Összerúgta a port Szijjártó magyar és Wlachovský szlovák külügyminiszter

A magyar kormány szóvivőjének, Kovács Zoltánnak (Fidesz) a közösségi oldalára került fel egy videó, amelyben Szijjártó arról beszél, az EU-s külügyminiszterek tanácsülésén olyat hallott, amit korábban még soha. „Az Európai Unió úgy gondolkodik, hogy négy évig még biztos háború lesz” – mondta Szijjártó a videó egy további részletében az Ukrajnában dúló konfliktusról beszélve.

Wlachovský kiakadt

A szlovák hivatalnokkormány megbízott külügyminisztere, Wlachovský ugyancsak a közösségi oldalán reagált Szijjártó kijelentésére. „Én nem emlékszem olyan vitára, ahol azt mondtuk volna, hogy a háború még négy évig folytatódik” – írja a szlovák külügyi tárcavezető. Ezentúl arra kéri magyar kollégáját, ne nyilatkozzon mások nevében. „Kedves Péter, kérlek, ne mondd meg, hogy mások mit gondolnak, mielőtt megkérdeznéd őket” – írta Wlachovský. Majd azzal folytatja, nem az unió, hanem Oroszország a probléma, a háború pedig akár holnap véget érhet. Bejegyzése végén pedig párhuzamot von az 1956-os magyar forradalom és a jelenlegi ukrajnai helyzet között. „Ruszkik haza! Legyen béke! 1956” – zárta Wlachovský a bejegyzését magyar nyelven.

Megkerestük a magyar külügyi tárcát, hogy megtudjuk, Szijjártó egészen pontosan melyik tanácsülésen és kitől hallotta, hogy még négy évig fog tartani az ukrajnai háború, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

Mit mondhattak?

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint, bár a szóbeli tárgyalásokról nem áll rendelkezésre felvétel, az elfogadott dokumentumokban nincs annak nyoma, hogy az uniós tagállamok, a Szijjártó által említett értelemben, azzal számolnának, hogy még négy évig fog tartani a háború. Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő, lapunk kommentátora arra emlékeztet, a 27 tagállam külügyminiszterei rendszeresen üléseznek Brüsszelben, a napirendet pedig az Európai Tanácsban elnöklő ország, az összes tagállam állandó képviselőjével együtt alakítja ki. „Olyan típusú következtetést nem szoktak levonni, hogy vajon a háború hány évig tart” – mondta Feledy. Hozzáteszi, ugyan vannak az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament kutatóintézetei által készített forgatókönyvek arra vonatkozóan, miként alakulhat a konfliktus, de ezek egy része nem is biztos, hogy nyilvános. „De ezzel együtt sincs konszenzus bármiféle négyéves verzióról” – tette hozzá azzal, hogy a mostanában inkább a jelen év végéig elérendő „tárgyalásos vonal” a diplomáciai cél.

Takácsy Dorka külpolitikai elemző, Oroszország-szakértő rámutat, a külügyminiszterek tanácsa legutóbb július 20-án ülésezett. „Hogy itt egészen pontosan mi hangzott el, azt sajnos nem tudjuk, hiszen az ülés maga nem visszanézhető, csak a szavazásokról van videós anyag” – mondta, és hozzátette, nem lehet tudni, hogy pontosan mit mondtak az egyes tagországok képviselői. Az ülésen elfogadtak egy rendeletet az uniós lőszergyártás felpörgetéséről. A jóváhagyott szövegben világosan benne van, hogy a lőszergyártás fokozására Ukrajna védelmi szükségleteinek kielégítése érdekében van szükség. A rendeletet Magyarország és Szlovákia képviselője is megszavazta. Takácsy hozzáteszi, a szövegben, amely csak közvetetten hivatkozik egy négyéves időszakra, ugyan Ukrajna megsegítésén van a hangsúly, de maga a lőszergyártási kapacitás növelése nincs az orosz–ukrán háborúhoz kötve. A rendelet Kijev katonai segítésén túl azt is célozza, hogy Európa a jövőben hatékonyabban védhesse meg magát. „Ezért a közvetetten hivatkozott időkeret nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az EU még négy évig tartó háborúra készülne” – mondta.

Milyen hatással lehet?

Ahogy arról beszámoltunk, a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor (Fidesz) tusnádfürdői kijelentései Szijjártóéhoz hasonlóan éles reakciókat váltottak ki egyebek mellett a szlovák diplomáciából. Feledy rámutat, az ilyen és az ehhez hasonló megnyilatkozások elsősorban a magyar belpolitikai tematizálást szolgálják. „Amire szükség is van, a zuhanó magyarországi reálkeresetek és a magas infláció miatt” – tette hozzá. A szakértő szerint ugyanakkor ez nem fogja mélységében meghatározni a szlovák–magyar kormányközi kapcsolatokat még a következő pozsonyi kabinettel sem. „Ott az orbáni külügyi szemlélet pragmatikus lesz, nem történelmi. Mint azt akár Robert Fico támogatása és a Malina Hedvig-ügy elfedésének kapcsán is látjuk” – véli az elemző.

Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ szakértője úgy látja, a szeptember 30-i előre hozott parlamenti választás után felálló szlovák kormány és a magyar kabinet közötti viszonyt nagyban az fogja meghatározni, hogy melyik koalíciós párt adja majd a külügyminisztert. Arra emlékeztet, általában a választáson győztes párt szokta betölteni ezt a posztot, de volt már rá példa, hogy a legerősebb formáció lemondott erről. Itt érdemes megjegyezni, hogy a legutóbbi felmérések kivétel nélkül azt mutatják, hogy a Robert Fico vezette Smer nyeri majd a választást. Hangácsi szerint sem Orbán, sem Szijjártó kijelentései nem jelentenek majd akadályt az előtt, hogy a magyar kormány és egy esetlegesen a Smer részvételével megalakuló kabinet olyan szövetségre lépjen, mint amilyet a legutóbbi Fico-kormány idején láthattunk. „Egyszerűen csak az lesz, hogy Fico le fog csapni olyan labdákat, amelyek Szlovákia Magyarországgal kapcsolatos történelmét firtatják” – tette hozzá az elemző. Hangácsi szerint a mostani szlovákiai választási kampányban ezzel együtt sem kell arra számítani, hogy a klasszikus magyarkártya előkerülne. „Az Orbán-kártya viszont nagy valószínűséggel előkerül” – tette hozzá azzal, hogy ezzel azok a pártok élhetnek majd, akik nemzetközi kontextusba merik helyezni a kampányukat.

Meddig tart valójában?

Takácsy Dorka szerint továbbra sem látjuk előre pontosan, hogy valójában meddig is fog tartani a háború. „Vannak azért olyan változók, amik érdemben befolyásolhatják az aktív harci cselekmények időtartamát. Késő ősszel várhatóan ismét befagynak a frontvonalak, hiszen elérkezik az »úttalanság«, az ún. razputyica időszaka, amikor a terület nehéz járművekkel áthatolhatatlan sártengerré válik. Hosszabb távon viszont többek között a hadviselő felek motivációja, a lőszerellátottság, a behívható és az ő kiképzésükre alkalmas emberek száma mind olyan dolog, amiben bármilyen változásnak hatása van a harctéren zajló folyamatokra. És akkor a politikai tényezőkről még nem is ejtettünk szót: jövő májusban az Orosz Föderációban elnökválasztás lesz, és belátható időn belül Ukrajnában is. Ez mindkét félre nyomást helyez, ami nagyban befolyásolja, milyen döntéseket hozhatnak meg és mit nem” – magyarázta Takácsy.

Oroszország háborúja

Lapunk arról is folyamatosan tudósít, hogy az ukrán hadsereg különböző támadásokat, elsősorban robotrepülőgépekkel végzett bevetéseket hajt végre Oroszország területén. Felmerülhet a kérdés, hogy az ilyen lépések vajon a háború továbbterjedéséhez vezetnek-e. „Nem látok arra utaló jeleket, hogy a jelenlegi méretű és mennyiségű orosz belföldi területre irányuló ukrán támadás érdemben eszkalálná a konfliktust. Bár az invázió megindulását követően Ukrajna, főként partnerei nyomására, sokáig nem támadott Oroszországon belüli célpontokat, azért korábban is volt példa ennek az ellenkezőjére. Például az oroszok által sajátjuknak tekintett Krímet a Krasznodari kerülettel összekötő kercsi híd elleni első, tavaly októberi támadást ugyan sokáig nem vállalták magukra az ukránok, a múlt héten mégis megtették. Változtatott ez valamin? Nem igazán” – mutatott rá a szakértő.