MKP: A társasági adókulcs jelentős megnövelésének káros következményei

Ha szemügyre vesszük, hogy a legnagyobb foglalkoztatók és egyben a legtöbb társasági adót befizetők sorra mind külföldi kezekben levő vállalatok, amelyek teljesítményétől függ az ország államháztartásának egyensúlya (egy kis túlzással persze), akkor a társasági adókulcs négy százalékos megnövelésével nem sok jóra számíthatunk.  Egyrészt a több éve Szlovákiában tevékenykedő vállalatok keletebbre húzódhatnak.  Gondoljunk csak a Samsung, az AU Optronics és mások tavalyi esetére, de végérvényesen a Kassai Vasműben sem állt helyre, korábbi szintre a termelés. A tulajdonosok pedig mérlegelni fognak.  A négy százalékpontos növekedés drasztikus, sajnos a 23 százalékos adókulcs elrettentő lehet.

Másfelől a potenciális befektetőkként számon tartott vállalkozók dilemmáját is végérvényesen megoldhatja az adókulcs jelentős megemelése.  A SARIO vállalkozásfejlesztési állami ügynökség képviselői szerint több mint 80 potenciális befektetővel tárgyalnak arról, hogy Szlovákiában hozzanak létre ipari létesítményeket és ezzel munkahelyek százait, ezreit. A friss hír hallatán az egyik legmeggyőzőbb érvet, a társasági adókulcs térségünkben viszonylag elfogadható mértékét kell kihúzniuk az érvek lajstromáról. A következményeket pedig mindenki el tudja képzelni. Gondoljunk csak az egyik legfrissebb és leglátványosabb potenciális beruházásra, a BMW autógyár telepítésére. A Dél-szlovákiai Kenyhec Miskolccal és egy mexikói helyszínnel verseng a beruházás megvalósításáért. Csúcstechnológia települhetne Kenyhecre, ahol munkahelyek ezrei jöhetnének létre. Ám Magyarországon a társasági adókulcs 19 százalékponton marad. Szlovákia helyzeti előnye az adókulcs jelentős megnövelésével rettentően legyöngül. Hisz a közeli Romániában a társasági adókulcs 16 százalékos, a balti országokban 15 százalékos.

A kormány megtalálhatná az optimális egyensúlyt az adóbevételek megnövelése és az adózó jogi személyek, áttételesen a munkahelyek száma között. Szélsőséges esetben, az adózók számának lecsökkenése folytán a adóbevétel tervezett növekménye sem teljesül. Mert ami bejön a vámon, elveszik a réven. Legvégső esetben a folyamat kárvallottjai a mezei polgárok, a munkavállalók lesznek, mert a társasági adókulcs megnövelésének a következménye a munkanélküliség növekedése lehet. A mai munkahelyek egy része megszűnik, helyettük újak pedig egy ideig nem fognak létesülni. És egyáltalán a kormány felkészült a következményekre, képes lesz a gazdasági szerkezetváltás lebonyolítására? A nagyvállalatok, ipari létesítmények helyett a kisüzemek, kis- és közepes vállalkozók, vidéki farmok lésítésének megfelelő ösztönzésére, vagyis az alternatíva jogi és pénzügyi keretének kialakítására? Ebben maximálisan kételkedem.