Reform helyett felszínes megoldások

Nemrégiben lapunk is beszámolt Igor Matovič pénzügyminiszter, Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter és Ján Horecký oktatási miniszter javaslatáról, amelynek köszönhetően jövőre akár 500-zal több szlovákiai orvostanhallgató is tanulhatna a hazai egyetemeken. Szlovákiában jelenleg 4 orvosi kar működik, kettő Pozsonyban, egy Turócszentmártonban, egy pedig Kassán. Matovič elmondása szerint ezeken az egyetemeken évente mintegy 1100 hallgató szerez diplomát. Közülük 700-an hazai diákok, 400-an pedig külföldiek. Az orvosi egyetemek azért vesznek fel ennyi külföldi hallgatót, mert ez pénzügyi szempontból jóval kifizetődőbb számukra. Matovič közölte, az orvosi karok számára minden egyes külföldi diák körülbelül 4000 eurós többletbevételt jelent. A pénzügyminiszter szerint ez rendben is van, a probléma viszont ott kezdődik, hogy ezek a hallgatók szinte kivétel nélkül más országokban telepednek le, nem nálunk kezdenek el dolgozni. Ehhez képest a felmérések azt mutatják, hogy a hazai orvostanhallgatók mintegy 83 százaléka Szlovákiában marad. Matovič úgy véli, nincs értelme annak, hogy más országoknak képezzünk orvosokat a szlovákiai egyetemeken, főként a jelenlegi helyzetben, amikor a hazai egészségügy rendkívüli orvoshiánnyal küszködik. Ezért előállt egy javaslattal, amelynek értelmében az állam átfizetné a külföldi diákok után kapott pluszpénzt az egyetemeknek, hogy minél több hazai hallgatót vegyenek fel. Vladimír Lengvarský továbbá elmondta, egyeztetett az orvosi karok dékánjaival, akik azt mondták, képesek annyival növelni a kapacitásaikat, hogy a négy egyetemre összesen 100 hallgatóval többet vehessenek fel. Így a jövő tanévet összesen mintegy 1200 orvostanhallgató kezdheti meg, és Matovičék azt szeretnék, ha közülük minél többen hazai diákok lennének.

A javaslattal azonban nem értenek egyet az orvosi karok dékánjai, sőt, maguk az orvostanhallgatók is elhibázottnak tartják. Jakubecz Richárd, a pozsonyi magyar orvostanhallgatók klubjának (SEJK) elnöke lapunknak azt mondta, több szempontból sem jó ötlet növelni a létszámot.

„A karok kapacitásbeli problémákkal küzdenek, az egyetemeknek egyszerűen nincs hol tanítani a hallgatókat, a technikai felszereltség sem megfelelő, nem is beszélve arról, milyen kevés a tanár”

– jegyezte meg a SEJK vezetője. Hozzátette, először ezeket a rendszerszintű problémákat kellene orvosolnia az államnak.

Jakubecz továbbá rámutatott, azzal, hogy az egyetemek több orvostanhallgatót vesznek fel, nagyobb eséllyel romolhat az oktatás minősége is. Elmondása szerint így is elég nagy probléma, hogy az egyetem elvégzése után a leendő szakemberek közül általában a legügyesebbek hagyják el az országot, hiszen Csehországban, Ausztriában és Németországban sokkal jobbak a munkakörülmények. Mint mondta, a fizetés sem elhanyagolható szempont, de a legfőbb probléma a gyenge technikai felszereltség és a kórházak omladozó vakolata. Amíg ezeken nem változtat a kormány, addig nem lesznek képesek megtartani a legkiválóbb szakembereket. Megjegyezte, azokat a forrásokat, amiket az állam a hazai diákok felvételére különített el, inkább a rendszerszintű változtatásokra kellene költeni.

Kellenek a külföldiek

Felkerestük Daniel Pellát, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Orvostudományi Karának dékánját, és megkérdeztük, mit gondol Matovičék ötletéről. Pella hangsúlyozta, a szlovákiai egyetemeknek több szempontból is szüksége van a külföldi hallgatókra, így ha jövőre több hazai diákot is vesznek fel, nem fogják automatikusan csökkenteni a külföldiek számát. Az egyik szempont a már említett pénzügyi aspektus.

„Minden értelmes közgazdász több finanszírozási forrást keres, nem pedig egyetlen forrásra támaszkodik”

– közölte a dékán. Továbbá megjegyezte, azt feltételezik, hogy a hallgatói létszám növelésének igénye nem feltétlenül lesz hosszú távú, így nem engedhetik meg maguknak, hogy a külföldi hallgatók a jövőben elveszítsék az érdeklődést az egyetem iránt.

Pella szerint azonban nemcsak a pénzről van szó, a külföldi hallgatók hiánya miatt ugyanis romlana az egyetem megítélése, és jelentősen visszaesnének az európai intézmények listáján.

„A szlovákiai és a külföldi hallgatók a karunkon egységet alkotnak, a jó arányuknak köszönhetően az intézményünk magasabb helyezéseket ér el a különféle rangsorokban”

– mondta a dékán.

Juraj Šteňo, a pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Karának dékánja lapunknak szintén megerősítette, hogy a külföldi diákok megléte presztízskérdésnek számít, nemcsak a szlovákiai, hanem minden más egyetem számára. Egyúttal hozzátette, az orvosi karok olyan állapotban vannak, hogy a külföldi önköltséges hallgatók nélkül gazdaságilag összeomlanának.

Finanszírozási kérdések

Pella továbbá azt is kiemelte, a megemelt létszám természetesen jelentős többletkiadást jelent az egyetemek számára, amit mindenképpen fedeznie kellene az államnak. Az eddigi tapasztalatiak alapján viszont óvatosan viszonyulnak a kormány ígéreteihez, hiszen korábban már folytattak tárgyalást az egészségügyi és az oktatási tárcával, és ezek nem is vezettek eredményre.

„Az új hallgatók utáni támogatásra eddig mindig egy időkorlát vonatkozott, és korántsem fedezte a teljes hatéves tanulmányokat”

– tette hozzá a dékán.

Legutóbb még a Peter Pellegrini által vezetett kormány rendelte el, hogy az egyetemek több orvostanhallgatót vegyenek fel. 2020 januárjában a Hlas elnöke akkor még miniszterelnökként az orvosi karok dékánjaival együtt jelentette be, hogy az eredeti tervekhez képest 250-nel több diák kezdi meg a következő tanévet, és a megemelkedett költségeket pedig az államnak kellett volna fedeznie. Az egyetemek képviselői viszont arra panaszkodtak, hogy az állam által elkülönített források mindössze egyetlen tanévet fedeztek.

Pellegrini ennek ellenére úgy értékeli a jelenlegi helyzetet, hogy Matovič lemásolta a korábbi javaslatát.

„Igor Matovič csakis annak köszönhetően fejezhette be az egyetemi tanulmányait, hogy megíratta mással a diplomamunkáját. Most pedig lemásolta Peter Pellegrini programját. Matovič végre megértette, hogy új orvosokat kell kinevelnünk. Kár, hogy elvesztegettünk három évet”

– üzente a Hlas sajtóosztálya.

Matovičék viszont azt ígérik, hogy az állam nemcsak jövőre, hanem évről évre pótolni fogja azt a forráshiányt, amit a külföldi hallgatók esetleges kiesése jelentene az egyetemeknek. Ha a javaslatot megszavazza a parlament, akkor az egészségügyi minisztérium egy memorandum aláírásával garantálná, hogy évek múlva is legyenek elkülönítve az anyagi források.

Szélesebb körű reform

Pella rámutatott, hogy a létszám megnövelésével az oktatás feltételeinek minőségét is javítani kellene. Figyelembe kell venni például az előadótermek számát és méretét, a munkahelyek technikai felszereltségét vagy az oktatók számát. Ami az utóbbi szempontot illeti, Pella kiemelte, ha a szlovák egyetemeket versenyképessé akarják tenni, akkor vonzóbb bérfeltételeket kellene kínálni a tanárok számára, beleértve a külföldi oktatókat is. A felszereléssel kapcsolatban pedig azt a központot említette, amely szimulátorok segítségével, a virtuális valóságot felhasználva mutatja meg a hallgatóknak, hogyan kell elvégezni a különféle beavatkozásokat.

A kassai egyetem tavaly nyitotta ezt a központot, és Pella szerint kiváló segítséget nyújt mind az elméleti, mind a gyakorlati tudás elsajátításában, de ha még több diákot akarnak felvenni, akkor ennek a kapacitásait is bővíteni kellene, ami további pénzbe kerül.

Šteňo megjegyezte, az orvosi karok megfelelő finanszírozása mellett az is nagyon fontos lenne, hogy az úgynevezett klinika tantárgyak oktatásához is megteremtsék a megfelelő feltételeket. Továbbá rámutatott, nem elég növelni az orvostanhallgatók létszámát, azzal kapcsolatban is intézkedni kell, hogy nem menjenek annyian külföldre tanulni. Ami Pozsonyt illeti, szükség lenne a már említett klinikai oktatás fellendítésére, ehhez pedig már el kellene kezdeni felépíteni a Rázsochy városrészre tervezett egyetemi kórházat.