Magasabb nyugdíj és korhatár

Hosszú idő után januártól nagyobb mértékű nyugdíjemelés lesz: idén 1,90 euróval, esetenként pedig csak pár centtel egészítették ki a havi járandóságokat, januártól az öregségi nyugdíjasok 8,20 euróval kapnak majd többet. Az emeléshez azonban törvénymódosításra volt szükség, amit idén végre jóváhagyott a parlament.

Új módszer

Ennek köszönhetően a járandóságok 2017 januárjától új módszer szerint emelkednek. A régi módszer szerint a nyugdíjemelés nagyobb mértékben az előző éves inflációtól, kisebb mértékben pedig az átlagbér-emelkedéstől függött. A Szociális Biztosító ezek alapján határozta meg, hogy az egyes nyugdíjtípusok januártól milyen összeggel emelkedtek. Ez a módszer azzal járt, hogy abban az évben, amikor a gazdaság jól teljesít, alacsony az infláció, a nyugdíjemelés is kis mértékű. Ezt bizonyítja a 2016-os, 1,90 eurós emelés.

Ez már a tavalyi választási kampányban is téma volt, majd a választások után a kormány módosította a vonatkozó törvényt. Így jövőre már az emelés az adott nyugdíjtípus átlagos havi összegének a két százalékát teszi ki. A pontos összeget a szociális ügyi minisztérium rendeletben határozza meg. Januártól az öregségi nyugdíjak 8,20 euróval emelkednek, a korengedményes járandóságokat 7,90 euróval egészítik ki. A többi nyugdíjtípus esetében 2,60–7,10 eurós valorizációra lehet számítani. Ha a nem változtattak volna a módszeren, s 2017-től is a korábbi képlet szerint jártak volna el, akkor – mivel az infláció még továbbra is negatív – az öregségi nyugdíjasok januártól legfeljebb 1,40 eurós emelésre számíthattak volna.

A nyugdíjemelés automatikus, azaz nem kell külön kérvényezni, a törvénybe foglalt kulcs alapján automatikusan átszámolják a járandóságokat. A valorizáció januárban esedékes, a nyugdíj új összegéről a Szociális Biztosító levélben értesíti az ügyfeleit, és mindjárt az első januári járandóság a megemelt összeg lesz.

Emelkedő nyugdíjkorhatár

A legtöbb fejlett országban a demográfiai trendek komoly problémát okoznak a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek finanszírozásával kapcsolatban. A szakértők évek óta figyelmeztetnek: hamarosan a leggyorsabban öregedő gazdaságok közé fogunk tartozni az EU-ban, és bár túlzás a rendszer összeomlásáról beszélni, problémák mindenképpen várhatóak. Mintegy két évtizede Szlovákiában 100 ezer gyerek született évente, mára ez a szám 50 ezerre csökkent. Az elkövetkező években a nyugdíjasok száma nőni, a dolgozóké viszont csökkenni fog. A kormány a problémát a nyugdíjkorhatár emelésével próbálja orvosolni. 2017-ben nem 62 évesen, hanem 76 nappal a 62. életév betöltése után lehet nyugdíjba vonulni. Az intézkedés jövőre mintegy 80 ezer nyugdíj előtt állót érint. A szociális biztosításról szóló norma kivételeket is tartalmaz. Eszerint 62 évesen mehet nyugdíjba az, aki 1954. december 31-éig született. Ugyancsak kivételt képeznek az 1961. december 31. előtt született nők, akiknek a nyugdíjkorhatáruk a gyermekeik számától függően csökken. Arra sem vonatkozik a korhatáremelés, akinek az I. veszélyességi munkakategóriában ledolgozott évek miatt csökkentették a nyugdíjkorhatárát – ide tartoznak a bányákban és az atomerőművekben dolgozók. Kivételt képeznek azok is, akik a fegyveres testületekre vonatkozó szabályok alapján mehetnek szolgálati nyugdíjba – ide tartoznak a katonák és a rendőrök.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"259930","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"416","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"254"}}]]

A nyugdíjkorhatár évente emelkedik majd, de nem minden évben lesz feltétlenül azonos mértékű. A pontos adatot mindig október 31-éig teszik majd közzé. Egyelőre arra sem adható pontos válasz, hogy a változás melyik évben kit hogyan fog érinteni. Általánosságban elmondható: 2017-től kezdve a nyugdíjkorhatárt minden évben úgy határozzák meg, hogy összeadják az előző naptári évre meghatározott nyugdíjkorhatárt és a Statisztikai Hivatal felmérése alapján megállapított napok számát, miközben e napok száma attól függ, milyen dinamikusan változik a nők és a férfiak átlagéletkora. Amennyiben Szlovákiában az átlagéletkor nőni fog, fokozatosan a nyugállományba vonulás ideje is kitolódik. 

Remény a „régi” nyugdíjasoknak

A szociális ügyi minisztérium a legidősebb kisnyugdíjasokkal kapcsolatban is tervez változásokat. Azoknak változik majd a nyugdíja, akik még 2004 januárja előtt vonultak nyugállományba, és a régi norma szerint számolták ki a járandóságukat. Akkor a rendszer még szolidárisabb volt, vagyis a magasabb fizetésűek nyugdíját nagyobb mértékben csökkentették, pontosabban nem vették figyelembe a bevételek teljes nagyságát. Az új nyugdíjasokkal összevetve az átlagnál jobban keresők lényegesen alacsonyabb összeget kapnak havonta. A kormány úgy döntött, átszámolja ezeknek az úgynevezett régi nyugdíjasoknak a nyugdíját. Eredetileg úgy tervezték, hogy a vonatkozó törvény jövő év közepétől lép életbe, a Smer legújabb népjóléti csomagja szerint azonban a változás csak 2017 végére esedékes, vagyis az átszámítás 2018 januárjában kezdődhet. Az biztos, hogy a legidősebb nyugdíjasokkal kezdik, s ugyancsak biztosra vehető, hogy visszamenőleg csak a törvény hatályba lépésétől fogják átértékelni a járandóságokat, vagyis a 2004 óta eltelt évekért nem fizetnek különbözetet. Az intézkedés mintegy 100 ezer idős személyt fog érinteni, akik átlagosan 50 eurós emelésre számíthatnak majd. 

A külföldi nyugdíj és a valorizáció

Más összeggel emelik azok-nak a járandóságát, akik külföldön (is) szereztek társadalombiztosítási időszakot. Ilyen esetben nem a törvénybe foglalt teljes összeggel egészítik ki a nyugdíjat, hanem a korábban meghatározott nyugdíjhányadnak megfelelő mértékben.

Aki pályafutása során több uniós országban dolgozott, feltehetően mindegyikből kap nyugdíjat. Ilyen esetben a nyugdíjaztatásra vonatkozó kérvényt elég csak az egyik ország illetékes nyugdíjhatóságánál benyújtani – ott, ahol a nyugdíjigény benyújtásakor éppen él, vagy ahol utoljára dolgozott.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"259931","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"333","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"283"}}]]

A szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező biztosított a Szociális Biztosító lakhely szerint illetékes kirendeltségében nyújtja be nyugdíjigényét. A kérvényben feltünteti, hogy külföldön is dolgozott – olyan országban, melyre vonatkoznak az uniós koordinációs előírások, illetve olyanban, melyekkel Szlovákia nemzetközi szerződést kötött. Az SP a Szlovákiában szerzett biztosítási időszak alapján kiszámolja a szlovákiai nyugdíjat. Ha az itt ledolgozott évek alapján nem lenne jogosult járandóságra, figyelembe veszik a külföldön ledolgozott éveket is. Vagyis összeadják a különböző országokban ledolgozott éveket, és kiszámítják, mekkora nyugdíjat kellene folyósítani abban az esetben, ha az igénylő egész idő alatt a hatóság helye szerinti ország nyugdíjbiztosítási rendszerébe fizetett volna járulékot. Az így kiszámított összeg az ún. elméleti járandóság. Utána megnézik, az illető ténylegesen mennyi ideig volt biztosított az adott országban, és az elméleti járandóságból kiszámítják az ún. arányos nyugdíjat. A Szociális Biztosító egyrészt meghatározza, majd ügyfele számára elkezdi folyósítani a teljes vagy részleges arányos öregségi nyugdíjat, másrészt felveszi a kapcsolatot a külföldi nyugdíjhatósággal, és ügyfele számára onnan is igényel nyugdíjat. A külföldi hivatal az ottani előírások szerint elbírálja a nyugdíjigényt, s az eredményről írásban tájékoztatja az érintett személyt. Ideális esetben az összes országból, melyekben az igénylő dolgozott, folyósítanak a ledolgozott éveknek megfelelő nyugdíjhányadot. Most januárban a Szlovákiában jóváhagyott nyugdíjhányadot valorizálják arányosan. A külföldi nyugdíjhányad esetleges emeléséről az adott külföldi nyugdíjhatóságnál lehet érdeklődni. 

Hogyan kérvényezzük a nyugdíjat?

1. Az írásos kérvényt a Szociális Biztosító (SP) állandó lakhely szerinti kirendeltségében kell benyújtani. Ha az igénylő Szlovákiában nem rendelkezik állandó lakhellyel, kérvényét a biztosító központi irodájában nyújtja be. A nyugdíjat külföldre is folyósítják.

2. Aki élete során több országban is dolgozott, annak mindegyikben jóváhagyhatnak nyugdíjat, az ott ledolgozott időszaknak megfelelő mértékben. A kérvényt elég csak az egyik ország illetékes nyugdíjhatóságánál (Szlovákiában ez a Szociális Biztosító) benyújtani – ott, ahol a nyugdíjigény benyújtásakor éppen él, vagy ahol utoljára dolgozott. A Szociális Biztosító a Szlovákiában szerzett biztosítási időszak alapján kiszámolja a szlovákiai nyugdíjat. Ha az ügyfél az itt ledolgozott évek alapján nem lenne jogosult járandóságra, figyelembe veszik a külföldön ledolgozott éveket is. Ezenkívül a Szociális Biztosító felveszi a kapcsolatot a külföldi nyugdíjhatóságokkal, és ügyfele számára onnan is igényel nyugdíjat. A külföldi nyugdíjat a biztosítottnak csak akkor kell saját magának kérnie, ha olyan országban dolgozott, mely nem tagja az Európai Uniónak, illetve Szlovákia nem kötött vele szerződést a szociális biztosításról.

3. A 2. pillér ügyfelének elég, ha igényét csak a Szociális Biztosító lakhely szerint illetékes kirendeltségében nyújtja be. Ugyanakkor külön-külön is kérheti az 1. és a 2. pillérből jóváhagyható járandóságot az SP-ben illetve nyugdíjpénztárában. A nyugdíjigény benyújtása után az ügyfél nyugdíjpénztára kiállít egy bizonylatot az ügyfél nyugdíjszámláján megtakarított összeg nagyságáról. A bizonylat kiállítását követő napon az SP a pénztártagnak elküldi a központi ajánlórendszerbe (CIPS) bekapcsolódott életbiztosítók ajánlatait, amelyek az ügyfelek nyugdíját a megtakarított összeg alapján határozzák meg. Az ügyfél a nyugdíjkérvény benyújtásakor feltünteti, hogy a nyugdíjajánlatokat milyen formában – klasszikus levélben vagy elektronikus úton – küldjék el. Az ajánlatokból 30 napon belül kell választani. Miután döntött, fel kell vennie a kapcsolatot azzal az életbiztosítóval vagy nyugdíjpénztárral, mely ajánlatát kiválasztotta, és aláírják az életbiztosítóval a szerződést a nyugdíj biztosításáról, illetve a nyugdíjpénztárral a járandóság kifizetéséről. Ha a pénztártag nem választ ki semmilyen ajánlatot, akkor a későbbiek folyamán bármikor igényelhet nyugdíjat (ilyen esetben az ügyintézést elölről kezdi, új kérvényt nyújt be).

4. Aki rokkantsági, özvegyi vagy árvasági nyugdíjat igényel, igazolnia kell azokat a körülményeket, tényeket, melyek alapján a Szociális Biztosító jóváhagyhatja az adott járandóságot (szükség lehet egészségügyi dokumentációra, halotti bizonyítványra, születési anyakönyvi kivonatra stb.)

5. A járadékra attól a naptól jogosult az igénylő, amikor a Szociális Biztosítóban első alkalommal benyújtotta a kérvényt.

6. Ha az igénylő éppen betegszabadságon van, s ebből kifolyólag folyósítanak neki táppénzt vagy más bérpótlékot, a nyugdíj jóváhagyását csak akkor érdemes kérni, amikor kiderül, mikor szűnik meg a betegszabadság.

7. Szükséges iratok a nyugdíj kérvényezéséhez:

 személyazonossági igazolvány vagy útlevél

 rokkantsági nyugdíj esetében a „Prehliadka Zisťovacia Kontrolná” elnevezésű kitöltött formanyomtatvány, melyet a kezelőorvosnak is le kell pecsételnie

 igazolás az iskolai végzettségről (érettségi bizonyítvány, oklevél stb.)

 igazolás a katonai szolgálatról

 a gyerekek születési anyakönyvi kivonata

 a Szociális Biztosító határozata arról, hogy módosították a házastársa nyugdíjának összegét, mert ez az egyedüli bevételük

 igazolás az összes időszakról, amikor munkanélküli segélyt kapott, vagy egyáltalán szerepelt a nyilvántartásban

 hiteles dokumentum a munkaadó(k)tól arról, mikortól meddig volt alkalmazott és része volt a nyugdíjbiztosítási rendszernek – a biztosítási időszak és a kivetési alap igazolásához szükség van ún. nyugdíjbiztosítási nyilvántartási lapra (evidenčný list dôchodkového zabezpečenia)

 aki 1990. május 1-je előtt olyan országban dolgozott, melyekkel Szlovákia nem kötött szerződést a szociális biztosításról, igazolást kell bemutatnia az akkori munkaadótól, hogy mennyi ideig dolgozott nála

 aki uniós tagállamban, illetve olyan országban dolgozott, melyekkel Szlovákia szerződést kötött a szociális biztosításról, a nyugdíjkérvényhez csatolhatja – de nem kötelező – az igazolásokat az egyes országokban szerzett biztosítási időszakokról; a biztonság kedvéért azonban érdemes megőrizni a munkaszerződéseket, fizetési szalagokat, a munkaadótól származó igazolásokat, előre nem látható bonyodalmak esetén ez jól jöhet, viszont nem kell az idegen nyelvű iratokat szlovákra fordíttatni

 akinek bírósági ítélet vagy végrehajtói határozat alapján fizetési kötelezettsége van, annak nyugdíjkérelméhez csatolni kell az érvényes határozatot és igazolást az eddig törlesztett részletekről

 a kérvényben feltüntetett adatokat hiteles iratokkal kell alátámasztani – vagy eredeti, vagy közjegyző által hitelesített okmányokra van szükség.

8. A nyugdíjat készpénzben vagy banki átutalással fizetik ki. Ha nem kér más fizetési módot, bankszámlát kell nyitni, erről igazolást kell csatolni a nyugdíjkérvényhez.

9. Aki Szlovákiától külföldre igényel nyugdíjat, de olyan országban él, melyre vonatkoznak az uniós koordinációs rendeletek, ugyanúgy – azaz előre – fizetik ki a havi járandóságot, mint a Szlovákiában élőknek. Ha olyan országról van szó, melyre nem vonatkoznak a koordinációs rendeletek, a biztosító utólag, három hónapra visszamenőleg azután folyósítja a nyugdíjat, miután igazolták, hogy a jogosult személy még életben van. A 2. pillérből jóváhagyott járandóságot egy hónapra visszamenőleg fizetik ki (pl. a márciusban aláírt szerződés április 1-jétől érvényes, és az áprilisi nyugdíjat májusban folyósítják).

10. Mindennemű változást 8 napon belül kell jelenteni a Szociális Biztosítóban.

A járadék típusai

Öregségi nyugdíj: Öregségi nyugdíjba vonulhat az, aki legalább 15 év társadalombiztosítási időszakkal rendelkezik, és elérte a nyugdíjkorhatárt, ami férfiak és nők esetében egyaránt 62 év. Jelenleg egy átmeneti időszak van érvényben, a 62 éves korhatár az 1946 után született férfiakra és az 1962 után született nőkre vonatkozik (bizonyos esetekben a korábban született nőkre is, a gyermekek számától függően). Annak a biztosítottnak, aki 2004. január 1. és 2007. december 31. között érte el a nyugdíjkorhatárt, elég csak 10 év biztosítási időszakot kimutatnia.

Korengedményes nyugdíj: Korengedményes nyugdíjba mehet az a nem pénztártag, aki legalább 15 évet ledolgozott, legfeljebb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatár eléréséhez, valamint a biztosító által megállapított korengedményes járandóság összege magasabb, mint a létminimum (jelenleg 198,09 euró) 1,2-szerese (237,80 euró). Korengedményes nyugdíjra jogosult az a pénztártag is, aki ugyancsak ledolgozott legalább 15 évet, legtöbb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatár eléréséhez, és a megállapított járandósága összege magasabb, mint a létminimum 0,6-szorosa (118,854 euró).

Rokkantsági nyugdíj: Rokkantsági nyugdíjat az kaphat, akinek hosszan tartó rossz egészségi állapota miatt a munkaképessége jelentősen csökkent. Ezt százalékban fejezik ki. Megvizsgálják, hogy egy-egy funkciózavar és betegség milyen mértékben befolyásolja a munkavégzést. Akinek több betegsége van, mindegyik esetében kiszámolják a munkaképesség csökkenésének mértékét, ám az egyes százalékokat nem adják össze. Rokkantnyugdíjassá csak olyan személyt minősíthetnek, akinek egyetlen betegség következtében több, mint 40 százalékkal csökkent a munkaképessége.

Özvegyi nyugdíj: Az özvegyi nyugdíjat az elhunyt személy házastársának folyósítják. A juttatásra az jogosult, akinek a házastársának a haláláig folyósították az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági nyugdíjat, illetve jogosultságot szerzett a járandóságra, vagy munkabaleset, esetleg a munkahelyén szerzett betegség következtében halt meg.

Árvaellátás: Annak folyósítják, akinek meghalt a szülője vagy az örökbefogadója. Nevelőszülők után nem jár árvasági nyugdíj. A juttatásra olyan eltartott gyermek jogosult, aki szülőjének vagy örökbefogadójának a haláláig folyósították az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági nyugdíjat, vagy ha még nem kapott nyugdíjat, de már jogosultságot szerzett rá, illetve ha munkabaleset, esetleg a munkahelyén szerzett betegség következtében halt meg. (sza)