„Nélkülünk nincs kormányváltás”

Az utóbbi hónapokban elég láthatatlan volt az MKP. Nem kevés ez egy veszélyzónában lévő párttól néhány hónappal a választások előtt?
Csak önöknél vagyunk kevésbé láthatóak, máshol nem. Óriásplakátjaink nincsenek, ennek részben költségvetési okai vannak, de nem csak az: mi a közvetlen kapcsolattartás hívei vagyunk. A hétvégén négy rendezvényen voltam egy nap, a kollégák ugyanezt végzik. Nagyon sok emberrel sikerült találkozni, és ezek nem haknira behívott emberek voltak.

Mik azok a fő eszközök, amelyektől azt várják, hogy megugorják az 5%-os bejutási küszöböt?
Nem önöktől, mert tudjuk, hogy nem fognak segíteni.

Nem feladatunk, hogy bárkinek is segítsünk.
Csak akkor másokkal szemben is tehetnék ugyanezt.

Így járunk el.
Nem úgy látjuk. Szerintem a közvélemény nagy része sem így látja. A közvetlen kapcsolattartás lesz a döntő a választásokon. Az a politikai hakni, ami az elmúlt időszakban még működött – hogy meghívunk magyarországi előadókat, majd a nekik köszönhető telt ház előtt elmondjuk a véleményünket –, ennek az ideje már lejárt. Egyáltalán nem biztos, hogy azok az emberek, akik oda bemennek, az ott hallottak alapján fognak szavazni. Ma már nem jön el a választó a politikushoz, ez fordítva működik, ezt pedig kőkeményen betartjuk, és a jelöltektől is ezt várjuk el. Senkit sem fogunk zaklatni, csak azzal váltunk pár szót, aki hajlandó velünk szóba állni. Kint leszünk az utcákon.

A kampánytechnikai eszközöktől elvonatkoztatva mi az az elem, ami az MKP-t 5% fölé viheti? Kétszer 109 ezer szavazattal végzett a párt, ami nem kevés, de kevesebb volt a szükségesnél. Mitől jöhet plusz 10–20 ezer szavazó?
Nekünk külön erőt ad az, ami az elmúlt négy évben történt. Mind a megyei, mind az államfőválasztásnál, az EP-, sőt a helyhatósági választásoknál is a közvélemény-kutatások folyamatosan rosszabb támogatottságot mértek nekünk, mint ami végül az eredmény lett. Természetesen minden választás más, viszont mindig – ezt igazolni tudjuk számokkal – rosszabb volt az előrejelzés. Ami a témákat illeti: két alappillére van a programunknak. Az egyik Dél-Szlovákia gazdaságának fejlesztése, a másik pedig a magyarság megmaradása. Ez a két téma érinti leginkább az embereket. Emellett új téma a terrorizmus-ellenes harc és a migrációs krízis, valamint az oligarchák helyzete az országon belül. A választókkal való találkozókon is ezek a témák merülnek fel a legtöbbször.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"210858","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"360","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Tavaly mutatták be autonómiakoncepciójukat…
Önök így használják, mi területi önkormányzatot mondunk.

Jó, a teljes címe alapján A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei. Azóta, hogy ezt tavaly bemutatták, nem sokat hallottunk felőle. Szerveztek róla vitákat, tárgyaltak politikai pártokkal róla?
Azért hallani felőle. Az önök főszerkesztője is etnikai gettóként említette a javaslatunkat. Többször is. Szerintünk nem etnikai gettó, mert akkor az Új Szó szerkesztősége is az, hiszen ott is csak magyarok vannak. Nem gondolom, hogy ez egy etnikai gettó lenne. A magyarok aránya 70, a szlovákoké 30% lenne abban a régióban, ami a területi önkormányzatiságra vonatkozik. Ötven helyen mutattuk be a koncepciót. Nincs körülötte cirkusz, ez igaz. Hála Istennek, a szlovák pártok közömbösen állnak a témához az utóbbi időben. Talán azért hallani erről kevesebbet.

Miért baj egyébként, ha a hosszú nevet egyszerűsítve autonómiakoncepciónak nevezzük? Szégyenkezik az MKP az autonómia szó miatt?
Egyáltalán nem. De az autonómia mást jelent szlovák és a magyar környezetben. A szlovákban erőszakos határváltoztatást, a magyarban azt, ami, területi önkormányzatiságot.

De mi magyar környezetben használjuk.
De a fordításnak köszönhetően félreértelmezhető lehetne. Ezért használjuk a területi önkormányzatiság kifejezést, mert ezt jelenleg nem azonosítják a határmódosítással.

Megkerestek ezzel kapcsolatban szlovák pártokat, hogy beszéljenek erről?
A választások előtti programegyeztetésnél ez a téma felmerült, próbáltuk elmagyarázni a fogalmat. Nem nehéz: abban a pillanatban, hogy nem autonómiáról beszélünk, s ez a decentralizáció egyik változata, lehet róla vitázni. Túl messze nem jutottak ezek a megbeszélések, ez a téma sem. A szlovák politikusok arra voltak kíváncsiak, hogy autonómia vagy sem. Amikor azt hallották, hogy területi önkormányzatiság, akkor beszélhettünk róla. Idáig jutottunk.

A koncepció mennyire lesz feltétel a kormánytagsághoz?
Egy koalíción belül meg kell kötni a megfelelő kompromisszumokat. Ott látok előnyt az előrelépésre, hogy a legtöbb szlovák ellenzéki politikus már hajlik a másfajta decentralizáció felé. Itt meg tudjuk keresni a közös nevezőt. Tisztában vagyok azzal, hogy a koncepcióban foglaltak az ideális esetet jelentik a magyarság számára, de már előrelépés lehetne az is, ha egy más regionális elosztás jönne létre, kiindulva a mi koncepciónkból is. A cél egy olyan eredmény kialakítása, ami kedvezőbb a mai helyzetnél. Ma egyetlen megyében sem tudunk kormányozni, annak ellenére, hogy a magyarság 9–10%-a ennek az országoknak a lakosságának. Ez egy negatív dolog: kell, hogy az emberek lássák, hogy egy magyar ember kiegyensúlyozottan, demokratikusan tud vezetni egy megyét. Ha ez nincs, akkor a magyarság egészének presztízse kisebb. Ebből a szempontból is jobb lenne egy másfajta decentralizáció.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"210859","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"336","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Az MKP kivel képzeli el a választások utáni együttműködést?
A néppárti tagságunkból adódóan kötelező, hogy a néppárti tagpártokkal működjünk együtt, amennyiben erre lehetőség van. A többit a számok adják.

A számok azt fogják adni, hogy a Smer nyer. Várhatóan nem lesz meg külön a kormánytöbbségük, így szükségük lesz egy, maximum két koalíciós partnerre. Ha az MKP bejut, jelölt lehetne. Ha bejutnak, s két nappal később Robert Fico idecsörget, hogy koalíciós ajánlatot tegyen, mi lesz a válaszuk?
Ebben a pillanatban nélkülünk a kormányváltás nem kivitelezhető. Ha valaki azt akarja, hogy Robert Fico ne kormányozzon, az szavazzon ránk. Ha elérjük az 5%-ot, akkor lesz esélye a váltásnak. Amennyiben kormányváltásra lesz esély, mindent meg fogunk tenni azért, hogy erre sor kerüljön. Az ellenzék erre képes lehet, többször volt már erre alkalom. Kétszer sikerült, egyszer, Iveta Radičová ideje alatt csak másfél évig tartott ez a kísérlet. Ebből mindenki tanulhatott a jobboldalon, bízom benne, hogy bölcsebben fognak hozzáállni. A cél az, hogy ne Fico kormányozzon. Ha egy partnerre lesz szüksége, mi nyilvánvalóan a jelöltlista legvégén jövünk. Sokkal közelebb van az SNS, a Most-Híd vagy a KDH ehhez a lehetőséghez.

Ez azt jelenti, hogy nemmel válaszolna erre a felkérésre?
Igen.

Ha lesz esély a jobboldali kormányra, akkor a felmérések alapján csak Matovičék, Sulíkék segítségével. Ugyanakkor a jobboldalon is különböző vélemények vannak ezzel kapcsolatban, sokak szerint Igor Matovičcsal nem lehet kormányozni. Róluk mi az MKP véleménye?
Épp erre utaltam, sokan tanultak a Radičová-kormány bukásából. Másképpen állnának a kormányzáshoz. Mi egyetlen ellenzéki erőt sem zárnánk ki az együttműködésből, de az elején alaposan tisztázni kellene a játékszabályokat arra a négy évre. Tény és való, hogy Matovič egy nagyon furcsa jelenség, nyilván ő a legproblematikusabb. De ha választani kell, hogy egy oligarchák által irányított kormány vagy egy rebellissel kiegészített kormány, akkor inkább az utóbbit választanám.

Vannak olyan témák – az ön által említett terrorizmus elleni harc vagy a migránskérdés –, amelyekben bizonyos egyetértést látni a Smer-vonal és az MKP egyes kijelentései között is. Mi az MKP álláspontja arról, hogy a Smer meg fogja támadni a kötelező kvótákról szóló uniós döntést?
Nem szűkíteném le a nézetazonosságot Robert Fico felé. Orbán Viktor és a V4-es felé is érvényes ez. Mi ebből nem lógunk ki: tény és való, hogy kvótaellenesek vagyunk. Helyesnek tartjuk azt, ha ezt a kérdést ezen az úton is megtámadja a kabinet. Mindegy, hogy ki van kormányon, ez a mindenkori kabinet dolga.

Múlt héten nyilatkozták, hogy a kvótaellenes petíciójukat 12 ezren már aláírták, a Fidesz is indított egy hasonló akciót, ott már 750 ezer aláírás gyűlt össze. Összehangolták ezt az akciót a Fidesszel?
Nem. Mi hamarább, már októberben kezdtük. Valószínűleg mi inspiráltuk a Fideszt ebben a témában. Különböző fórumokon találkozunk, tájékoztattuk őket, hogy ilyen petíciót indítottunk. Szemmel láthatóan felcsillant a szemük, amikor ezt meglátták.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"210860","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"330","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A kvótákat nem támogatják. Milyen megoldás mellé tudnának odaállni menekültügyben? Korábban azt nyilatkozta, Szíriában kell rendezni a helyzetet. Továbbra is úgy néz ki, az ottani háború el fog húzódni. Mi lehet akkor a megoldás?
A menekültek behívása Európába hiba, a menekültek tömeges bevándorlása jelentős gondokat fog okozni. Már most okoz, és ez csak folytatódni fog. Felelősségteljes politikus nem mondhatja azt, hogy ez egy jó, szükséges folyamat. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a Szíriával határos országokban kell tartani a menekülteket. Amíg ott vannak, menekültek, amint a biztonságos országból továbbmegy, már bevándorlónak tekinthető. Különösen akkor, ha válogat az országok közül, hogy hol hajlandó maradni és hol nem. Ez a lehetőség 1956-ban és 1968-ban sem volt. Volt egy lista, hogy melyek a befogadó országok, és az alapján döntöttek az emberek, az adott állam nem volt köteles befogadni az illetőt. Ezt azért is tudom, mert egy 56-os menekültnél laktam Amerikában, amikor ott tanultam, és ő ezt pontosan elmondta nekem. Támogatni kell azokat a Szíriával határos országokat, amelyekben nagyszámú menekült él. Nyilván, akik itt vannak, azoknak helyet kell találni. Az ő hazaküldésük ugyanolyan képtelenség, mint amilyen a behívásuk volt. De ez sajnos megtörtént.

Ki hívta őket ide?
Azt mindenki tudja, hogy Angela Merkel. A német kancellár vezette be a Wilkommenskulturt. Az más kérdés, hogy erre rácsatlakozott az embercsempészet, ebben jó üzlet van. Ezek a szerencsétlen helyzetbe jutott emberek az utolsó pénzüket is odaadják annak, aki azt ígéri, hogy Németországba juttatja őket. Már nyáron Pásztor István, a VMSZ elnöke azt mondta, hogy a Vajdaságban megszűnt a bűnözés, mert minden bűnöző embercsempésznek állt – kevésbé veszélyes és jobban fizet.

A parlamentben két hete fogadták el azt a törvénymódosítást, amely lehetetlenné teszi, hogy külföldi pártok Szlovákia területén politikai tevékenységet folytassanak. Tudjuk, honnan indult ki ez a kezdeményezés: a Jobbik nemrég Dunaszerdahelyen képviselői irodát nyitott, majd a Smer átnyomta a parlamenten az ezt megtiltó törvénymódosítást. Hogyan fogadta ezt az MKP?
A szélsőjobb és a neoliberális erők kiegészítik és segítik egymást, mediálisan. A szélsőjobb jön, nyit egy irodát Dunaszerdahelyen, a neoliberálisok pedig nyomban rákattannak, tiltakoznak, tüntetnek. Ilyen szempontból mind a két oldal jól jár. Amennyiben a Jobbik valóban irodát akart volna nyitni, azt megtehette volna EP-képviselőn keresztül, ezt sokkal nehezebb lett volna a szlovák kormánynak törvény által akadályoznia. Mind Szávay István, mind a Jobbik számára a médiafigyelem felkeltése volt a cél, és ez sikerült is nekik.

Idén nyáron röppent fel a hír, hogy az MKP ifjúsági szervezete, a Via Nova még évekkel ezelőtt támogatást kapott a Jobbiktól. A párton belül volt ezzel kapcsolatban valamilyen felelősségre vonási kísérlet?
Csak ismételni tudom magamat: pártelnökké választásom után mindent megtettem azért, hogy a Fidesszel és a KDNP-vel tartsuk a stratégiai kapcsolatot, európai ügyekben a parlamenti pártokkal természetesen van kommunikáció. Több ilyen támogatás nem érkezett, ezt a történetet sikerült lezárunk, a Via Nova számára ma a meghatározó partnerek a Fidelitas és az IKSZ (Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség – a szerk. megj.). És ez így is lesz.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"210861","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Szintén idén nyáron történt, hogy a Jobbik elnöke és alelnöke egy Csemadok-rendezvényen vett részt. Tudjuk, hogy a Csemadok és az MKP nem állnak annyira távol egymástól. Ezt nem vehetjük valamiféle közeledésnek?
Nem MKP-s táborban vettek részt, hanem egy Csemadok által szervezett táborban. Úgy tudom, Bárdos Gyula ezt a megfelelő fórumokon már megválaszolta, nyilván most is készen áll önöknek erre a kérdésre választ adni.

De véleménye csak van róla.
Az előbb a Jobbikról elmondtam a véleményem. Az MKP számára a Fidesz és a KDNP a fő partner, a Jobbikkal nincs semmilyen kapcsolatunk. Érzékelhető, hogy van egyfajta kísérlet minket benyomni a szélsőséges kategóriába, ennek a nyomán született meg a területi önkormányzatiságra az etnikai gettó kifejezés, folyamatos a kísérlet, hogy minket a Jobbikkal összemossanak. De ez nem fog sikerülni.

Mi az elképzelésük arra az esetre, ha nem sikerül a bejutás a márciusi választáson?
A csapat úgy fut ki a pályára, hogy győzni fog. Az 5% elérése a cél. Minden ilyen jellegű kérdés csak március 5-e után indokolt.

Egy évvel ezelőtti interjúnkban nyilatkozta, hogy a 2016-os választás kulcsfontosságú lesz a párt jövője szempontjából. Érzik a párton belül is a kollégái, hogy ez a harc lehet a végső?
Mindenki érzi a választások súlyát. Jelentős az asszimiláció, az elvándorlás. A magyarság jövője egyáltalán nem biztos ebben az országban. Ezért sem értem, hogy miért néznek ki a közösséget befolyásoló intézmények így, ahogy kinéznek. Ha nincs magyar, akkor nincs csemadokos, önöknek nincs olvasójuk, nincs elsős a magyar iskolában. Sokkal nagyobb összefogásra lenne szükség. Egymás segítésére lenne szükség, nem arra, hogy egymás alá vágjunk. Ebben mindannyian hunyók vagyunk, mindannyian a negatív következményeit fogjuk tapasztalni, ha az asszimiláció nem lassul és áll meg. Jelenleg mi vagyunk az egyetlen olyan párt, amely az asszimiláció tényét nem fogadja el, és azt mondja: igenis, lehet rajta változtatni. Ez más, nyugat-európai közösségeknek is sikerült, egyfajta önkormányzati modell átültetésével nekünk is sikerülhetne. Ehhez viszont sokkal nagyobb belső közösségi együttműködésre lenne szükség, mint aminek ma a megtapasztalói vagyunk. Ennek mentén mondom azt, hogy mindenki érzi a választások súlyát, és ez nem csak az MKP szempontjából fontos, hanem a magyarság egésze szempontjából. Mert mindenki látja, hogy a mi választói rétegünk stabil. Azok, akik nem akarnak velünk együttműködni, például a Most-Híd, nem akarja, hogy ez a stabil választói réteg mandátumhoz jusson. Nyilván egy rossz eredmény esetén ennek meglehetnek a következményei, de mi bízunk benne, hogy az 5% meglesz.

Konkrétan hogyan kellene kinézni ennek a nagyobb összefogásnak?
A 2009-es törés után kezdődött egy rendkívül negatív folyamat. Baráti társaságokon, családokon belül alakult ki egy olyan negatív hangulat, ami a mai napig kihat. Azzal, hogy ma megint nincs koalíció, ez csak folytatódik. Egymás legyőzése a cél, nem pedig az asszimiláció, az elvándorlás legyőzése. Bizalmatlanság van, nincs kommunikáció egymás között. A másik lejáratása nagyobb érdem, mint a közös cél megfogalmazása. Ez egy tény.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"210862","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"361","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Ebben a sztoriban az MKP is szórhat hamut a fejére. Az elmúlt 6–7 évben az MKP részéről is voltak hibák, amelyek ehhez a társadalmi, családi töréshez vezettek.
Igen, de épp a listánk összeállítása igazolja, hogy túl tudunk lépni a múlt valós vagy vélt sérelmein. Ezen a listán sok nem MKP-s van, félre tudtuk tenni az esetleges nézetkülönbségeket. Ezzel is igazoltuk azt, hogy az MKP képes közösségi célok alá rendelni a listáját. Ezt meg tudtuk volna tenni mindenkivel, a Most-Híddal is.

Ez a kampányban mennyire lesz jelen? 2010-ben és 2012-ben is az ellenkampány, a másiknak odamondogatás ott volt. Most is megjelentek mindenféle blogbejegyzések arról, hogy Nagy József EP-képviselő hová akar menekülteket „telepíteni”.
2012-ben már nem volt részünkről semmilyen lejárató kampány. Ha egy politikus mond valamit, viselnie kell a következményeket. Rólam is jelennek meg mindenféle bejegyzések. A központi kampányvezetés nem támadó jellegű, 2010-ben megtanultuk a leckét. Most sem ezt fogjuk végezni, nem is erre kíváncsi a felvidéki magyarság, hanem arra, hogy ki hogyan akar a helyzetén javítani.

MKP-elnökként el is tud határolódni a lejárató ellenkampányoktól, konkrétan ettől a legutóbbi esettől is?
Ha egy politikus valamit kimond, az önálló életre kelhet – ez mindkét oldalon megtörténhet. Amennyiben ez a kijelentés nem történik meg, akkor el kell határolódni tőle, ha viszont megtörtént, és nyoma van, akkor az egy más dolog. Ha valaki azt mondja, hogy az asszimiláció nem egy megállítható dolog, és törődjünk bele, akkor erre részünkről kritikus megjegyzések lesznek, amelyektől nyilván nem fogok elhatárolódni. 

(Szalay Zoltán, Mózes Szabolcs)