Otthon érzi magát Szlovákiában a szlovákiai magyarok kétharmada

A felmérés készítői 801 emberrel beszéltek, akik közül 68 százalék szlovákiai magyarnak, 16 százaléka egyszerűen magyarnak, 13 százalék pedig magyar gyökerekkel rendelkező szlováknak vallotta magát
    Ladislav Macháček, a nagyszombati Cirill és Metód Egyetem professzora, a szlovákiai kutatócsoport vezetője szerint a szlovákiai magyarok tudatosítják, hogy „ha jól megy Szlovákiának, nekünk is jól megy".
    Azt állította, hogy a szlovákiai magyarok nagy része nem akar Magyarországon élni, és a magyar állampolgárság megszerzését sem tartja fontosnak. "Sőt, 65 százalékuk nem akarja a magyar állampolgárságot" - jelentette ki Machácek.
    Úgy vélte: annak, hogy a megkérdezettek többsége hangsúlyozottan szlovákiai magyarnak vallotta magát, meglátása szerint egyik fontos oka az is, hogy többüknek rosszak a tapasztalataik a magyarországi magyarokkal.
    "Legkevesebb 10-20 százalékuk utalt arra, hogy a magyarországi magyarok lenézően viselkednek velük szemben" - magyarázza a szociológus.
    A felmérésből az is kiderült, hogy a szlovákiai magyarok akarják, hogy gyerekeik magyarul tanuljanak, de fontosnak tartják a szlovák nyelv elsajátítását is.
    Machácek szerint a szlovákiai magyarok a politikában is a mérsékeltebb áramlat mellett tették le voksukat. "Ezek az emberek úgy döntöttek, hogy nem akarják a Magyar Koalíció Pártját (MKP) a parlamentben, mert nem akarnak indulatokat, normálisan akarnak élni" – fejtette ki a szociológus.
    A Sme összeállítása szerint az Európai Unió keleti térségeiben lévő országokban élő magyar és orosz kisebbség 70 százaléka otthon az anyanyelvén beszél, míg a szlovák, litván és lengyel kisebbség esetében ez kevesebb, mint 5 százalék. Ennek állítólag a magyarok és az oroszok "birodalmi tudata" az oka.
    A felmérés szerint a magyarországi szlovákok sokkal inkább kötődnek a régióhoz, ahol élnek, mint a nemzetiségükhöz.