Mikolaj: nem lesz Dunaj a magyar tankönyvekben

Szigeti László, az MKP alelnöke hétfőn arról tájékoztatott, hogy a minisztériumi jegyzék értelmében csak szlovákul lehet feltüntetni egyes földrajzi neveket. „Több gond is van a jegyzékkel, talán az a legnagyobb, hogy hiányos, nem tartalmazza az összes földrajzi objektum magyar elnevezését“ - ismertette kifogásait Szigeti. A jegyzékben csak szlovákul szerepel például a Duna, a Tisza, az Ipoly, a Sajó, a Bodrog, a Dunamentisíkság vagy a Nyugati-Kárpátok. Mikolaj szerint ez nem jelenti, hogy a Dunát Dunajnak kell írni a magyar tankönyvekben. „Ebben az esetben a hivatalos magyarországi megnevezést lehet használni - mondta lapunknak a miniszter. - A Duna közös folyónk, így a magyarországi megnevezést lehet használni. A listán szerepelnek a szabályok is, vagyis a kiadók tudják, hogyan tüntessék fel az elnevezéseket“ - mondta lapunknak a miniszter. „Ha a miniszter egyetért azzal, hogy magyarul lehet használni ezeket a neveket, akkor nem jelenthet problémát, hogy belefoglalják ezeket is a jegyzékbe“ - reagált Mikolaj kijelentésére Szigeti László.
Mikolaj „kigyomlálta“ a jegyzékből a „tót“ és a „Felvidék“ kifejezést, mivel szerinte sértőek a szlovákra nézve. Így például Tótmegyer (Palárikovo) Szlovákmegyer lett. Nem vette figyelembe az Osztrák-Magyar Monarchia idején, vagyis 1867-1918 között keletkezett elnevezéseket.
Lanstyák István szerint a Tótelőtagot nem lehet sértőnek tekinteni. „A földrajzi elnevezésekben egyáltalán nem sértő, és elképzelhetetlen, hogy egy miniszter módosítsa a hagyományos magyar földrajzi elnevezéseket“ -jelentette ki a Komenský Egyetem magyar tanszékének nyelvésze. Szerinte a tót kifejezés csak akkor lehet sértő, ha a szlovákságra, mint népcsoportra alkalmazzák. „Olyan ez, mintha a cseh Uherské Hradiště nevének módosítását kérné egy magyar miniszter, mivel szerinte elavult, és Maďarské Hradištére keresztelné át a várost“ - jelentette ki Lanstyák.“
Szigeti továbbra is kitart azonban amellett, hogy a miniszter jogellenesen szűkítette a közoktatási törvényt, amikor a kiadóknak azt írta elő, hogy a magyar és a szlovák kifejezéseket csak törtvonallal választhatják el. „A törvény lehetővé teszi a zárójelezést“ -mondta Szigeti, szerinte ez a logikusabb megoldás. Mikolaj elismerte, hogy a törvény valóban lehetővé teszi a zárójelezést is. „Annak érdekében, hogy minden tankönyv egységes legyen, a kiadóknak a törtvonalas változatot javasoltuk, a név szlovák megfelelőjét ragozatlan formában kell feltüntetni a törtvonal után“ - indokolta a miniszter.
Mikolaj megerősítette, hogy pártja hamarosan az alkotmánybíróság elé viszi a jogszabályt, de a jegyzéket ennek ellenére kiadták, mivel elismeri, hogy a szaktárcának be kell tartania a törvényeket.