Országos konferenciát tartott a Kerekasztal

Az idei eseményt Komáromban rendezték meg pénteken és szombaton, október 26-án és 27-én. Az ernyőszervezetként működő intézményébe idén 104 szlovákiai magyar civil szervezet jelentkezett.

A konferencia első napja a komáromi Selye János Gimnázium aulájában került megrendezésre. Ezen a nyitott napon a szlovákiai magyar felsőoktatás és a közelmúltban lezajlott “Ki a magyar?” vita voltak a legfőbb témák. A rendezvényen Komzsík Attila, a nyitrai Konstantin Filozófus egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja és Csiba Péter, a Selye János Egyetem rektorhelyettese is előadott. Komzsík elmondta, hogy a szlovákiai magyar felsőoktatásnak meg kell határoznia, milyen lesz a társadalmi szerepvállalása, mi a célja. Az előadásokon elhangzottak a felsőoktatás és az ifjúságpolitika legfontosabb kérdései, mint a piacképes képzések biztosításának módja, vagy a fiatalok jövőképének, identitásának kérdése is. Szintén az identitás témájával foglalkozott a “Ki a magyar?” vita. A hazai sajtóban lezajlott diskurzusban a szlovákiai magyar értelmiségiek írták le véleményüket a témában. A konferencián a vita eredményeit összegezték, de az tovább folyik a kerekasztal weboldalán és az Új Szó hasábjain. A konferencia második napján, mely már a komáromi Tiszti Pavilonban zajlott Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője beszámolt a szervezet éves tevékenységéről. A közelmúltban a magyarokat képviselő politikai pártok és a Kerekasztal megállapodott a szlovákiai magyar alapdokumentumban. A konferencián, most ehhez a dokumentumhoz képest továbblépés történt, hiszen az egyes szervezetek a konkrét tennivalók meghatározása felé mozdultak el. Öllös László politológus, egyetemi oktató szerint a dokumentum valóban a minimumot tartalmazza, tehát azt, amiből nem lehet elhagyni semmit. Meg kell határozni azokat a körülményeket, melyek között a megfogalmazott célok megvalósulhatnak és a civil szférának ellenőriznie kell az egyezmény betartását. Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője a kisebbségi minimum gyakorlatba ültetésében a politikai képviselet felelősségét hangsúlyozta. A dokumentum megvalósításához civil összefogásra, valamint a politikai pártokkal való közös munkára van szükség, hiszen ez utóbbiaknak is elemi érdekét képezik a megfogalmazott célok - mondta Tokár. A dokumentum tartalma és elfogadásának mechanizmusa komoly vita tárgyát képezte. Néhányan elégedetlenségüket fejezték ki a minimummal és annak elfogadási folyamatával kapcsolatban. A Kerekasztal Koordinációs Bizottságának tagjai azonban már korábban megismerték, miként zajlott a Kerekasztal, az MKP és a Híd közti egyeztetés, a jövőben pedig sűrűsödni fog a tagszervezetek felé irányuló kommunikáció. Az alapdokumentum tartalmazza a szlovákiai magyar önkormányzatiság alapelveit is, melynek konkrét törvénytervezetbe öntött formáját Fiala-Butora János (A Kerekasztal jogásza és a Harvard egyetem munkatársa) ismertette. A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet elkészítését társadalmi vita előzte meg. Fiala elmondta, hogy a vitában felmerült pontok közül pontosan melyeket tudták integrálni a tervezetbe. Így az oktatási, és a kulturális önkormányzatiság, vagy az alkotmányos és a nyelvi egyenlőség bekerült a dokumentumba. A területi alapú önkormányzatiság kapcsán elhangzott, hogy olyan esetben kell ezt az elvet alkalmazni, amikor azt a valós helyzet indokolja. Ilyen például a régiók gazdasági önrendelkezése. A nyáron megalakult a Kerekasztal gazdasági bizottsága is. A kezdeményezés a szlovákiai magyar közösség gazdasági érdekérvényesítését szeretné szakmai alapokra helyezni. A munkacsoportot bemutató Antalík Imre közgazdász, egyetemi tanár az előadásának az "Élhetőbb országot!" jelszót adta, valamint bemutatta a bizottság működési keretrendszerét. A jövőben régió konkrét gazdasági problémákra szeretnének szakmai megoldásokat nyújtani. A munkacsoport a régiófejlesztési ügynökségek képviselőit is bevonja a tevékenységébe.  Gyurgyík László demográfus a 2011-es népszámlálás eredményeit elemezte, melyeket a közelmúltban térképeken is ábrázoltak a Kerekasztal szakemberei. A vizualizáció világosan mutatja, hogy a nyelvhatáron és a nagyobb városokban jelentős mértékű az asszimiláció. Gyurgyík a népszámlálási adatok ismertében elmondta, hogy a nemzetiséget nem megjelölő emberek aránya a magyar falvakban alacsony volt, ám például Kassán kiugróan magasnak mutatkozott.A konferencián átadták a Civil-díjat, melyet Žák-Malina Hedvigenek és Roman Kvasnicának ítéltek oda. Petőcz Kálmán emberjogi szakértő előadásában az alkotmányos keretekről és oktatásügyről beszélt. Elmondta, hogy az oktatás átalakítását az ENSZ gyermekjogi egyezményeire kell alapozni, erre kell hivatkozni, hiszen ezt Szlovákia elfogadta. A magyar nyelvű közoktatás problémái hosszabb diskurzus témáját képezték. Felmerültek a pedagógusképzés problémái is, mint például az, hogy az egyetemek nem készítik fel a szlovák nyelvet oktató tanárokat arra, hogy miként oktassanak nem szlovák anyanyelvű diákoknak szlovák nyelvet. Ezek mellett az iskolahálózat, a tankönyvek, valamint az oktatási rendszer egyéb kérdései is terítékre kerültek. A konferencián elhangzott az az igény, hogy a Kerekasztal foglalkozzon az oktatás problémáival és kihívásaival is. Az elmúlt időszakban nagy közérdeklődés követte a civil szféra nyelvhasználati jogok érvényesítése érdekében indított kezdeményezéseit. Így a konferencia egyik fontos témáját a magyar nyelvhasználat szlovákiai állapota adta. A témában Boldoghy Olivér adott elő. Említette a komáromi kórház magyar feliratának esetét, amikor az egészségügyi intézmény civil nyomásra kényszerült a “Kórház” felirat kihelyezésére. Erre egyébként törvény is kötelezi. Bemutatta még a "Fontos vagy!" mozgalmat, amely a gazdasági szférát igyekszik arra motiválni, hogy a szlovák mellett a magyar nyelvet is használja. Felmerült még a vasúti kétnyelvűség ügye is. Ennek megvalósulására, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia - Dvojjazyčné Južné Slovensko aktivistáinak akciója nyomán, A. Nagy László ígéretet adott. Az ígéret megvalósítására azonban az anonim aktivisták állomásfelújítása után több hónappal sem került sor. A Kerekasztal további társadalmi vitákat készül beindítani, például az oktatás, vagy a szociális ügyek témájában. Az év folyamán a további tevékenységről a Koordinációs Bizottság, illetve a szóvivő fog beszámolni.