Mikor kell adóbevallást tennünk?

Ha alkalmi munkavállalásról szóló szerződést kötünk, diákként legfeljebb heti 20 órát dolgozhatunkTASR-felvételMinden attól függ, hogy a diáknak mekkora összeget sikerült megkeresnie az elmúlt évben. Ha 102 ezer koronánál nem keresett többet, jó esetben egyetlen fillér adót sem kell fizetnie. Az a minimális összeg ugyanis, ami után nem fizettek tavaly adót, vagyis az egy adózóra leírható minimális összeg meghaladta a 87 ezer koronát. A teljes bevételekből leszámíthatják azonban az egészségbiztosításra kifizetett összeget is.

Ez utóbbit, vagyis az egészségbiztosítást a diákoknak akkor kell kifizetniük, ha a munkáltatójuktól az elmúlt évben a minimálbér több mint hatszorosát kapták. A minimálbér tavaly októberig 6500 korona volt, amit az állam októbert követően 400 koronával megemelt.

A hivatalos megfogalmazás szerint a diákok akkor kötelesek éves elszámolást készíteni, és befizetni az egészségbiztosítást, ha az éves bevételeik a felével haladták meg az egész éves minimálbért. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha mint diák az egész évben 39 ezer koronánál többet kerestünk, a bevételeink 14 százalékának megfelelő egészségbiztosítást kell fizetnünk. A jelenleg érvényes törvények szerint ugyanis ezt a határt átlépve a diák után már nem fizeti az állam az egészségbiztosítást. Azt a biztosítást, amit tavaly az állam a diák után kifizetett az egészségbiztosítónak, a biztosító visszajuttatja az állami költségvetésbe. Ellenben, ha a diák bevételei nem haladták meg a 39 ezer koronát, nem kell egészségbiztosítást fizetnie.

A diákok nem kötelesek havonta fizetni az egészségbiztosítást, akkor sem, ha az éves bevételeik meghaladják a már említett 39 ezer koronát. Elég, ha ezt a biztosítóval elvégzett éves elszámoláskor teszik meg, amire legkésőbb június végéig van idejük. Mindez azonban csak az elméletben igaz, hiszen ahhoz, hogy az adóbevallásban leírhassuk az adóalapunkból a biztosítást, a biztosítótól kell igazolást kérnünk. Ha alacsonyabb adót szeretnénk fizetni, így mindenképp korábban kell felkeresnünk a biztosítót. Ha ezt még sem sikerül elintéznünk az adóbevallásig, akkor a jövő éves bevallásban érvényesíthetjük a leírást.

Ha a diák nem kérte a munkáltatóját, hogy az adózásnál vegye figyelembe az adózatlan alap havi részletét, akkor ez a teljes béréből vonta le az adót. Ahhoz, hogy az így befizetett többlethez hozzájussunk, február 15-ig fel kellett kérni a munkáltatót az éves elszámolásra. Ha ezt teljesítettük, akkor az esetleges többletet a munkáltató legkésőbb az áprilisi fizetésünkkel együtt visszafizeti. Akkor sincs azonban veszve semmi, ha február 15-ig nem kértük fel a munkáltatót az éves elszámolásra, legkésőbb március 31-ig azonban be kell nyújtanunk az adóbevallást. Adóbevallást azok kötelesek tenni, akiknek az éves bevételei meghaladták a 43 968 koronát. Elsősorban a diákok érdeke azonban, hogy ha nem kérték fel a munkáltatójukat az éves elszámolásra, akkor is tegyenek bevallást, ha alacsonyabb összeget kerestek. Csak így juthatnak hozzá ugyanis az általuk befizetett adótöbblethez. (s, mi)

Igazolások is kellenek

Az adóbevallás mellé néhány igazolást is kell csatolnunk. A munkáltató adja ki az éves bevételeinkről és a kifizetett adóról szóló igazolást. Szükségünk lesz azonban egy igazolásra a biztosítótól is, ha saját magunk fizettük az egészségbiztosítást. Ha a kitöltött adóívet és az igazolásokat március 31-ig beadjuk az adóhivalnak, akkor az intézménynek 40 napja van arra, hogy visszafizesse az adótöbbletet. (miv)