Nagyon mély a múltnak kútja

Ján Langoš: „Minden 18 éven felüli állampolgár megtudhatja, hogy készült-e róla akta, ha igen, akkor belenézhet saját aktájába.”Dömötör Ede felvételeAz első törvény valójában a Büntető-törvénykönyv módosítása, mely lehetővé teszi az 1989 előtti korszak bűntetteit tagadók, az úgynevezett jáchymovi hazugság elkövetőinek felelősségre vonását. Jelentheti ez azt, hogy a mai kommunista pártot törvényen kívülre helyezik?

Ez a párt tevékenységétől függ; ha osztálygyűlöletet hirdet, akkor igen. Ezen alapult ugyanis a szovjet kommunista párt ideológiája, és a korábbi rendszer állampolitikája is erre épült. Az akkori kommunista retorika leggyakrabban használt kifejezései a „harc”, az „ellenség”, az „ellenfél”, a „megsemmisítés” voltak, amelyek tulajdonképpen hadiállapotra utalnak. Ezeket a régi rendszer saját állampolgáraival szemben használta. Ehhez kapcsolódott a deportáció, lakosságcsere; 1945-től a világban béke volt, de a szovjet blokkban háborús állapot uralkodott; ezek az államok saját állampolgáraikkal álltak háborúban.A törvénnyel a szocializmus a fasizmussal egy szintre került. Elfogadható ez olyan emberek számára, akik évtizedeken keresztül abban a hitben éltek, hogy a nácizmushoz képest egy ártatlan ideológiát valló társadalom tagjai?

Akkor teljes volt az elszigeteltség, az emberek a propaganda hatása alatt éltek. A vasfüggöny légmentesen elzárta őket minden más hatástól. A szocialista rendszer volt az abszolút jó, a jövő társadalma, a kapitalista az abszolút rossz. Erre naponta figyelmeztették az embereket.Az eltelt idő ön szerint elegendő arra, hogy az emberek elfogadják ezt a törvényt?

Az utóbbi években többször megpróbálkoztunk vele. A németeknek 1990-ben, a lengyeleknek és a bolgároknak 1997-ben, a cseheknek tavaly sikerült. Nem véletlen, hogy Szlovákiában a törvény mellett szavazott minden politikai párt képviselője. Habár számunkra, idősebbek számára nehéz szembenézni a múlttal, a fiataloknak szükségük van erre, és mi tartozunk ennyivel gyermekeinknek.A másik elfogadott és visszaadott törvény a titkosszolgálatok mai és jövőbeni munkatársait érinti.

A jelenlegi munkatársakat csak annyiból, hogy egy újabb, immár utolsó ellenőrzésen kell átesniük; a Nemzetbiztonsági Hivatal megvizsgálja azokat az alkalmazottakat, akik a múltban az ŠtB alkalmazottai voltak, és ellenőrzi, alkalmasak-e a szolgálatra. Ez néhány tucat embert érint. Ha megfelelnek a hivatal kritériumainak, teljesítik a biztonsági feltételeket, akkor tovább dolgozhatnak a titkosszolgálat kötelékében. A törvény hatályba lépésétől számítva azonban nem léphetnek a titkosszolgálatok kötelékébe azok, akik tagjai voltak az ŠtB-nek.Ön szerint ez a titkosszolgálatnak is érdekében áll?

Megakadályozza ugyanis, hogy kettősügynökök dolgozzanak a szlovák titkosszolgálatoknál. Szlovákiában még mindig jelen vannak a volt szovjet titkosszolgálat, a KGB ügynökei, akik közül sokan már a maffia szolgálatában állnak. Ez a fő oka annak, hogy a parlament elfogadta a törvénynek ezt a kitételét, mely jelentősen növeli majd a szlovák titkosszolgálat szavahihetőségét.A harmadik törvény a legterjedelmesebb, rendelkezik az 1939 és 1989 között keletkezett titkosszolgálati anyagok összegyűjtéséről, létrehoz egy hivatalt, melynek a feladata lesz ezen iratok kezelése. Mit kell még tudni erről a törvényről?

Kimondja, hogy ez az időszak, az 1939-1989 közötti, az elnyomatás időszaka volt. Emellett létrehozza a Nemzet Emlékezetének Hivatalát, amelynek köteles minden állami és nem állami intézmény, magánszemély átadni a nála lévő azon iratokat, melyeket a Csehszlovákia területén működő mindenkori állambiztonsági szolgálatok készítettek. Pontosan meghatározza, milyen szervekről és milyen iratokról van szó. Emellett begyűjti a KGB és a Harmadik Birodalom titkosszolgálatainak a mai Szlovákia állampolgárairól készített aktáit, és egyben felhatalmazza a kormányt, hogy ezen iratokat kérje az utódállamok kormányaitól. A törvény védi az érintettek, a titkosszolgálatok ügynökeinek és a megfigyelt személyeknek a magánéletét, megtiltja az ilyen tartalmú iratok nyilvánosságra hozatalát.A többi irat nyilvánossá válik.

Minden 18 éven felüli állampolgár megtudhatja, hogy készült-e róla akta, ha igen, akkor belenézhet az aktájába. Ezenkívül mindenki megismerkedhet az állambiztonsági szervek és ügynökeik munkájával.Nyilvánossá teszik az ügynökök listáját?

A törvény kötelezi a hivatalt, hogy a megalakulásától számított egy éven belül tegye közzé – elektronikus és nyomtatott formában – az ügynökök listáját. Az úgynevezett belső ellenség elleni osztályon dolgozók és a besúgók listája mellett nyilvánossá válik valamennyi osztály dolgozóinak névjegyzéke.A jelenleg aktív, volt ŠtB-s ügynököket is felfedik?

Aki alkalmasnak bizonyul a további titkosszolgálati munkára, annak az aktája titkos marad. A szolgálatokkal együttműködő külföldiek neve sem kerül nyilvánosságra.Előfordulhatnak olyan ügyek is, mint amilyen nemrég robbant ki Magyarországon, ahol kiderült, maga a miniszterelnök is titkosszolgálati tiszt volt?

Ez a törvény mindenki számára lehetővé teszi, hogy múltja ismeretében döntsön, alkalmasnak érzi-e magát az adott posztra. A választópolgárokon múlik, megválasztják-e.Mečiarról is nyilvánosságra hozták, hogy Doktor álnéven szerepelt az ügynöklistán.

Két nézet áll szemben egymással. Az egyik azt mondja, hogy fel kell fedni a múltat, mert ezzel megakadályozható a zsarolás, a gyalázkodás, a visszaélések a különböző listákkal, és lehetővé teszi a szabad életet. A másik nézet szerint tragédiát okoz az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala, családok esnek szét, ellenségeskedést szül. Erre rácáfol azonban a lusztrációs törvény életbelépése, akkor semmi ilyen nem történt. Ellenkezőleg, saját tapasztalatom alapján mondom, az utóbbi tíz évben több tucat, lehet, hogy több száz ember keresett meg és köszönte meg, hogy ők maguk tisztára moshatták magukat. A többi posztkommunista államban is hasonlóak a tapasztalatok.A másik kifogás a nyilvánosságra hozatallal szemben, hogy a mai akták már hiányosak. Ön 1990 és 1992 között Csehszlovákia belügyminisztere volt. Tűntek el iratok 1989 után?

Természetesen tűnhettek el, de minden, ami eltűnt, rekonstruálható. Valamennyi iratot legalább három helyen vezettek. Minden megvolt helyi, kerületi szinten és a központi nyilvántartóban is. Ha legalább egy megmaradt, akkor minden rekonstruálható, és ha a nyilvántartók el is vesztek, még mindig marad nyoma az illető tevékenységének más dokumentumokban.Az iratok 1994 és 1998 között sem tűnhettek el? Hiszen akkor is és még ma is a SIS kezeli az ŠtB iratainak többségét.

Valamennyi kópiát, utalást nem lehet eltüntetni. A nyilvántartások több helyen tartalmaznak mindent. Azt is meg lehet tudni, ha eltűnt valami, azt is, hogy ki és mikor tüntette el az aktákat.

Ez azonban óriási anyag, mikorra a lehet mindezt feldolgozni? A hasonló német intézet, a Gauck-hivatal tíz éve dolgozik hasonló munkán, és még nem fejezte be.

A történészek számára tíz év nem nagy idő.A leendő hivatal gyűjtené a nemzetiségi kisebbségek ellen a háború után elkövetett bűntettekről, kitelepítésekről, mészárlásokról szóló iratokat is?

Az adott időszakból mindent gyűjt és mindent feldolgoz. Azt is, hogy ezek a tervek hogyan születtek, ki volt a kigondolójuk, hogyan valósultak meg, hogyan dolgoztak együtt az állami és pártszervek a tömeges deportációk során.A hivatal csak akkor kezdheti meg a munkáját, ha a parlament újra elfogadja ezeket a törvényeket. Ön szerint miért adta vissza őket újratárgyalásra az államfő?

Meg vagyok győződve, hogy elvi szempontból nem ért egyet a törvények tartalmával.A kommunista múltja miatt?

Ezt nem tudom, viszont a hozzáfűzött indoklása szakmai szempontból minősíthetetlen.Várható, hogy meg lesz a szükséges 76 szavazat az elfogadásukhoz?

A júliusi elfogadáskor 82-en igennel szavaztak, kilencen tartózkodtak és csak egy képviselő volt ellene. Szerintem a parlament augusztusban véglegesen elfogadja a törvényeket.