Lajčák: a keleti partnerség a tagoknak és az EU-nak is előnyös

Lajčák a visegrádi csoport (V4) és a Keleti Partnerség hat országa (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Ukrajna, Örményország) külügyminisztereinek varsói tanácskozását követő sajtóértekezleten nyilatkozott így, amelyen rajta kívül a V4-országok diplomáciáinak vezetői szólaltak fel, valamint Johannes Hahn, a szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős uniós biztos.

A V4-eknek a keleti partnerségről szóló novemberi brüsszeli csúcstalálkozó előtt arra kellene törekedniük, hogy a programot az EU-ban kiemelten kezeljék - jelentette ki Lajčák. Brüsszelnek perspektívát kell felmutatni a keleti partnerség azon országai számára, melyek "ambiciózusak, és már teljesítették az EU-val szemben vállalt kötelezettségeiket" - hangsúlyozta.

Lajčákhoz hasonlóan Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos úgy értékelte: a Keleti Partnerség "mindnyájunk érdeke". A kelet-európai térség stabilitása szempontjából fontosnak nevezte az EU-t és a kelet-európai országokat összekötő, jól működő közúti, energetikai és informatikai hálózat kiépítését, és "európai missziónak" minősítette azt, hogy az EU-t "a jólét övezete" vegye körül.

Elmondta: a brüsszeli csúcstalálkozó előtt az EU részéről már 20 konkrét, 2020-ig megvalósítandó célkitűzést fogalmaztak meg. Megemlítette a többek között a Kínával közösen kezdeményezett fejlesztési projekteket.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter úgy vélekedett: a keleti partnerség programja módosításra szorul amiatt, hogy a térségben az ukrán válság miatt "a helyzet nem javul, hanem romlik".

Egyúttal hangsúlyozta: a Keleti Partnerség az EU számára az egyetlen eszköz a keleti szomszédság területén folytatott politikájában. Fontosnak nevezte, hogy a program  infrastrukturális és gazdasági szinten fejlessze a kölcsönös kapcsolatokat, kiemelte "az emberek közötti" kapcsolatok fontosságát is. 

Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter megerősítette: a keleti partnerség fontos szerepet játszik abban, hogy az EU keleti szomszédsága stabil legyen.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a sajtóértekezleten a keleti partnerségben résztvevő országok "gyorsabb integrációs útvonalát" tartotta szükségesnek, valamint "rugalmasabb hozzáállást" szorgalmazott az EU részéről.  

Megerősítette: a júliusban kezdődő magyar V4-elnökség Közép- és Kelet-Európa közlekedési és energiarendszereinek összekötésére fog koncentrálni, három fő célkitűzése az Azerbajdzsán és az EU között kötendő, az azeri gázszállítást elősegítő keretszerződés aláírása, a kínai Egy övezet - egy út elnevezésű stratégia felhasználása az infrastrukturális fejlesztésekben, valamint  a magyar-román és a magyar-horvát gázösszeköttetések kétirányúvá tétele.

A magyar miniszter a találkozó keretében Hahn biztossal, valamint Elmar Mammadyarov azeri külügyminiszterrel kétoldalú tárgyalást is folytatott.

A V4 külügyminiszterei Varsóban közös nyilatkozatot fogadtak el. A dokumentumban arra hívták fel az EU intézményeit: tegyenek "megfelelő lépéseket" azért, hogy a keleti partnerség kiemelt témaként szerepeljen az unió napirendjén. Fontosnak nevezték, hogy a kelet-európai államokat és az EU-t összekötő infrastrukturális beruházások kompatibilisak legyenek a transzeurópai közlekedési hálózattal (TEN-T).

Reményüket fejezték ki, hogy az alakulóban lévő Európai Külügyi Beruházási Terv - melyen belül az Európai Bizottság 44 milliárd eurót különített el - hatékony eszköz lesz a Keleti Partnerség infrastruktúrájának fejlesztésében is. 

A szerdai varsói külügyminiszteri találkozó résztvevőit délután Andrzej Duda lengyel államfő is fogadta, aki beszédében az EU-bővítés folytatása mellett állt ki, és a keleti partnerséget a szélesebb kelet- és közép-európai együttműködés összefüggésébe is helyezte.