséges egészségügy

Az IEP szerint a magas költségek leginkább az egészségügyben láthatóak. Az utcára kerültek egészségügyi ellátásának költségeit ugyanis csak akkor téríti meg az állam, ha a beteg már életveszélyes állapotban van. Az elemzők állítják, hogy így sokkal magasabbak a kiadások, mintha a hajléktalant a betegsége korai stádiumában kezelnék.

„A hajléktalanok egészségügyi ellátásához való hozzáállását jócskán át kellene értékelni, hiszen ennek gazdasági jelentősége is van”

– olvasható az elemzésben.

A megelőzés a megoldás

Az elemzők szerint a szociális rendszernek sokkal nagyobb figyelmet kellene fektetnie az úgynevezett kockázati csoportokra, melyek tagjainál fennáll a veszély, hogy akár már fiatal korban is utcára kerülnek.

„Sokan már így is ráfizetnek az állam passzív hozzáállására, hiszen hiába van joguk a segélyekre, nem képesek elintézni maguknak. A segélyek összegének is olyan szintre kellene jutnia, hogy azzal ki lehessen zárni az utcára kerülés lehetőségét”

– írja az IEP.

További megelőző intézkedés lehetne az úgynevezett „housing first” rendszer, melynek lényege, hogy a hajléktalanoknak először lakást biztosítanak, és csak ezután kezdik őket „visszaterelni” a társadalomba. A jelenlegi rendszer alapján ugyanis a hajléktalanoknak teljesíteniük kell bizonyos feltételeket, hogy lakást kaphassanak. Az elemzés készítői állítják, ennek a fordított változata kevésbé költséges, és már több európai országban is működik, köztük Csehországban is. A „housing first” rendszer működését a munkaügyi minisztérium is elismeri.

A minisztérium hárít

Barbora Petrová, a munkaügyi tárca szóvivője lapunk megkeresésére úgy nyilatkozott, tisztában vannak a problémával és nem tétlenkednek. Hangsúlyozzák azonban, hogy a hajléktalanokat érintő szociális szolgáltatások bebiztosítása elsősorban az önkormányzatok és a nagyobb területi egységek feladata.

„A minisztérium csak a szociális szolgáltatások azon fajtáit támogatja anyagilag, amelyeknek valódi kiadásai meghaladják az önkormányzatok e célokra szánt költségvetését”

– írja a minisztérium azzal, hogy az állam hozzájárul az éjjeli menedékhelyek, valamint más, a hajléktalanok számára fenntartott intézmények támogatásához. Petrová arra is rámutatott, hogy a minisztérium 2015 óta folyamatosan növelte a hajléktalanok megsegítésére szánt pénzösszeget: 5 évvel ezelőtt még 2,5 millió eurót különítettek el erre a célra, idén pedig már több, mint 3 millió eurót. 

Nemzeti támogatási terv

Az IEP elemzői végül arra is rámutattak, hogy az államnak el kellene fogadnia egy úgynevezett nemzeti megelőző tervet, melynek átfogó megoldást kellene kínálnia a hajléktalanok helyzetének megoldására. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) több országában is elfogadtak ilyen intézkedéseket.
Barbora Petrová lapunknak elmondta, hogy a munkaügyi tárca idén szeptemberben két ilyen projektet is elindított. Az egyik program 2022-ig szól, a minisztérium körülbelül 23,4 millió eurót különített el erre a célra. Ennek a tervnek elsősorban a megelőzés a célja, valamint az, hogy a veszélyeztetett célcsoportok tagjait rábírják, hogy aktívabb résztvevői legyenek a munkapiacnak. A második program 2023-ig tart, erre 34,6 milliót különített el a tárca. Ez kifejezetten a marginalizálódott roma közösségek életkörülményeinek javítását célozza meg.

Minden magyarlakta városban máshogy viszonyulnak a hajléktalanokhoz

A zord időjárás közeledtével utánajártunk, milyen állapotok uralkodnak a hajléktalanszállókon a dél-szlovákiai régiókban.

Érsekújvárban novembertől márciusig tart nyitva az éjszakai melegedő, naponta 19-től reggel 7 óráig. Ha hidegebbre fordul az idő, rendszerint módosítják a nyitvatartást, és tovább maradhatnak a rászorulók a szálláson. A város által nyújtott szolgáltatás ingyenes a Vág menti úton lévő alacsony komfortfokozatú szálláshelyen, ahol meleg ételt is kapnak a hajléktalanok, és tisztálkodhatnak. 

Vágsellyén a Partizán utcai városi melegedőben, melyet a Szociális Szolgáltatások Intézete üzemeltet, napi hatvan centet fizetnek a rászorulók a szállásért, tíz centet az ételért és húsz centbe kerül a mosás, illetve a mosdó használata. Az alacsony komfortfokozatú nappali szálláson munkanapokon 9.30-tól 12 óráig, majd 12.30-től 16 óráig ingyen tartózkodhatnak a hajléktalanok, ahol szociális szolgáltatásokat kínálnak, használt ruhát adnak a rászorulóknak.

Léván az önkormányzat a Beva Istota nonprofit szervezettel közösen működteti a melegedőt a pékség mögötti, úgynevezett kis lövölde egyik épületében. A szállásért ötven centet fizetnek a rászorulók, akik naponta 18 órától tartózkodhatnak a szálláson, egészen reggel 8 óráig. Használt ruhát, lábbelit és ingyen ételt az alacsony komfortfokozatú nappali központban kapnak a rászorulók, amely a Kapitán Ján Nálepka utcában található.

Dunaszerdahelyi tilalom

Dunaszerdahelyen tavasszal betiltották az utcai hajléktalanságot. A tisztaság és rend betartásáról szóló általános érvényű rendelet alapján legfeljebb 33 eurós büntetéssel sújthatják azt, aki vét a rendelkezés ellen, például életvitelszerűen az utcán tartózkodik, szemetel, vagy padon alszik. Csiba Tibor, a városi rendőrség parancsnoka lapunknak elmondta, hogy a rendelet ellenére eddig nem büntettek meg hajléktalanokat.

„Ha valami gyanúsat láttunk, akkor inkább csak figyelmeztettük az illetőt. Nem az a rendelet célja, hogy büntessünk”

– fogalmazott Csiba.

Dunaszerdahelyen néhány éve hajléktalanszálló is működik, a költségvetés szerint idén és jövőre is 30 ezer euró körüli összeget költetnének a fenntartására.

Párkányban nem ihatnak

Párkányban a hajléktalanok ugyan nincsenek kitiltva a közterületekről, viszont a súlyosan ittas személyek igen. Általános érvényű rendelet tiltja az alkoholizálást közterületeken, iskolák, egészségügyi létesítmények közelében, valamint állomások közelében. Személyre bontott, pontos nyilvántartás nincs a párkányi hajléktalanokról, nagyjából nyolcan-tízen lehetnek, azokkal együtt, akik Párkány vonzáskörzetéből is a városban tartózkodnak. A párkányi városi melegedőben mindenesetre 10 hely áll rendelkezésre – tudtuk meg Michaela Pajchortovától, a városháza szociális osztályvezetőjétől. A melegedő november 1-től március 31-ig van nyitva, este héttől reggel hétig. Itt melegben tudnak aludni és tisztálkodni az erre rászorulók. A tisztálkodásra használt szereket a város fedezi. Feltétel, hogy aki a melegedőbe megy éjszakázni, az nem lehet részeg. A karácsonyi ünnepek idején a párkányi melegedő egész nap nyitva van. A város adventre karácsonyi káposztalevest szokott főzni, ebből is kapnak a hajléktalanok. A magánvállalkozók továbbá gyakran szerveznek az ünnepek idejére ételkihordást is, ilyenkor a megmaradt éttermi adagokat osztják szét a hajléktalanok és a szegények közt.

Lakás van, de utcán élnek

Diószegen két olyan emberről tudnak, akik az utcán élnek.

„Tulajdonképpen nem hajléktalanok, mert állandó lakhelyük van, de saját döntésükből élnek kint. Volt olyan eset, hogy kórházba kerültek, majd a kezelés végeztével a kórház a várost értesítette, hogy el kell őket szállítani onnan. Enni adtunk nekik, felöltöztettük, majd visszavittük őket a lakásukba, de másnap ismét elhagyták azt. Ilyenkor a város szociális bizottsága keres megoldást a problémára”

– mondta el Michalek Szilvia, a város szociális osztályának munkatársa.

Adriana Molnáriová, Galánta város szociális osztályának munkatársa szerint 20–25 hajléktalan lehet Galántán, de nyilvántartást nem vezetnek róluk. A város egyelőre nem tiltotta ki őket sehonnan. A város költségvetéséből fenntartott Patria idősek otthonában 10 férőhelyes rész van kialakítva számukra. Az otthon hajléktalanokért felelős szociális munkásától, Jana Perlemanovától megtudtuk, hogy a hajléktalanok minden nap délután 17 órától reggel 7 óráig tartózkodhatnak a szálláson, a téli időszakban, amikor hidegebb van, délelőtt 11 és délután 14 óra között is.

„Alapvető higiéniai szükségleteiket tudják ellátni, vacsorára levest kapnak, a konyhában tudnak ételt melegíteni, vagy forró italt, teát főzni, hűtő- és mosógép is a rendelkezésükre áll. A napi díj 27 cent. Egy részük a vasútállomáson tartózkodik, ahol egy fedett részen húzzák meg magukat”

– tájékoztatott a szociális munkás.

Kassán nem spórolnak

Vladimír Fabian, Kassa város szóvivője lapunknak elmondta, hogy az önkormányzat komoly összegeket fordít a hajléktalanok támogatására.

„Mivel a város vezetőségének is érdeke, hogy a hajléktalanok és az alkalmazkodni képtelenek ne tartózkodjanak a történelmi városközpontban, illetve az iskolák és egyéb tanintézmények közelében, a városi rendőrség állandó felügyelet alatt tartja ezeket a területeket. Természetesen segítjük is őket, a hajléktalanok laktatására 2018-ban 158 976 eurót, 2019-ben 150 424 eurót különített el a helyi önkormányzat. A hajléktalanszállóra múlt éven 28 519 eurót, az idei évben pedig 91 900 eurót költöttünk. Mindezek mellett nem nyilvános támogatók is segítik a hajléktalanokat, akiknek köszönhetően 2018-ban 86 ezer euróval, az idei évben pedig 110 ezer euróval tudtuk segíteni őket. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben több mint félmillió euróval támogattuk a város hajléktalanjait”

– közölte a szóvivő.

Szerzők:

Nagy Roland, Száz Ildikó, Buchlovics Péter, Marosi Bianka, Kiss Bartalos Éva, Németi Róbert