Már Matovič kezében van az ország jövője

Peter Pellegrini (Smer) kormányának hivatali ideje lejárt. A kormányfő a szokásokhoz híven benyújtotta lemondását, az ország igazgatása pedig mostantól Igor Matovičra (OĽaNO) és az új kormányra hárul. A választási kampányban hangoztatott programpontok és ígéretek viszont az első hetekben a legnagyobb valószínűséggel a háttérbe szorulnak majd a Szlovákiában kialakult helyzet miatt.

„Én azt gondolom, hogy az új kormánynak jelenleg egyetlen terve lehet: harcolni a koronavírussal és annak gazdasági következményeivel, és csak ezután jöhetnek a »kreatív« ötletek. Őszintén szólva, ha most én lennék az új kormányfő-jelölt, még azt is meggondolnám, hogy egyáltalán elfogadjam-e az ajánlatot”

– jelentette ki Pellegrini az új kormánnyal kapcsolatban.

Matovičék munkája azonban nagyban függ attól, hogy a leköszönő kormány milyen állapotban hagyta maga mögött az országot.

Mit mondanak a számok?

Igor Matovič az utóbbi napokban különböző nyilatkozatokat tett Pellegrinivel kapcsolatban. Az egy héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján bírálta a leköszönő miniszterelnököt, amiért az általa felügyelt válságstáb nem dolgozott ki semmiféle tervet arra az esetre, ha a fertőzöttek száma jelentősen megugrana. Néhány napja azonban már visszafogottabban beszélt Pellegriniről, a kormány intézkedéseit pedig „beható és megfelelő” lépéseknek nevezte.

Az objektív értékelés szempontjából érdemes összevetni Szlovákia intézkedéseit és az előrejelzési modelleket más országok adataival. A szomszédos országokhoz képest Szlovákia szinte mindenkinél gyorsabban kezdte meg az iskolák bezárását, valamint a határátkelők ellenőrzését, de a nyugati-európai országokhoz képest sem maradtunk le (Nagy-Britanniában például még nem zárták be az iskolákat).

Az Egészségpolitikai Intézet (IZP) optimista előrejelzési modellje szerint a szigorú intézkedéseknek köszönhetően a lakosság legfeljebb 10 százaléka fertőződik meg, ezután a vírus fokozatosan visszaszorul. Bár még így is félmillió emberről beszélünk, érdemes megemlíteni Angela Merkel német kancellár korábbi bejelentését, miszerint Németország lakosságának legalább 60 százaléka (vagyis csaknem 50 millió ember) nagy valószínűséggel megfertőződik.

Főleg rajtunk múlik

Az IZP szakemberei azonban hangsúlyozzák, hogy ez a modell csakis akkor lehet érvényes, ha az emberek betartják a kormány intézkedéseit. A SIM-kártyák nyomon követésével a szakértők megállapították, hogy a lakosság mozgása az intézkedések bevezetése óta csaknem 30 százalékkal csökkent, vagyis úgy tűnik, hogy átlagban komolyabban vesszük a vírushelyzetet. Ha a kormány nem hozott volna ilyen szigorú intézkedéseket, akkor az előrejelzési modell szerint április közepére a fertőzöttek száma meghaladta volna a 2,3 millió főt, ezzel pedig a szlovák egészségügy nem tudott volna mit kezdeni.

A gyors intézkedésekre a külföldi sajtó is felfigyelt, például a magyarországi portfolio.hu gazdasági portál egy részletes elemző cikkében úgy ír Szlovákiáról, mint az ország, amely elsőként hozott meg olyan intézkedéseket, melyeket más európai országokban vonakodtak bevezetni.

Nem fenékig tejfel 

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden rendben van, és Matovičéknak nem kell komoly kihívásokkal szembenézniük.

Az egészségügyi dolgozók ugyanis folyamatosan arról tájékoztatnak, hogy nincs elég védőfelszerelés, a határátkelőkön pedig sokszor kaotikus helyzetek alakulnak ki, az ingázók pedig össze vannak zavarodva, hogy átkelhetnek-e a határon vagy sem. A napokban arról is beszámoltunk, hogy a gyógyszertárakban már nemcsak a maszkok hiányoznak, hanem bizonyos típusú gyógyszerek és vitaminok is. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Szlovákiában csak a következő napokban várható a laboratóriumok kapacitásainak növelése. Az egészségügyi tárca szerint a jelenlegi 300–350 teszt helyett naponta már 700 tesztet végeznek majd, így pedig várhatóan a fertőzöttek száma is rohamosabban fog emelkedni.

Országos szükségállapot

Az új kormány intézkedései közül az egyik legnagyobb kérdés az, hogy a jelenleg csak az egészségügyre vonatkozó szükségállapotot kiterjesztik-e az egész országra. Amennyiben ez megtörténik, a lakosok még az eddiginél is nagyobb mozgáskorlátozásra számíthatnak. Matovič egyelőre nem árulta el, hogy kihirdeti-e az országos szükségállapotot (ez nyilván attól is függ majd, hogy hogyan alakul a járványhelyzet), viszont így is kemény intézkedéseket ígért.

„Teljesen el szeretnénk szigetelni a 80 évnél idősebb embereket, és a jótékonysági szervezetekkel, valamint az egyházakkal együttműködve oldanánk meg az ellátásukat”

– nyilatkozta az újdonsült kormányfő.

A mobilszolgáltatókkal továbbá egyezséget kötne, hogy kövessék nyomon az otthoni karanténba küldött betegek mozgását, és aki elhagyja az otthonát, SMS-ben kapna figyelmeztetést. Matovič ezen kívül egy saját szakértőkből álló csapatot alakít ki a válság kezelésére, valamint azt ígérte, hogy a válságstáb állandóan ülésezni fog.

Krajčí mint kulcsfigura

A miniszterelnökön kívül hatalmas felelősség hárul majd az új egészségügyi miniszterre, Marek Krajčíra is, az ő hozzáállása szintén döntő lehet. Az OĽaNO jelöltje az eddigi megnyilvánulásaiban nagyjából egyetértett a kormány intézkedéseivel, és elmondta, hogy az egészségügyi minisztériumban jó szakemberek dolgoznak, így továbbra is együtt szeretne működni velük. 

Ugyanakkor felrótta, hogy a koronavírus felkészületlenül érte az országot, erről pedig az állami tartalékalap siralmas állapota árulkodik.

„Szombaton összeül a válságstáb, ahol átértékeljük a jelenlegi helyzetet, és eldöntjük, hogyan folytatjuk a munkát”

– mondta Krajčí.

A koronavírus okozta válsághelyzet azonban nem ér véget a fertőzés visszaszorításával. A szükségállapot miatt ugyanis hatalmas gazdasági veszteségeket szenved el az ország, melyeket csakis hosszú távon lehet megoldani. Ebből a szempontból érdemes lesz figyelni Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter és Eduard Heger (OĽaNO) pénzügyminiszter intézkedéseit, valamint Veronika Remišová (Za ľudí), a régiófejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes döntéseit.