Sok helyen lehet romlott hús

Brazília húsexportban nagyha-talomnak számít, 150 országba szállít különböző hústermékeket. A brazil rendőrség a múlt héten fedezte fel, hogy az ország legnagyobb húsfeldolgozó vállalatainál a menedzsment és megvesztegetett egészségügyi ellenőrök tudtával vegyi anyagokkal kezeltek lejárt szavatosságú, az exportkövetelményeknek nem megfelelő húsokat, vagy épp „hígítottak”: összekeverték a jó húst a romlottal.

A rossz termékek egy részében szalmonellózist mutattak ki, más termékek pedig láthatóan bomlani kezdtek.

Szlovákia kedden indított összehangolt vizsgálatot, azt akarják kideríteni, érkezett-e, és ha igen, mennyi a rossz húsból az országba. Az ellenőrzést az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal (ŠVPS) végzi a Közegészségügyi Hivatallal összehangoltan. Az előbbi az üzletláncok polcait és a forgalmazókat vizsgálja, míg a másik a közétkeztetést, így az éttermeket, menzákat ellenőrzi.

A Brazíliából származó hústermékekből mintát vesznek és laborvizsgálatnak vetik alá. Gabriela Matečná földművelésügyi miniszter korábban azt ígérte, csütörtökre vagy péntekre már eredményekkel is szolgálhatnak, ám ez végül nem így történt. A minisztérium és Zuzana Drobová, a Közegészségügyi Hivatal szóvivője is úgy nyilatkozott az Új Szónak, a jövő hét elején érkeznek meg az eredmények. A késlekedés minden bizonnyal annak tudható be, hogy a vártnál jóval több mintát kell ellenőrizniük a laboratóriumoknak.

Azt, hogy mintákból nincs hiány, Miholics István, a komáromi Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal igazgatója is megerősítette lapunknak. Elmondása szerint az ellenőrzések során maguk is meglepődtek, mennyi Brazíliából származó hústermék van a polcokon. Elmondása szerint elsősorban marhahúsról, rostélyosról, steakhúsról, illetve fagyasztott csirkemellről, csirkeaprólékról van szó.

Az igazgató szerint az EU-n kívülről behozott hústermékekkel sokkal több a gond, mint a hazaiakkal. „Nálunk már nem csak az élelmiszereknél, a lakosság körében is sikerült visszaszorítani a szalmonellózist” – magyarázta az Új Szónak. Hozzátette azonban, a külföldről érkező exporttermékeknél, bár meglehetősen szigorú a rendszer, minden szállítmányt nem tudnak laborban ellenőrizni a hatóságok.

Nehéz kiszűrni a rossz húst

 A Brazíliából származó hús elsősorban Hollandiából, Belgiumból és Csehországból érkezett Szlovákiába, és van rá esély, hogy akadt közöttük fertőzött termék is. Miholics István, a komáromi Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal igazgatója szerint a termékek útját az illetékesek folyamatosan figyelik. Ha egy szlovákiai forgalmazó rendel árut például Brazíliából, bejelentési kötelezettsége van, és addig nem forgalmazhatja, míg a hivatal nem ellenőrzi. A bejelentési kötelezettség akkor is érvényes, ha külföldről, de az EU határain belülről rendeli a termékeit például egy szupermarket, 24 órával előtte értesíteniük kell a hivatalt – mindez többek között a termékek származási helyének visszakövethetősége miatt van így.

Miholics szerint ugyanakkor minden igyekezet ellenére lehetetlen minden hússzállítmányt laboratóriumban ellenőrizni, emellett pedig az, hogy egy szállítmányban van rossz hús, nem jelenti azt, hogy minden termék romlott – ez is nehezíti a szűrést. Jelen pillanatban egyébként EU-s utasítás szerint négy brazil vállalat minden termékét automatikusan megállítják, felfüggesztik, és kötelezően laborvizsgálatot rendelnek el. A kiskereskedők más Brazíliából származó hústermékeket sem árusíthatnak, míg nem zárulnak le a laborvizsgálatok. (fm)