Összefoglaló: alig kezdődött el az iskola, máris országos bombariadót jelentettek

Az iskolák a hajnali órákban kapták a fenyegető üzeneteket. Šutaj Eštok elmondása szerint a rendőrség már kora reggel készenlétben volt, minden iskolával felvették a kapcsolatot, és minden épületet átkutattak. A belügyminiszter azt ígérte, keményen fellépnek majd az elkövetők ellen.

Az ügyet a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) átszervezésével létrejövő, frissen alakult Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal (ÚBOK) vizsgálja. A tárcavezető hangsúlyozta, terrorcselekménynek minősítették az esetet, így akár 25 év börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság.

Rastislav Polakovič országos rendőrfőkapitány-helyettes a jelenleg is zajló nyomozásra való tekintettel nem akart bővebb részleteket árulni, mindössze annyit mondott, hogy a hatóság ellenőrzi a digitális nyomokat és próbálják azonosítani a lehetséges elkövetőket.

Meg lehet előzni?

Idén májusban már történt egy hasonló eset, akkor azonban több mint ezer iskola kapott fenyegető üzeneteket, így szinte az egész országban leállt az oktatás. A bombariadók később is megismétlődtek, és nemcsak iskolákban, hanem boltokban, bankokban, bíróságokon és egyéb intézményekben. Kiderült, hogy az esetek egy részében hazai fiatalok követték el a bűncselekményeket, akik jó poénnak tartották a fenyegetéseket, de arra is akadt példa, hogy külföldi személyek álltak az üzenetek mögött. Polakovič a friss események kapcsán egyelőre egyik lehetőséget sem zárta ki, tekintettel a nyomozás korai szakaszára.

Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter kiemelte, az utóbbi hónapokban a belügyminisztériummal együttműködve igyekeztek mindent megtenni, hogy elkerülhetővé váljanak az ehhez hasonló bűncselekmények, de fontos különbséget tenni az elkövetők kiléte között. Ha hazai fiatalokról van szó, akkor a tárcavezető szerint a hatékonyabb kommunikáció segíthet a megelőzésben.

„Ha a gyerekeknek egyszerűen nincs kedve iskolába menni, vagy egyéb, teljesen felesleges indokok miatt követnek el ilyesmit, figyelmeztetni kell őket, hogy tönkreteszik az életüket. Itt súlyos dolgokról van szó, előttük pedig ott áll az egész élet. Sajnos a múltban is bebizonyosodott már, hogy az elkövetők diákok voltak. Ez lenne a fő üzenet a szülőkkel és a gyermekekkel való kommunikáció során, hogy ne tegyék tönkre a jövőjüket”

– fogalmazott az oktatási miniszter, hozzátéve, ha viszont külföldről érkező, hibrid fenyegetésekről van szó, azok ellen nagyon nehéz védekezni, és ilyen esetben teljesen máshogy kell eljárni.

Drucker továbbá arról is beszélt, a májusi támadás óta kidolgoztak különféle válságkezelési útmutatókat a bombariadók és egyéb fenyegetések esetére. A minisztérium honlapján elérhetők a dokumentumok az igazgatók és a tanárok számára arról, hogyan lehet megelőzni az efféle támadásokat, hogyan kell viselkedni például egy evakuáció során, illetve hogyan lehet kezelni a pszichológiai megterhelést a gyermekeknél.

Lucia Kurilovská (Hlas) belügyi államtitkár hétfőn, éppen egy nappal a bombariadó előtt számolt be arról, hogy megerősítették a biztonsági intézkedéseket az iskolákban. Az imént említett útmutatók mellett minden alap- és középiskolába küldtek egy kérdőívet, amellyel felmérik, milyen intézkedésekre van szükség az egyes intézményekben a gyermekek védelmének megerősítésére. Az államtitkár elmondása alapján szeptember végéig minden egyes kérdőívet kiértékelnek, majd ezek alapján konkrét segítséget is nyújtanak az iskoláknak a biztonság fejlesztésére.

Az ellenzék számonkér

Peter Pellegrini köztársasági elnök a közösségi oldalán reagált a fejleményekre. Mint írta, felháborodással fogadta a hírt, hogy a tanévkezdés utáni napon valaki azonnal ekkora stresszt okozott a diákoknak, a tanároknak és a szülőknek. Szerinte az elkövető vagy nincs tisztában a tettei súlyával, vagy mélyen megveti a tanárok és a rendőrök munkáját.

„Bízom benne, hogy a rendőrség mindent megtesz az elkövető kilétének felderítése és a megérdemelt büntetés kiszabása érdekében”

– üzente az államfő.

A KDH kiemelte, a fenyegetések miatt a tanároknak ismét azzal a dilemmával kellett szembenéznie, hogy a rendőrségi átkutatás után folytassák-e a tanítást, vagy inkább hazaküldjék a gyerekeket. A kereszténydemokraták szerint a diákok már épp elég időt töltöttek az iskola falain kívül a koronavírus-járvány miatt, éppen ezért az állam nem engedheti meg, hogy az ilyen primitív kibertámadásokkal az elkövetők a gyerekek jövőjével hazárdírozzanak.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) vezetője úgy véli, Robert Fico (Smer) miniszterelnöknek össze kellene hívnia a biztonsági tanács ülését a kialakult helyzet miatt. Hozzátette, Pellegrini is felszólíthatná a kormányfőt, de ő sem cselekszik.

Jurja Krúpa, az SaS parlamenti képviselője pedig a belügyminisztériumot bírálta, amiért az utóbbi hónapokban nem tettek meg mindent a hasonló helyzetek elkerülésére. Krúpa a Szlovák Információs Szolgálatot (SIS) és Maroš Žilinka főügyészt is felelősségre vonta, illetve jelezte, a pártja egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását fogja kezdeményezni.

Žilinka egyébként szintén reagált a történtek kapcsán, a Facebook-oldalán azt írta, a gyermekek bombariadóval való traumatizálása egy olyan galád cselekedet, amely megalkuvást nem tűrő választ fog kiváltani a bűnüldöző szervek részéről.