Nem vezetett önkritikához a szavazatvesztés

Mintegy háromezerrel kevesebb szavazat az MKP-ra, és több mint hatezerrel kevesebb a Hídra, országos átlagon aluli részvétel a magyarlakta területeken. Ez a 2016-os parlamenti választások magyar vonatkozású mérlege. Több mint egy héttel az események után a két párt ma egyeztet, mindketten a másikat okolják a választások előtti együttműködés elutasítása miatt. Bár az MKP elnöke, Berényi József kudarcát beismerve lemondott, a választások után több helyen is inkább csak sikereiről beszélt. Forró Krisztián, a párt kampányfőnöke szerint igazán sikeres kampányról nem lehet beszélni, mert az MKP nem jutott a parlamentbe, „el kell viszont ismerni, hogy ami a kampány dinamizmusát, újszerűségét illeti, jól szerepeltünk”.   „Nagy hangsúlyt fektettünk a mozgósításra, és ott, ahol ez mintaszerűen el lett végezve, nagyon jó eredményt hoztunk – mondta lapunknak Forró. – Példaként említeném a Galántai, a Szenci és a Nyitrai járást, ahol 19–28%-kal nőtt az MKP-ra leadott szavazatok száma a 2012-es választásokhoz képest. Galántán 1230 szavazattal kapott többet az MKP, mint négy évvel ezelőtt.” Forró nem a kampányban látja az alacsony részvétel fő okát. „Tény, hogy az egység hiánya demotiválja a polgárokat – mondta az MKP politikusa. – Az emberek csalódottak, hogy a magyarságot képviselő politikusok nem tudnak megegyezni. A csalódottság pedig közönyhöz vezet” – mondta az Új Szónak Forró. Önkritikát a napokban gyakorolt első alkalommal a párt, de inkább csak apró technikai hibák kerültek szóba: Menyhárt József a Pátria rádiónak nyilatkozva elismerte, hiba volt éjszaka SMS-üzenetekkel bombázni a választókat. Szavait ugyanitt Berényi József exelnök is megerősítette. Solymos László, aki a Híd kampányát vezette, a többi kisebb párt részéről tapasztalható támadásokat is okolja a szavazatvesztés miatt. „Ha az OĽaNO, az SaS és az MKP nem támadott volna bennünket, lehet, hogy mindenki több szavazatot szerzett volna – mondta lapunknak Solymos. – Végig program- és értékorientált kampányt folytattunk. Valószínűleg a társadalomban uralkodó hangulat vezetett oda, hogy vannak pártok, melyek hozzánk hasonló kampányt folytattak, ennek ellenére nem kerültek be a parlamentbe.” Solymos hozzátette: a párt kampányüzenete „nem jött át”. „A Híd kampányára rányomta a bélyegét az is, ami Dél-Szlovákiában történt – állítja Solymos. – Újfent nagyon kemény sárdobálás volt. Ennek eredménye az, hogy mindkét párt (azaz a Híd és az MKP) rontott, az embereknek elment a kedve a szavazástól. A kampány során mi azt hangoztattuk, hogy Dél-Szlovákiának egy erős pártra van szüksége, melynek van egy nagyon jó programja. Ha ezt meg tudja valósítani, akkor Dél-Szlovákiának tud segíteni. Ez volt az üzenetünk, ami valószínűleg nem jött át.” Solymos elismeri, a kampányra rányomta a bélyegét, hogy a Híd nem határolta el magát a Smerrel való együttműködéstől, bár, mint megjegyezte, azt kell megnézni, „mivel állunk szemben most”. Lampl Zsuzsanna szociológus szerint a politika iránti közömbösség nem új jelenség. „Nem is annyira a politika iránti, mint inkább a politikusok iránti közömbösség a jellemző” – véli Lampl, aki szerint többet kell nyújtani a jó kampánynál. – A kampány ma már kevés. A kampányidőszakok között vannak hétköznapi időszakok is, és nem elsődlegesen a kampány a meghatározó.” (ie, szalzo)