Nem korlátoz a tervezet

A minisztérium állásfoglalása szerint a módosítás nem csökkenti az alkalmazottak eddigi jogait, csak a szociális partnerek megegyezésén múlik, milyen plusz jogokhoz, támogatásokhoz juthatnak a dolgozók. A jobb bérviszonyokat, a kedvezőbb munkafeltételeket a kollektív szerződés állapíthatja meg. Ez tartalmazhatja a lelépő összegét, a betegállomány időtartamát. Ezzel nő a munkavállalók képviselőinek hatásköre, feladatuk súlya. A módosítás mindenki számára egységes 5 hét szabadságot biztosít.

A módosítás a szerződéskötés szerepét erősíti a munkajog területén. Egyedül a szerződő feleken múlik, hogy megegyeznek-e próbaidőben, és ha igen, hány hónapban szabják meg a hosszát. A módosítás figyelembe veszi a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal észrevételét, mely szerint olyan munkahelyeken, ahol betanításra van szükség, a három hónapos próbaidő rövidnek bizonyulhat. Nem igaz a szakszervezetek állítása, mely szerint a módosítás lehetővé teszi az indoklás nélküli felmondást a határozatlan időre kötött munkaszerződések esetében. A határozott időre szóló szerződések esetében az idő előtt elbocsátott alkalmazottnak az átlagbére arra az időre jár, amíg a szerződés szólt. Ez a megoldás a kor követelménye – állítja a minisztérium. A tömeges elbocsátások esetében megmarad a jelenlegi szabályozás.

A módosítás ugyan két hónapban határozza meg a minimális felmondási időt, a munkaadó és a szakszervezetek azonban a kollektív szerződésben ezt meghosszabbíthatják.

A módosítás nem rontja a munkabiztonságot. A biztonsági előírások betartását az állam vállalja magára, a munkafelügyelőség látja el. Az alkalmazottak képviselőinek továbbra is megmarad az általános ellenőrzés joga, a módosítás csak megszünteti az állam által fizetett, felesleges kettős ellenőrzést.

A módosítás nem csökkenti a szakszervezetek jogait, joguk lesz kollektív szerződést kötni, megmaradnak ellenőrzési hatásköreik. Ha az adott munkahelyen alkalmazotti tanács is működik, a szakszervezeteknek megmarad a kizárólagos joguk a kollektív szerződés megkötésére és megmarad a joguk a vállalat irányítására vonatkozó információkra is. A bérezés feltételeit csak akkor szabhatja meg a munkaadó a munkahelyi rendtartásban, ha azt nem tartalmazza a kollektív szerződés. A munkahelyi rendtartást csak az alkalmazottak képviselőjének beleegyezésével adhatja ki a munkaadó.

A munkatörvénykönyv módosítástervezete nem ellentétes az alkotmánnyal. (lpj)