<p>A munkaerőpiac legnagyobb problémája már évek óta a tartós munkanélküliség. Az állam a legtöbb pénzt mégis a rövid távú munkanélküliség csökkentésére költi.</p>
Nem a leginkább rászorulókat támogatja a kormány
A mintegy 294 ezer munkanélküli csaknem fele, 146 ezer ember több mint egy éve nem dolgozott, vagyis tartósan munkanélküli. Ezek közül is szinte minden másodiknak – 64 ezer munkanélkülinek – több mint négy éve nem volt munkája. A tartós munkanélküli átlag 7300 eurójába kerül az államnak, miközben a munkanélküliség átlag 5,2 évig tart. Rengeteget megtakaríthatna az állam, ha sikerülne csökkenteni a tartós munkanélküliség hosszát, egy átlagos munkanélküli ugyanis – 2,6 évet számítva – „mindössze” 2300 euróba kerül.
A Pénzpolitikai Intézet (IFP) és a szociális ügyi minisztérium analitikai központjának elemzése szerint azonban az állam mégsem a tartósan munkanélküliek számát akarja csökkenteni, ezt mutatja ugyanis a munkaügyi hivatalok költségvetésének elemzése. A leginkább támogatott foglalkoztatáspolitikai eszközök (átképzések, aktivációs munkák stb.) nem az elsődleges célcsoportokat célozzák, és nem egyeznek más országok gyakorlatával sem. „A támogatások jelentős részét, mintegy 60%-át a rövid távú munkanélküliekre fordítják, a nehezebben alkalmazható, tartósan munkanélküliekre csak mintegy 40% jut – áll a elemzésben. – Túlsúlyban van a munkahelyek létrehozásának támogatása, és elmarad a képzési és tréningprogramok finanszírozása.”
Ráadásul az sem hatékony eszköz, amivel jelenleg az állam a tartósan munkanélkülieket segíti. Az elemzők szerint ugyanis az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül mindössze egy támogatja ezt a csoportot: a közmunkaprogram. Ennek azonban nincs meg a várt hatása, nem képes visszavezetni az állástalanokat a munkaerőpiacra.
„A közfoglalkoztatás támogatása nem tűnik sikeresnek a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása szempontjából, a közmunka inkább a szociális politika egyik formájaként jelentkezik” – állítják az elemzők. Vagyis tartós munkát nem szavatol a programban résztvevőknek, viszont legalább bizonyos bevételt hoz a legszegényebbeknek. Ezzel érvel a szociális ügyi minisztérium is, ezért nem akarja megszüntetni a programot.
A munka-, szociális és családügyi hivatal az egyik legnagyobb állami intézmény. Évente mintegy 1,5 milliárd eurót költ el, aminek a túlnyomó többségét, közel 80 százalékát a szociális segélyek teszik ki. A munkanélküliség elleni intézkedésekre csak 8,8 százalék jut.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.