Polgári Vízió 2016: Alkotmányos rend

Az Alkotmányos rend a Híd párt Polgári Vízió 2016 stratégiai dokumentumának hetedik fejezete, amelyet a párt mai sajtótájékoztatóján mutatott be.  Bugár Béla emlékeztetett: szeptember 1-jén lesz 22 éve, hogy elfogadták a Szlovák Köztársaság Alkotmányát. Noha az alkotmány az ország államalkotó jelentőséggel bíró legfőbb törvénye, amely meghatározó a demokrácia és a közéleti viszonyok alapelveinek rögzítése szempontjából, amelyet mindenkinek tisztelnie kellene, beleértve azokat is, akik az országot irányítják, a Híd elnöke figyelmeztetett arra, hogy a gyakorlat gyakran teljesen mást mutat. Véleménye szerint Szlovákia alkotmányos rendje gyakran válik különböző célzatos politikai beavatkozások tárgyává. A jelenlegi helyzet odáig fajult, hogy nemcsak az uralkodó gyakorlat egyértelmű elutasítására, hanem egyben az alkotmány szövegéből adódó valóságos és hosszú ideje fennálló problémák megoldására is szükség van. „Ez az egyik fő ok, amiért a Híd ma felvázolja az alkotmánymódosítás vízióját“ – jelentette ki Bugár Béla.  „Elutasítjuk, hogy egyes politikai erők üzletelnek az állam alapdokumentumával – magyarázta Bugár, aki szerint a politikai pártok – mind a kormánypárt, mind pedig egyes ellenzéki erők – úgymond napirenden próbálják toldozni-foltozni az alkotmányt. „Röviddel Szlovákia Alkotmánya 22. évfordulója előtt ezért a Híd nevében szeretném kijelenteni, hogy ehhez nem járulunk hozzá – jelentette ki a Híd elnöke, majd hozzátette, pártja nem akar kitérni a vita elől, reagálni szeretnének a fennálló és a gyakorlat által igazolt problémákra. „Ezért szólítottuk meg Peter Kresák alkotmányjogászt, hogy közösen azonosítsuk alkotmányunk legfontosabb hiányosságait és felvázoljuk a lehetséges megoldásokat“.  Lucia Žitňanská arra tényre mutatott rá, hogy az alkotmányt az elmúlt 22 év alatt 12 alkotmánytörvénnyel módosították, ám ezek közül nem mindegyik tekinthető megalapozottnak.    „Olyan alkotmánymódosításoknak is tanúi lehettünk, amelyek nemcsak hogy nem voltak elengedhetetlenek, de amelyek átgondolatlanul, nem rendszerszerűen avatkoztak be a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjébe. Lucia Žitňanská emlékeztetett azokra a helyzetekre, amikor az alkotmányt a már elfogadott törvényekhez igazították, vagy amikor a képviselők olyan törvényre bólintottak rá, amely nyilvánvalóan alkotmányellenes volt, és erről tudtak. „A viszonylag gyakori alkotmánymódosítások sajnos a Szlovák Alkotmány relatív rugalmasságát igazolják, az alkotmány módosításához elegendő a parlamenti képviselők 3/5-nek támogató szavazata.  Amennyiben politikai egyezségre kerül sor a képviselői támogató szavazatokról, az alkotmánymódosítás nagyon gyorsan átmehet anélkül, hogy arról tárgyszerű és szakmai vita alakuljon ki a szakmai vagy akár a laikus közvélemény bevonásával.“ Lucia Žitňanská szerint elengedhetetlen az alkotmány szövegében fellelhető tényleges és hosszú ideje fennálló problémák megoldása.  „ A Híd egy olyan parlamenti párt, amely a szívén viseli a Szlovák Köztársaság valamennyi polgárának érdekét. Arra törekszünk tehát, hogy valóban teljesüljön az Alkotmány 2. cikkelye, amelynek értelmében az államhatalom a polgárok kezében van, akik azt választott képviselőik által vagy közvetlenül gyakorolják. Azt szeretnénk, ha az egyes alkotmányos szervek hatékonyan dolgoznának a polgárok jóléte érdekében és biztosítanák a jogaik és szabadságjogaik szabad gyakorlásának feltételeit. És nem utolsó sorban, hogy az alkotmányos mechanizmus hatékonyan és problémamentesen tudjon működni, ne traumatizálja a társadalmat felesleges hatásköri és értelmezési vitákkal“ – tette hozzá Lucia Žitňanská.  Peter Kresák alkotmányjogi szakértő bemutatta a konkrét alkotmánymódosítási javaslatokat. Ezek az Alkotmány több pontját érintik. Az egyik ilyen változás az Alkotmány preambulumát érinti, amely polgári elveken alapulna. „Meggyőződésünk, hogy a 21. századi modern demokratikus állam alapjának polgárinak, nem pedig nemzetinek kell lennie“ – mondta el Peter Kresák, aki szerint az alkotmányt segítenék azok a változtatások is, amelyek rögzítik a népszavazás kötelező érvényét egyes meghatározott kérdésekben: „Mégpedig úgy, hogy a népszavazáson megnyilvánuló polgári akarat tényleges jelentőséggel bírjon.“ A további lényeges változások, hogy a módosítás alapján létrejönne egy önálló fejezet az alkotmányban az ombudsmanról, valamint rögzítené az egyenlő elbánás alapelveit. „Ha az alkotmány szövegének reagálnia kell az aktuális társadalmi változásokra és a védelemre szoruló társadalmi csoportok egyre növekvő körére, akkor az alkotmányban legalább két kategóriát be kell vezetnünk, amelyet védenünk kell a hátrányos megkülönböztetéssel szemben, ez pedig a fogyatékkal élők csoportja, valamint a korcsoport.“ - magyarázta Peter Kresák.  Az alkotmányjogi szakértő szerint szükséges, hogy a köztársasági elnök közjogi hatásköre az alkotmányban egy önálló részben legyen rögzítve. „Fontos igény az elnök hatáskörét érintő megfogalmazások pontosítása, tehát mikor lát el a köztársasági elnök közjegyzői feladatokat és mikor közvetlen résztvevője a döntéshozatali folyamatnak, amint ezt az Alkotmánybíróság is kifejtette határozataiban” – magyarázta Peter Kresák alkotmányjogi szakértő.  A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának jelenlegi döntéshozatali gyakorlata és képviselői is már egy ideje azt jelzik, hogy a jogkörök terjedelmére és a beérkező beadványok mennyiségére való tekintettel is, elengedhetetlen az alkotmány védelmét szolgáló szerv hatásköre néhány elemének átértékelése. Különösen leterhelőnek mutatkozik a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága számára, az alkotmány bekezdése alapján, a területi önkormányzati szervekbe való választások alkotmányosságának és törvényességének vizsgálata.   „Meggyőződésünk, hogy az adott kérdésben való döntés jogának átruházása a Legfelsőbb Bíróságra hozzájárulna a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának tehermentesítéséhez, és meggyorsítaná az egyéb kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokat, ezért szükségesnek tartjuk az alkotmány szövegének és a törvényhozás vonatkozó szabályainak módosítását” – nyilatkozta Peter Kresák.       A szakértő szerint a legfőbb törvényhozó szerv döntéshozatali folyamatai minőségének javításáról folytatott általános vita része kell, hogy legyen a parlament struktúrájának átalakítását érintő kérdés is. „A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egykamarás parlament, melynek fő hátránya, amellett, hogy túlzott mértékben érvényesül a politikai pártok befolyása, a törvényhozó hatalmon belüli viszonyok egyensúlyának hiánya. „Szükségesnek tartjuk a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselői számának csökkentésével kapcsolatos vita megnyitását és a Szlovák Köztársaság törvényhozó testülete egy alacsonyabb létszámú második kamarájának létrehozását” – tette hozzá Peter Kresák alkotmányjogi szakértő.